Szobrok és festmények - Vetró András és Ughy István közös tárlata
2012-07-13 18:56:14 | cikk: mo |
Két nagyszerű alkotó közös tárlata látogatható mától a Somogyi Galériában. Horváth Lajos közreműködésével Vetró András szobrai és Ughy István monumentális festményei uralják őszig a galériai falait és tereit. A Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ szervezésében létrejött tárlatot Szórádi Gábor zongorajátéka után Diénes Attila ajánlotta a művészetbarát közönség figyelmébe. A Munkácsy-díjas szobrászművész hangsúlyozta, rendkívül jó társítás volt Horváth Lajos részéről a két művész alkotásainak egy tárlaton történő bemutatása, hiszen mindkét alkotó művészetében fellelhető a groteszk. A különbség talán az, hogy míg Ughy István a megszégyenített nőt ábrázolja, addig Vetró András anyaságot szimbolizáló szobraiból árad a szeretet – fogalmazott a szobrászművész. Diénes Attila megjegyezte azt is, a szobrokon a kiállító édesapja, Vetró Artúr művészetének jegyeit véli felfedezni. Úgy véli, az alkotó édesapja meg nem valósított álmait öntötte anyagba, hiszen Vetró Artúr vázlatai vissza-vissza köszönnek egy-egy alkotáson. A kézdivásárhelyi Vetró András nem először állít ki Magyarországon. A szobrászművész köszönetét fejezte ki a lehetőségért, hogy Pápán, egy rendkívüli művészről, Somogyi Józsefről elnevezett galériában állíthat ki.
Vetró András 1948. október 14-én született Temesváron. 1967-1973 között végezte el főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán. Tanárai között említette Löwith Egont, Bretter Györgyöt, Földes Lászlót és apját, Vetró Artúrt is. 1973-ban került Kézdivásárhelyre, ahol a Nagy Mózes Líceum rajztagozatán tanít feleségével együtt, Vertó Bodoni Zsuzsa grafikus-művésszel. A kiállításon kiderült, Vetró András tagja a Képzőművészeti Szövetség sepsiszentgyörgyi fiókjának és az újraalakult Barabás Miklós Céhnek is.
Ughy Istvánt fia, Miklós képviselte a tárlaton. A festő és grafikus 1957-63 között végezte főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. 1960-63 között pedagógiai tanulmányokat is folytatott. A 70-es évek kezdetétől a székelykeresztúri múzeumban kiállítások rendezésével foglalkozott. Múzeumi-grafikusi tevékenységének első nyomtatásban megjelent példája a Csontkarcolatok, porszaruk rajzai. A 70-es évek közepétől kiállításrendezőként, régészként, néprajzosként dolgozott tíz éven keresztül. 1989-ben jött át családjával Magyarországra. 1990-től a pápai Gróf Eszterházy Károly Kastély- és Tájmúzeumban régészeti rajzolóként és a múzeum képzőművészeti anyagának kezelőjeként dolgozott. Ughy István művészetének és érdeklődésének középpontjában mindig az emberi alak állt. Képeinek expresszív töltetet ad erőteljes, súlyos színhatásokra épülő színvilága – derült ki a tárlaton.
Vetró András 1948. október 14-én született Temesváron. 1967-1973 között végezte el főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán. Tanárai között említette Löwith Egont, Bretter Györgyöt, Földes Lászlót és apját, Vetró Artúrt is. 1973-ban került Kézdivásárhelyre, ahol a Nagy Mózes Líceum rajztagozatán tanít feleségével együtt, Vertó Bodoni Zsuzsa grafikus-művésszel. A kiállításon kiderült, Vetró András tagja a Képzőművészeti Szövetség sepsiszentgyörgyi fiókjának és az újraalakult Barabás Miklós Céhnek is.
Ughy Istvánt fia, Miklós képviselte a tárlaton. A festő és grafikus 1957-63 között végezte főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. 1960-63 között pedagógiai tanulmányokat is folytatott. A 70-es évek kezdetétől a székelykeresztúri múzeumban kiállítások rendezésével foglalkozott. Múzeumi-grafikusi tevékenységének első nyomtatásban megjelent példája a Csontkarcolatok, porszaruk rajzai. A 70-es évek közepétől kiállításrendezőként, régészként, néprajzosként dolgozott tíz éven keresztül. 1989-ben jött át családjával Magyarországra. 1990-től a pápai Gróf Eszterházy Károly Kastély- és Tájmúzeumban régészeti rajzolóként és a múzeum képzőművészeti anyagának kezelőjeként dolgozott. Ughy István művészetének és érdeklődésének középpontjában mindig az emberi alak állt. Képeinek expresszív töltetet ad erőteljes, súlyos színhatásokra épülő színvilága – derült ki a tárlaton.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!