A pápai Kaszinó jelentősége és kialakulásának okai a Honismereti Körben
2012-04-18 19:58:32 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A reformkori egyesületekről és kiemelten az egykori pápai Kaszinóról volt szó a Honismereti Kör mai összejövetelén. Az előadó dr. Hudi József, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának vezetője volt. A témakör keretében a szakember kitért a polgári egyletek kialakulására, és korabeli jelentőségére is. Mint mondta, a felvilágosodás kezdetétől fogva bizonyos tudóskörök jöttek létre városunkban is, amelyek elsősorban baráti társaságokból alakultak. Veszprém történelme számos olyan tudós társaságot említ, amelyeknek pápai értelmiségiek is tagjai voltak.
1820-24 között Horváth János kanonok húszkötetes folyóiratot adott ki, amely bár katolikus volt, vallási hovatartozás nélkül írhatott bele református és katolikus egyaránt. Veszprémben jött létre 1823-ban a Veszprém Vármegyei Muzsikai Intézet, amely fénykorában szintén több pápai taggal is büszkélkedett. Az egyesület arra vállalkozott, hogy a verbunkos zenét kottán nyomtatásban kiadja, s ez a kottatár-gyártás tíz éven át működött. Az előadásból az is kiderült, a korabeli híres zeneszerzők, mint Rózsavölgyi Márk az 1840-es években a pápai Kaszinó vendégeként gyakran megfordult városunkban.
A Pápai Kaszinó 1834-ben létesült, 1837-től pedig külön Polgári Kaszinó működött a városban. Ez a német és magyar polgárság mellett a városban jelentős számban jelenlévő zsidó polgárságot is befogadta. A Hangász Egylet mellett, Agarász Egylet, Képzőtársaság és a Kossuth Lajos felhívása alapján megszerveződő Védegylet is működött a városban. Volt Jótékony Egylet, amely a városi szegényekről igyekezett gondoskodni. A megélénkülő kulturális életet jelzi, hogy a Polgári Kaszinóban Hangász egyleti hangversenyeket tartottak, amelyekhez kapcsolódóan zeneiskola is létrejött a városban.
- A közfelfogás azt tartja, hogy Pápán 1834. január elsején alakult meg a Kaszinó, amely megszakításokkal egészen a második világháború végéig működött. A Jókai Kör mellett ez volt a másik legjelentősebb és leghosszabb életű egyesület a városban. Tulajdonképpen kezdettől fogva összefogta a középosztályhoz és a városi elithez tartozó személyeket - mondta dr. Hudi József, majd hozzátette, annak, hogy egyesületi élet legyen, műveltségi és anyagi feltételei voltak.
- Tudjuk azt, hogy 1870-ben, amikor az első népszámlálási adatokat közzétették, a város lakosságának csak 50 százaléka tudott írni és olvasni. Ez az arány 1900-ra felment 75 százalékra, tehát a századforduló tájékán még azt lehet mondani, hogy a város lakosságának az egynegyede nem tudott volna kaszinótag vagy kölcsönkönyvtári tag lenni.
Az előadásból kiderült, a reformkorban éppen ezért elsősorban az értelmiség, a főiskolai és gimnáziumi tanárok, ügyvédek, orvosok és más értelmiségi pályán lévők lettek a Kaszinó tagjai. Érdekesség, hogy 100-160 fő között mozgott átlagban a Kaszinó tagsága. A műveltségi akadály mellett nagyobb problémát jelentett azonban a magas tagdíj, amely 5 pengő forint volt évente, ezért az összegért abban az időben egy kőműves mester két hétig dolgozott.
Dr. Hudi József elmondta, a Kaszinó jelentősége abban állt, hogy a polgári magatartásformákat, mintákat népszerűsítette, úgymond a polgári értékrendszer hű letéteményeseként működött.
1820-24 között Horváth János kanonok húszkötetes folyóiratot adott ki, amely bár katolikus volt, vallási hovatartozás nélkül írhatott bele református és katolikus egyaránt. Veszprémben jött létre 1823-ban a Veszprém Vármegyei Muzsikai Intézet, amely fénykorában szintén több pápai taggal is büszkélkedett. Az egyesület arra vállalkozott, hogy a verbunkos zenét kottán nyomtatásban kiadja, s ez a kottatár-gyártás tíz éven át működött. Az előadásból az is kiderült, a korabeli híres zeneszerzők, mint Rózsavölgyi Márk az 1840-es években a pápai Kaszinó vendégeként gyakran megfordult városunkban.
A Pápai Kaszinó 1834-ben létesült, 1837-től pedig külön Polgári Kaszinó működött a városban. Ez a német és magyar polgárság mellett a városban jelentős számban jelenlévő zsidó polgárságot is befogadta. A Hangász Egylet mellett, Agarász Egylet, Képzőtársaság és a Kossuth Lajos felhívása alapján megszerveződő Védegylet is működött a városban. Volt Jótékony Egylet, amely a városi szegényekről igyekezett gondoskodni. A megélénkülő kulturális életet jelzi, hogy a Polgári Kaszinóban Hangász egyleti hangversenyeket tartottak, amelyekhez kapcsolódóan zeneiskola is létrejött a városban.
- A közfelfogás azt tartja, hogy Pápán 1834. január elsején alakult meg a Kaszinó, amely megszakításokkal egészen a második világháború végéig működött. A Jókai Kör mellett ez volt a másik legjelentősebb és leghosszabb életű egyesület a városban. Tulajdonképpen kezdettől fogva összefogta a középosztályhoz és a városi elithez tartozó személyeket - mondta dr. Hudi József, majd hozzátette, annak, hogy egyesületi élet legyen, műveltségi és anyagi feltételei voltak.
- Tudjuk azt, hogy 1870-ben, amikor az első népszámlálási adatokat közzétették, a város lakosságának csak 50 százaléka tudott írni és olvasni. Ez az arány 1900-ra felment 75 százalékra, tehát a századforduló tájékán még azt lehet mondani, hogy a város lakosságának az egynegyede nem tudott volna kaszinótag vagy kölcsönkönyvtári tag lenni.
Az előadásból kiderült, a reformkorban éppen ezért elsősorban az értelmiség, a főiskolai és gimnáziumi tanárok, ügyvédek, orvosok és más értelmiségi pályán lévők lettek a Kaszinó tagjai. Érdekesség, hogy 100-160 fő között mozgott átlagban a Kaszinó tagsága. A műveltségi akadály mellett nagyobb problémát jelentett azonban a magas tagdíj, amely 5 pengő forint volt évente, ezért az összegért abban az időben egy kőműves mester két hétig dolgozott.
Dr. Hudi József elmondta, a Kaszinó jelentősége abban állt, hogy a polgári magatartásformákat, mintákat népszerűsítette, úgymond a polgári értékrendszer hű letéteményeseként működött.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!