Szakmai konferencia a reformkori Pápáról
2012-06-13 19:15:52 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
2008 óta a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Fióklevéltára minden évben rendez szakmai napokat, melynek keretein belül tematikusan feldolgoznak egy-egy korszakot. A mai szakmai nap apropójául az szolgált, hogy pontosan 170 évvel ezelőtt, ezen a napon írták alá a három városrész újraegyesítésének szerződését. Ennek kapcsán már tavasszal nyílt egy kiállítás a levéltárban a Városegyesítés és előzményei címmel. A konferenciát dr. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere nyitotta meg, majd elsőként Bana József tartott előadást a reformkori Győrről az érdeklődő közönségnek.
Dr. Hudi József, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának vezetője a reformkori pápai egyesületekről beszélt. Mint mondta, a város akkoriban multikulturális kisváros volt, 13-14 000 lakossal, 5 önkormányzat és hegyközség működésével.
- Egyesületek már korábban is léteztek, melyeket vallási egyesületeknek neveztek. Az új típusúak azonban már polgáriak voltak, nyilvánosak és az önkéntességen, a demokrácián alapultak. 1830 és 1840 között tucatnyi egyesület működött Pápán. Az egyik legjelentősebb kulturális egyesület a kaszinó volt. A Pápai Kaszinó 1834-ben létesült, 1837-től pedig külön Polgári Kaszinó működött a városban. Ez a német és magyar polgárság mellett a városban jelentős számban jelenlévő zsidó polgárságot is befogadta. A reformkorban éppen ezért elsősorban az értelmiség, a főiskolai és gimnáziumi tanárok, ügyvédek, orvosok és más értelmiségi pályán lévők lettek a kaszinó tagjai, amit alapszabály mondott ki. A kaszinó különlegessége abban állt, hogy demokratikus elveken működött, a polgári értékrendet elsajátítva. Pápán tevékenykedett még a Philadelphia Tanáregyesület, a Kollégiumi Olvasótársaság, a Zeneegylet, a Pápai Agarász Egylet, a Homiletikai Társulat és a Köztársasági Egylet is - mondta dr. Hudi József.
Jakab Réka Pápa város gazdasága a reformkorban, különös tekintettel a zsidóságra címmel tartott érdekfeszítő előadást.
- Pápa város 18-19. századi gazdaságtörténetének részletes feldolgozására még nem került sor korábban. Pápa gazdasági életében igen jelentős szerepet játszottak a céhek. 1848 előtt 23 céh működött a városban. Ezek politikai befolyása is meghatározó volt, hisz a városi polgárság jelentős része a céhes mesterek köréből került ki. A város természetföldrajzi jellemzői, a télen is folytonos vízenergiát biztosító, langyos vizű Tapolca patak malmok és zúzóművek sokaságát volt képes működtetni. A gabonaőrlő malmok mellett egy papírmalom is működött ez időben. Sokan foglalkoztak kézművességgel, a kézművesek többsége pedig mezőgazdasági gazdálkodást is folytatott. A város környéki és a Somló-hegyi szőlőjükben saját szükségletükre bort is termeltek - mondta Jakab Réka.
- Pápán a 19. század elején, majd a reformkor éveiben több példa is mutat arra, hogy a kereskedelmi tevékenységből megszerzett és felhalmozott, befektetésre alkalmas tőke segítségével ipari vállalkozásokba kezdtek az itt élők. Sikeres és viszonylag hosszú életű befektetésnek bizonyult az 1805-ben Vinter Mátyás kereskedő által alapított keménycserép gyár, amelyet 1830 végén Mayer György vásárolt meg és vitt tovább. Szintén sikeres vállalkozás volt az 1801-ben Toch Hermann és Schlesinger Ábrahám által alapított pipagyár is. Pápán egyedül a zsidó szabók esetében tudunk arról, hogy céhet kívántak alapítani 1834-ben, de nem kapták meg a megfelelő engedélyt. A Kisalföld és a Bakony találkozásánál fekvő város a Bécs felé irányuló közvetítő kereskedelemben játszott jelentős szerepet. Vonzáskörzete tekintetében másodrendű piacközpont volt. A 19. század első felében hat országos vásárt tartottak a városban és hetente egy piacot, ami pénteki napra esett. A piacok helyszíne a Fő tér volt, régi nevén Főpiac. Az országos vásárokat a nagy tömeg miatt a belvárost övező egykori falakon kívül rendezték - derült ki az előadáson.
Végül az előadó elmondta, hogy Pápa városában 1848-ban háromezer fős zsidóságot regisztráltak, akik a gazdaság fellendítésben rendkívül jelentős szerepet játszottak, különösen a rendi korszak után.
Ezt követően Katona Csaba a balatonfüredi fürdő és városunk kapcsolatáról beszélt, majd Petrik Iván az 1842. évi városegyesítési szerződést ismertette a jelenlevőkkel.
A XVIII. században Pápa három városrésze, a Belsőváros, az Alsómajorok (a későbbi Alsóváros) és a Felsőmajorok (a későbbi Felsőváros), 1730-32-ben a város birtokosaival, Esterházy Ferenccel kötött örökös szerződések óta elkülönülve élte életét. A városrészek önálló fejlődésében rejlő lehetőségek a 19. század elejére kimerültek, a különállás idejétmúlttá vált és jelentősen hátráltatta a város fejlődését. Különösen úgy, hogy az 1800-as évek első évtizedei nem csupán Pápán, hanem az egész országban újfajta fejlődési irányok kibontakozását tették lehetővé. Ennek csúcspontja az a két évtized, amelyet reformkornak nevez a történettudomány. Ebben az időszakban jelentek meg a modern polgári átalakulás csírái, számos olyan jelenség, amely a későbbiekben meghatározó és mindennapos eleme lett a városi életnek. Ekkoriban kezdődtek az új infrastrukturális beruházások, az iparfejlesztés, megjelentek a társasági és kulturális élet polgári formái, de nagy lépést jelentett a közegészségügyben, s az oktatásügy kiemelkedő korszakának is bizonyult. Pápán ekkor, mint a honi közoktatás egyik jelentős központjában, az ország szellemi életének színe-java megfordult.
- A három városrész külön igazgatás alatt élt, s ennek lezárása volt az újraegyesülés, ami megnyitotta az utat egy intenzívebb polgári fejlődés felé. 1840 és 1842 között jött létre ez a szerződés, ami nem volt egyszerű, mivel mindegyik városrésznek más és más érdekei voltak. A Belsővárosban laktak a legtekintélyesebb személyek, akik kezdeményezték a városegyesítést. A külső városok lakói ezt nem annyira támogatták, attól félve, hogy a belváros bekebelezi őket és nem fognak érvényesülni. Rengeteg tárgyalás révén jutottak el odáig, hogy aláírták a szerződést - tette hozzá Petrik Iván.
A Városegyesítés és előzményei című tárlat a Múzeumok Éjszakája című programsorozat elemeként megtekinthető lesz június 16-án, szombaton a pápai fióklevéltárban.
Dr. Hudi József, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának vezetője a reformkori pápai egyesületekről beszélt. Mint mondta, a város akkoriban multikulturális kisváros volt, 13-14 000 lakossal, 5 önkormányzat és hegyközség működésével.
- Egyesületek már korábban is léteztek, melyeket vallási egyesületeknek neveztek. Az új típusúak azonban már polgáriak voltak, nyilvánosak és az önkéntességen, a demokrácián alapultak. 1830 és 1840 között tucatnyi egyesület működött Pápán. Az egyik legjelentősebb kulturális egyesület a kaszinó volt. A Pápai Kaszinó 1834-ben létesült, 1837-től pedig külön Polgári Kaszinó működött a városban. Ez a német és magyar polgárság mellett a városban jelentős számban jelenlévő zsidó polgárságot is befogadta. A reformkorban éppen ezért elsősorban az értelmiség, a főiskolai és gimnáziumi tanárok, ügyvédek, orvosok és más értelmiségi pályán lévők lettek a kaszinó tagjai, amit alapszabály mondott ki. A kaszinó különlegessége abban állt, hogy demokratikus elveken működött, a polgári értékrendet elsajátítva. Pápán tevékenykedett még a Philadelphia Tanáregyesület, a Kollégiumi Olvasótársaság, a Zeneegylet, a Pápai Agarász Egylet, a Homiletikai Társulat és a Köztársasági Egylet is - mondta dr. Hudi József.
Jakab Réka Pápa város gazdasága a reformkorban, különös tekintettel a zsidóságra címmel tartott érdekfeszítő előadást.
- Pápa város 18-19. századi gazdaságtörténetének részletes feldolgozására még nem került sor korábban. Pápa gazdasági életében igen jelentős szerepet játszottak a céhek. 1848 előtt 23 céh működött a városban. Ezek politikai befolyása is meghatározó volt, hisz a városi polgárság jelentős része a céhes mesterek köréből került ki. A város természetföldrajzi jellemzői, a télen is folytonos vízenergiát biztosító, langyos vizű Tapolca patak malmok és zúzóművek sokaságát volt képes működtetni. A gabonaőrlő malmok mellett egy papírmalom is működött ez időben. Sokan foglalkoztak kézművességgel, a kézművesek többsége pedig mezőgazdasági gazdálkodást is folytatott. A város környéki és a Somló-hegyi szőlőjükben saját szükségletükre bort is termeltek - mondta Jakab Réka.
- Pápán a 19. század elején, majd a reformkor éveiben több példa is mutat arra, hogy a kereskedelmi tevékenységből megszerzett és felhalmozott, befektetésre alkalmas tőke segítségével ipari vállalkozásokba kezdtek az itt élők. Sikeres és viszonylag hosszú életű befektetésnek bizonyult az 1805-ben Vinter Mátyás kereskedő által alapított keménycserép gyár, amelyet 1830 végén Mayer György vásárolt meg és vitt tovább. Szintén sikeres vállalkozás volt az 1801-ben Toch Hermann és Schlesinger Ábrahám által alapított pipagyár is. Pápán egyedül a zsidó szabók esetében tudunk arról, hogy céhet kívántak alapítani 1834-ben, de nem kapták meg a megfelelő engedélyt. A Kisalföld és a Bakony találkozásánál fekvő város a Bécs felé irányuló közvetítő kereskedelemben játszott jelentős szerepet. Vonzáskörzete tekintetében másodrendű piacközpont volt. A 19. század első felében hat országos vásárt tartottak a városban és hetente egy piacot, ami pénteki napra esett. A piacok helyszíne a Fő tér volt, régi nevén Főpiac. Az országos vásárokat a nagy tömeg miatt a belvárost övező egykori falakon kívül rendezték - derült ki az előadáson.
Végül az előadó elmondta, hogy Pápa városában 1848-ban háromezer fős zsidóságot regisztráltak, akik a gazdaság fellendítésben rendkívül jelentős szerepet játszottak, különösen a rendi korszak után.
Ezt követően Katona Csaba a balatonfüredi fürdő és városunk kapcsolatáról beszélt, majd Petrik Iván az 1842. évi városegyesítési szerződést ismertette a jelenlevőkkel.
A XVIII. században Pápa három városrésze, a Belsőváros, az Alsómajorok (a későbbi Alsóváros) és a Felsőmajorok (a későbbi Felsőváros), 1730-32-ben a város birtokosaival, Esterházy Ferenccel kötött örökös szerződések óta elkülönülve élte életét. A városrészek önálló fejlődésében rejlő lehetőségek a 19. század elejére kimerültek, a különállás idejétmúlttá vált és jelentősen hátráltatta a város fejlődését. Különösen úgy, hogy az 1800-as évek első évtizedei nem csupán Pápán, hanem az egész országban újfajta fejlődési irányok kibontakozását tették lehetővé. Ennek csúcspontja az a két évtized, amelyet reformkornak nevez a történettudomány. Ebben az időszakban jelentek meg a modern polgári átalakulás csírái, számos olyan jelenség, amely a későbbiekben meghatározó és mindennapos eleme lett a városi életnek. Ekkoriban kezdődtek az új infrastrukturális beruházások, az iparfejlesztés, megjelentek a társasági és kulturális élet polgári formái, de nagy lépést jelentett a közegészségügyben, s az oktatásügy kiemelkedő korszakának is bizonyult. Pápán ekkor, mint a honi közoktatás egyik jelentős központjában, az ország szellemi életének színe-java megfordult.
- A három városrész külön igazgatás alatt élt, s ennek lezárása volt az újraegyesülés, ami megnyitotta az utat egy intenzívebb polgári fejlődés felé. 1840 és 1842 között jött létre ez a szerződés, ami nem volt egyszerű, mivel mindegyik városrésznek más és más érdekei voltak. A Belsővárosban laktak a legtekintélyesebb személyek, akik kezdeményezték a városegyesítést. A külső városok lakói ezt nem annyira támogatták, attól félve, hogy a belváros bekebelezi őket és nem fognak érvényesülni. Rengeteg tárgyalás révén jutottak el odáig, hogy aláírták a szerződést - tette hozzá Petrik Iván.
A Városegyesítés és előzményei című tárlat a Múzeumok Éjszakája című programsorozat elemeként megtekinthető lesz június 16-án, szombaton a pápai fióklevéltárban.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!