Kiállítás az ismeretlenül ismerős Kovács Margit emlékére
2012-04-27 22:09:45 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Kiállítás nyílt Kovács Margit emlékére ma a Jókai Mór Városi Könyvtár folyosóján. A mintegy negyven festményt és húsz grafikát összefoglaló kiállítást Borbély Lajos művésztanár nyitotta meg a Szent István Kórus csodálatos énekköszöntője után. Beszédében az ajkai és a balatonfüredi kollektív kiállításáról készült tudósításokból és kritikákból idézett. Kovács Margit különleges, sokoldalú és termékeny életet élő művész volt, aki speciális technikát, világot teremtett alkotásaival.
A művésztanár már a ’60-as évek vége óta részt vesz a város képzőművészeti életében, ám saját bevallása szerint nem emlékszik Kovács Margitra. A hagyatéki papírjai között kutatva talált olyan meghívót is, amely közös kiállításukra szólt, ennek ellenére nem emlékszik az arcára és alkotói tevékenységére sem. Kihangsúlyozta, ez szomorú dolog, mindezek után arra a következtetésre jutott, vajon hogyan tudta titokban tartani Kovács Margit a szobányi képét, festményét, grafikáját?
- Közvetlen családtagjai nem voltak Pápán és a férje is korán meghalt. A vele egy udvarban lakó emberek és a munkatársai ismerték festményeit, azonban a művésznő tavalyi haláláig nem tudta alkotásait önálló kiállításon megmutatni. Kovács Margit hagyatékából kiderül, nagy fájdalma volt, hogy nem talált szponzort önálló kiállításához. Kollektív kiállításon többször is szerepelt. Ha be akarnám sorolni művészete alapján, erősen szürrealisztikusnak mondanám, főleg a festményeit. Grafikái inkább realisztikusak, tehát inkább a kettő közé sorolnám. Kovács Margit alkotói munkássága alatt próbálkozott kubista jellegű képekkel is - mondta el kérdésünkre Borbély Lajos.
A ma nyílt kiállítás elsősorban Kovács Margit fő profiljával, a portréfestéssel ismerteti meg az érdeklődőket. Borbély Lajos úgy fogalmazott, aki portrét tud készíteni, már mindent tud, nem véletlenül szokták ezt mondani, hiszen az emberábrázolás az egyik legnehezebb képzőművészeti munka.
- Én teljes hitbuzgalomból, művészetszeretetből áldoztam rengeteg időt arra, hogy ez a mai kiállítás létrejöjjön. Nagyon örülök, hogy Kovács Margit posztumusz emlékkiállítása megvalósulhatott a Jókai Mór Városi Könyvtár és dr. Hermann István támogatásával. Mindent még mindig nem tudok a művésznőről. Most a vele egyidős korú pápai polgárokat kutatom fel, akik őt ismerhették. Kovács Margit kutyás ember volt, aki a Belvárosban rendszeresen megfordult, és voltak kutyás barátai is.
A mai kiállítás folytatásaként hamarosan egy újabb tárlaton találkozhatnak majd a művészetkedvelők Kovács Margit utcaképeivel, csendéleteivel, virágcsendéleteivel, valamint enteriőrjeivel és különleges anatómiai rajzaival is.
A művésztanár már a ’60-as évek vége óta részt vesz a város képzőművészeti életében, ám saját bevallása szerint nem emlékszik Kovács Margitra. A hagyatéki papírjai között kutatva talált olyan meghívót is, amely közös kiállításukra szólt, ennek ellenére nem emlékszik az arcára és alkotói tevékenységére sem. Kihangsúlyozta, ez szomorú dolog, mindezek után arra a következtetésre jutott, vajon hogyan tudta titokban tartani Kovács Margit a szobányi képét, festményét, grafikáját?
- Közvetlen családtagjai nem voltak Pápán és a férje is korán meghalt. A vele egy udvarban lakó emberek és a munkatársai ismerték festményeit, azonban a művésznő tavalyi haláláig nem tudta alkotásait önálló kiállításon megmutatni. Kovács Margit hagyatékából kiderül, nagy fájdalma volt, hogy nem talált szponzort önálló kiállításához. Kollektív kiállításon többször is szerepelt. Ha be akarnám sorolni művészete alapján, erősen szürrealisztikusnak mondanám, főleg a festményeit. Grafikái inkább realisztikusak, tehát inkább a kettő közé sorolnám. Kovács Margit alkotói munkássága alatt próbálkozott kubista jellegű képekkel is - mondta el kérdésünkre Borbély Lajos.
A ma nyílt kiállítás elsősorban Kovács Margit fő profiljával, a portréfestéssel ismerteti meg az érdeklődőket. Borbély Lajos úgy fogalmazott, aki portrét tud készíteni, már mindent tud, nem véletlenül szokták ezt mondani, hiszen az emberábrázolás az egyik legnehezebb képzőművészeti munka.
- Én teljes hitbuzgalomból, művészetszeretetből áldoztam rengeteg időt arra, hogy ez a mai kiállítás létrejöjjön. Nagyon örülök, hogy Kovács Margit posztumusz emlékkiállítása megvalósulhatott a Jókai Mór Városi Könyvtár és dr. Hermann István támogatásával. Mindent még mindig nem tudok a művésznőről. Most a vele egyidős korú pápai polgárokat kutatom fel, akik őt ismerhették. Kovács Margit kutyás ember volt, aki a Belvárosban rendszeresen megfordult, és voltak kutyás barátai is.
A mai kiállítás folytatásaként hamarosan egy újabb tárlaton találkozhatnak majd a művészetkedvelők Kovács Margit utcaképeivel, csendéleteivel, virágcsendéleteivel, valamint enteriőrjeivel és különleges anatómiai rajzaival is.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!