Pápára érkezett a Feltámadási Kereszt
2012-05-13 11:36:08 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
A pápaiak vezetője, Buzásné Patyi Judit érdeklődésünkre elmondta, már évek óta rendkívül jó kapcsolatot ápolnak a szanyiakkal, többször jártak már náluk.
- Pápán már hagyománya van annak, hogy a hívek a csíksomlyói búcsúra zarándokolnak. A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó melletti Kissomlyó és a Nagysomlyó hegy közötti nyeregben. Szeretnénk az idei évben is elmenni egy kisebb csoporttal - mondta.
A pápaiak vezetője elárulta, a napokban azt tervezik, hogy a város összes templomába elviszik ezt a keresztet a Nagytemplomból, amely a Kárpát-medence magyarságának összetartozását hivatott szimbolizálni.
A zarándok híveket tegnap este a Nagytemplomban dr. Mail József apát plébános és Unger Tamás alpolgármester fogadta. Mint dr. Mail József mondta, rendkívül örülnek, hogy a kereszt útja Pápát, a Veszprémi Főegyházmegye második legnagyobb városát is érintette.
- A keresztek a négy égtáj irányába indultak el, végigjárva azokat a városokat, amelyeket útjuk során érintenek. Csíksomlyóra érve összeérintik a kereszteket, majd indulnak vissza a négy égtáj felé, az országhatárokig. A mi keresztünk Sopronba érkezik majd Krisztus király vasárnapján, advent előtti utolsó vasárnap. A feltámadási jelkép egy Árpád kori motívum, az úgynevezett szárnyas kereszt, a megújuló életet, illetve a feltámadást megidéző hármas - mondta az apát plébános.
Unger Tamás, Pápa város alpolgármester köszöntőjében így fogalmazott:
- A Szárnyas Keresztnek hármas szimbólumát értelmezzük Pápán. A kereszténységet, mint létfenntartó elemet tartjuk nagyon fontosnak. Jelképezi a feltámadt testet és a magyarságot is. Ha a magyarságra gondolunk, három fontos dátumról is meg kell emlékeznünk. Egyik 1920. június 4., a másik 2004. december 5. és 2010. június 4. Elsőként 2010-ben, az új megválasztott kormány rendelkezései között helyezte előtérbe a magyarság, az állampolgárság kérdését, s tette június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. Azóta szerencsére nagyon sokán választják ezt a lehetőséget, hogy állampolgársági esküt tegyenek.
Rabi István, a Pápai Polgári Kör elnöke is szólt az egybegyűltekhez, aki elsőként a 2004. december 5-én történt népszavazás eseményeit elevenítette fel.
- A népszavazás témája az volt, hogy az országgyűlés foglalkozzon-e egy olyan törvény megalkotásával, amely biztosítaná az országunk jelenlegi határain kívül rekedt nemzettársaink kettős állampolgárságát. Az eseményt megelőző dicstelen kampány már a népszavazás témáját is elferdítve közvetítette. A szavazás eredménye minimálisan az igenek győzelmét hozta, de a referendum összességében eredménytelen lett. Ezzel bekövetkezett a második, immár lelki trianon, amely a határainkon kívül rekedt testvéreink megtagadását jelentette. A krisztushívő emberek azonban erre egy keresztény válasszal készültek. Ekkor született meg a Feltámadási menet, a jelképet a zarándokok húsvéttól pünkösdig eljuttatják a Balatontól Csíksomlyóig, a Kárpát-medence magyar lakta területein keresztül. Ez a zarándoklat 2005-től évről évre folyamatosan növekvő számú keresztény szívet mozdít meg. A Pápai Polgári Kör a Páll család segítségével csatlakozott a Csíksomlyói zarándoklathoz, hogy részesülhessünk a Szűzanya kegyelmeiben - mondta Rabi István.
A jelképet szentmise keretében vette át a katolikus közösség, majd Páll Erzsébet kötötte fel a szalagot a Feltámadási jelképre, amelyre egyetlen jelszót írtak: Összetartozunk.
A szanyi híveket Tóth Imre plébános vezette, aki hírportálunk érdeklődésre elmondta, szombat 13 órakor indultak el nagy hőségben gyalog Szanyból. Szinte mindenféle időjárási viszonnyal találkoztak, a napsütéstől az esőig, végül Pápára szélben értek be. Útközben autósok és biciklisek integettek nekik. Marcaltőn és Ihászon műsorral is kedveskedtek a helyiek. A szentmise a Himnusz hangjaival és agapéval zárult.
A keresztet jövő pénteken viszik tovább Tétre a pápai hívek.
Képek:
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. Egy levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze, amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhița) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzték a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút. A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium legjobb végzős diákjának tiszte vinni. A menetet szokásosan a csángók zárják. Amikor a menet a Kissomlyó hegyén levő Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet.
Forrás: wikipédia
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!