A költészet ma végső erőfeszítés a hitre - a Jókai Kör költészet napi megemlékezést tartott
2012-04-19 19:54:31 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Babos Petra |
Ma délután tartotta rendhagyó költészet napi megemlékezését a Pápai Jókai Kör. Az Esterházy-kastély olvasótermében népes tagság ünnepelte József Attila születésnapjához kapcsolódóan a költészetet, az irodalmat és a művészetet. A rendezvényen részt vett dr. Áldozó Tamás polgármester is. Válint Magdolna, a kör tiktára így fogalmazott köszöntőjében:
-„A költészet jót akar, ez a meggyőződésem, és alig lehetne ezt példákkal megcáfolni - vallott az egykori pápai diák, a Kossuth-díjas költő, Nagy László. József Attila öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. László Zoltán író, így nyilatkozott egy megemlékezésen :"Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik".
A köszöntő szavak után a Bartók Béla Zeneiskola fuvolatriója Smetana Csillagom című művét adta elő, majd a hagyományoknak megfelelően Bódi Lászlóné, a Jókai Kör Irodalmi Önképzőkörének vezetője mondott beszédet a Költészet napi megemlékezés kapcsán. Bódi Lászlóné kiemelte, április 11. nem csupán a költészet napja, nem csupán József Attila születésnapja, hanem a művészetek ünnepe is. Mint mondta, az ember és a költészet közös bölcsőben született és nőtt fel és csak a költészet fejezheti ki a világot. Kihangsúlyozta, a költészet, mai értékromboló, felpörgetett, zaklatott és fájdalmas világunkban menedék, nyugalom.
- A költészet ma végső erőfeszítés a hitre, a megmaradásra. A költészet ma ellenszegülés a reménytelenség ellen és a sokszor pusztító gyorsasággal változó világban, mindennek ellenére megőrzi azt, amire az ember vágyik, a békés világot. A költészet hit, sokszor reménytelen küzdelem. A költő kötelessége, hogy értékeken keresztül megmutassa, milyen messzire távolodtunk el a megálmodott emberi világtól - fogalmazott Bódi Lászlóné, majd hozzátette, József Attila ebben a harcban, a világ elleni reménytelen küzdelemben pusztult el. A tagság sorából néhány felkért író-költő mutatkozott be, felolvasva egy-egy saját, általuk előnyben részesített, szeretett alkotást.
- „Nem fontos, hogy sok író legyen egy közösségben, de fontos, hogy sok olvasó legyen. Nem fontos, hogy te szövegezd meg a szépet és igazat; fontosabb, hogy megismerjed.”- ezzel a Mária Sándor Füveskönyvéből idézett gondolattal adta át a szót Válint Magdolna a szereplőknek.
-„A költészet jót akar, ez a meggyőződésem, és alig lehetne ezt példákkal megcáfolni - vallott az egykori pápai diák, a Kossuth-díjas költő, Nagy László. József Attila öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. László Zoltán író, így nyilatkozott egy megemlékezésen :"Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik".
A köszöntő szavak után a Bartók Béla Zeneiskola fuvolatriója Smetana Csillagom című művét adta elő, majd a hagyományoknak megfelelően Bódi Lászlóné, a Jókai Kör Irodalmi Önképzőkörének vezetője mondott beszédet a Költészet napi megemlékezés kapcsán. Bódi Lászlóné kiemelte, április 11. nem csupán a költészet napja, nem csupán József Attila születésnapja, hanem a művészetek ünnepe is. Mint mondta, az ember és a költészet közös bölcsőben született és nőtt fel és csak a költészet fejezheti ki a világot. Kihangsúlyozta, a költészet, mai értékromboló, felpörgetett, zaklatott és fájdalmas világunkban menedék, nyugalom.
- A költészet ma végső erőfeszítés a hitre, a megmaradásra. A költészet ma ellenszegülés a reménytelenség ellen és a sokszor pusztító gyorsasággal változó világban, mindennek ellenére megőrzi azt, amire az ember vágyik, a békés világot. A költészet hit, sokszor reménytelen küzdelem. A költő kötelessége, hogy értékeken keresztül megmutassa, milyen messzire távolodtunk el a megálmodott emberi világtól - fogalmazott Bódi Lászlóné, majd hozzátette, József Attila ebben a harcban, a világ elleni reménytelen küzdelemben pusztult el. A tagság sorából néhány felkért író-költő mutatkozott be, felolvasva egy-egy saját, általuk előnyben részesített, szeretett alkotást.
- „Nem fontos, hogy sok író legyen egy közösségben, de fontos, hogy sok olvasó legyen. Nem fontos, hogy te szövegezd meg a szépet és igazat; fontosabb, hogy megismerjed.”- ezzel a Mária Sándor Füveskönyvéből idézett gondolattal adta át a szót Válint Magdolna a szereplőknek.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!