Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja


2012-06-04 18:58:09  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Babos Petra  | 


Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja  főképe
A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes Antant szövetség hatalmai között jött létre. Meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A szerződést 1920. június 4-én írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy Trianon kastélyban. A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát - az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²- ről 92 963 km²- re csökkent - és lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza.
A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, a trianoni tragédiára emlékezve, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
A törvény indoklásában az előterjesztők leszögezték: „Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei, a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően, eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.”
A gyászos végeredményű trianoni békediktátum aláírásának 92. évfordulója alkalmából országszerte szerveztek megemlékezéseket. Pápa Város Önkormányzata idén is a Millenniumi Emlékparkba hívott minden emlékezőt. A rendezvényen részt vett dr. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere, Unger Tamás alpolgármester, Rádi Róbert kabinetvezető, Papp Tamás, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Kisgazda Polgári Szövetségpárt Veszprém Megyei Szervezetének elnöke valamint Pápa Város Képviselőtestületének tagjai.
Az emlékműsor elején toborzózenét játszott Pápa Város Fúvószenekara, majd Müller Kata, a Türr István Gimnázium tanulója elénekelte az Ez a vonat, ha elindult című Csík-dalt, melyet a Sindő népzenekar kísért. Az énekszót vers követte, Csigi Ádám, a Türr István Gimnázium tanulója Bella István Halotti beszédét olvasta fel. A műsor folytatásában nemzeti színű szalagok elhelyezésével emlékezett a város az elcsatolt területekre: Őrvidékre, Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélyre és Délvidékre. A különböző tájegységek népviseletébe öltözött fiatal táncosok, a város oktatási intézményeinek képviselői valamint a Pápai Huszáregyesület tagjai főhajtással tisztelegtek az emléknapon. Az emlékünnepség az Országzászló Emlékműnél koszorúzással zárult.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!