Központban a környezettudatos mezőgazdaság
2012-05-19 18:04:19 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A mezőgazdasági tevékenység során, a mezőgazdasági termelés esetében okozott, keletkezett elemi károkkal kapcsolatos kárenyhítési juttatás biztosítására a kormányzat egy teljesen új törvényt fogadott el a tavalyi év során. Ehhez kapcsolódóan új elemként megjelent a mezőgazdasági biztosítás díjának a támogatása, amelyet Magyarország Európai Uniós forrásból biztosít. Többek között erről szólt ma délután az Agrárexpo második szakmai napja, mely a Központban a környezettudatos mezőgazdaság címet kapta. Délelőtt a Gazdálkodói Információs Szolgálat pultjánál a Kölcsönös Megfeleltetés weboldalát mutatták be a szakemberek a gazdáknak, valamint lehetőség volt a területhez kötődő támogatások, mint a MePAR, területmérés, igénylőlap kitöltésére valamint személyes konzultációra és szakmai tanácsadásra, elektronikus ügyintézésre is. A délután szakmai konferenciával folytatódott, mely az agrár-környezetgazdálkodás és a Kölcsönös Megfeleltetés feltételrendszerét mutatta be.
Sztahura Erzsébet, ÚMVP szakértő a konferencián részt vevő gazdálkodóknak az agrár-környezetgazdálkodási támogatások tapasztalatairól és a tanulságairól beszélt, majd ismertette a KM rendszer gyakorlati kezelését és főbb változásait.
Az új kárenyhítési rendszert Téli Róbert, a Veszprém Megyei Agrárkamara titkára mutatta be az érdeklődőknek. 2012. január elején megjelent a végrehajtási rendelet is, amely szabályozza az elemi károk bevezetésének módját, időpontját, és a kárenyhítési juttatás fizetési kötelezettségének teljesítésének a módját, időpontját illetve mindazon szabályokat, amely a törvény betartásához szükségesek.
- Maga a törvény 2012. január elsején lépett hatályba, azonban mód volt arra, hogy a végrehajtási rendelet megjelenésekor, az ősz-tél eleji időszak elemi kárait a gazdálkodók bejelenthessék. Maga a kárenyhítési rendszer olyan mértékben változott, hogy a korábbi kivételeket egy kicsit átalakítva, a mikro, kis- és középvállalkozások azok, amelyek kötelezettjei a kárenyhítési rendszernek, tehát ők kötelező jelleggel fizetnek kárenyhítési hozzájárulást, amely mértéke 1000 forint illetve 3000 forint, attól függően, hogy melyik kategóriába tartozik a mezőgazdasági termelő. A kötelezettség a bizonyos növénykultúrákhoz viszonyítottan került meghatározásra, a korábbi időszakban az őstermelő ez alól kivétel volt - mondta Téli Róbert.
Maga a szabályozás úgy alakult át, hogy kárenyhítési juttatást fizet a magyar állam abban az esetben, ha a termelőt egy bizonyos mérték feletti elemi kár éri és amennyiben a mezőgazdasági termelő rendelkezik mezőgazdasági biztosítással, amely lehet díjtámogatott vagy díjtámogatás nélküli is. Csak ekkor jogosult a megállapított kárenyhítési juttatás teljes összegére. Amennyiben nem rendelkezik mezőgazdasági biztosítással, csak az 50 százalékára jogosult.
- A mezőgazdasági termelők az elmúlt időszakban is, amikor nem volt díjtámogatás, jelentős részben kötöttek biztosítást, ezért most ez a rendszer lett átalakítva és fejlesztve oly módon, hogy lehetőség van díjtámogatott biztosítást kötni. A, B, C típusú szerződések vannak, attól függően, hogy növénytermesztésben, ültetvényes termesztésben, vagy egyéb kategóriában dolgozik a termelő. A díjtámogatás mértéke 65%.
Mezőgazdasági biztosítást az egységes kérelem benyújtásával egy időben, május 15-ig lehetett igényelni szankciómentesen, és azt követően június 11. a végső jogvesztő határidő, ám új szankcióként addig az időpontig munkanaponként egy százalékkal csökkentik a támogatás összegét. Ezen túlmenően a termelőkre egyéb határidők is vonatkoznak, mint például, hogy a biztosítási szerződés másolatát július 30-ig kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére.
- A kétpilléres rendszer esetében az egységes kérelem benyújtásával a termelő már a kérelemből látta, hogy ő kötelezettje-e ennek a kárenyhítési rendszernek vagy nem, és ott volt egy tervszám is egy kalkulált összegre, hogy mennyi lesz a kárenyhítési hozzájárulás mértéke, azonban mindenképpen meg kell várni az MVH határozatát erről az összegről - hangsúlyozta ki a titkár előadásában, majd hozzátette, a fizetendő kárenyhítési hozzájárulás összegét szeptember 15-ig kell megfizetniük, oly módon, hogy szeptember 15-én a befizetésnek már jóváírtan kell szerepelnie a MVH számláján, tehát célszerű legalább egy héttel a határidő előtt ezt az összeget elutalni.
A szakmai nap folyatatásában a Natúr Biokál készítményekről, hatóanyagairól, hatásmechanizmusáról, eredményeiről és az alkalmazás gazdaságosságáról dr. Márai Géza, a gödöllői Szent István Egyetem docense beszélt, majd Bősze Kornél okleveles agrármérnök, gazdálkodó osztotta meg a termékkel kapcsolatos tapasztalatait a gazdálkodókkal.
Sztahura Erzsébet, ÚMVP szakértő a konferencián részt vevő gazdálkodóknak az agrár-környezetgazdálkodási támogatások tapasztalatairól és a tanulságairól beszélt, majd ismertette a KM rendszer gyakorlati kezelését és főbb változásait.
Az új kárenyhítési rendszert Téli Róbert, a Veszprém Megyei Agrárkamara titkára mutatta be az érdeklődőknek. 2012. január elején megjelent a végrehajtási rendelet is, amely szabályozza az elemi károk bevezetésének módját, időpontját, és a kárenyhítési juttatás fizetési kötelezettségének teljesítésének a módját, időpontját illetve mindazon szabályokat, amely a törvény betartásához szükségesek.
- Maga a törvény 2012. január elsején lépett hatályba, azonban mód volt arra, hogy a végrehajtási rendelet megjelenésekor, az ősz-tél eleji időszak elemi kárait a gazdálkodók bejelenthessék. Maga a kárenyhítési rendszer olyan mértékben változott, hogy a korábbi kivételeket egy kicsit átalakítva, a mikro, kis- és középvállalkozások azok, amelyek kötelezettjei a kárenyhítési rendszernek, tehát ők kötelező jelleggel fizetnek kárenyhítési hozzájárulást, amely mértéke 1000 forint illetve 3000 forint, attól függően, hogy melyik kategóriába tartozik a mezőgazdasági termelő. A kötelezettség a bizonyos növénykultúrákhoz viszonyítottan került meghatározásra, a korábbi időszakban az őstermelő ez alól kivétel volt - mondta Téli Róbert.
Maga a szabályozás úgy alakult át, hogy kárenyhítési juttatást fizet a magyar állam abban az esetben, ha a termelőt egy bizonyos mérték feletti elemi kár éri és amennyiben a mezőgazdasági termelő rendelkezik mezőgazdasági biztosítással, amely lehet díjtámogatott vagy díjtámogatás nélküli is. Csak ekkor jogosult a megállapított kárenyhítési juttatás teljes összegére. Amennyiben nem rendelkezik mezőgazdasági biztosítással, csak az 50 százalékára jogosult.
- A mezőgazdasági termelők az elmúlt időszakban is, amikor nem volt díjtámogatás, jelentős részben kötöttek biztosítást, ezért most ez a rendszer lett átalakítva és fejlesztve oly módon, hogy lehetőség van díjtámogatott biztosítást kötni. A, B, C típusú szerződések vannak, attól függően, hogy növénytermesztésben, ültetvényes termesztésben, vagy egyéb kategóriában dolgozik a termelő. A díjtámogatás mértéke 65%.
Mezőgazdasági biztosítást az egységes kérelem benyújtásával egy időben, május 15-ig lehetett igényelni szankciómentesen, és azt követően június 11. a végső jogvesztő határidő, ám új szankcióként addig az időpontig munkanaponként egy százalékkal csökkentik a támogatás összegét. Ezen túlmenően a termelőkre egyéb határidők is vonatkoznak, mint például, hogy a biztosítási szerződés másolatát július 30-ig kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére.
- A kétpilléres rendszer esetében az egységes kérelem benyújtásával a termelő már a kérelemből látta, hogy ő kötelezettje-e ennek a kárenyhítési rendszernek vagy nem, és ott volt egy tervszám is egy kalkulált összegre, hogy mennyi lesz a kárenyhítési hozzájárulás mértéke, azonban mindenképpen meg kell várni az MVH határozatát erről az összegről - hangsúlyozta ki a titkár előadásában, majd hozzátette, a fizetendő kárenyhítési hozzájárulás összegét szeptember 15-ig kell megfizetniük, oly módon, hogy szeptember 15-én a befizetésnek már jóváírtan kell szerepelnie a MVH számláján, tehát célszerű legalább egy héttel a határidő előtt ezt az összeget elutalni.
A szakmai nap folyatatásában a Natúr Biokál készítményekről, hatóanyagairól, hatásmechanizmusáról, eredményeiről és az alkalmazás gazdaságosságáról dr. Márai Géza, a gödöllői Szent István Egyetem docense beszélt, majd Bősze Kornél okleveles agrármérnök, gazdálkodó osztotta meg a termékkel kapcsolatos tapasztalatait a gazdálkodókkal.
Képek:
Címkék:
agrárexpo
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!