Tapolcafői Zenélő Esték
2012-04-01 06:41:51 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Ismét két művész mutatkozott be Tapolcafőn a református templomban a nagy sikerű és népszerű Tapolcafői Zenélő Esték rendezvénysorozat keretében. Tóth Vera Adriennt, bár Budapesten született és ott is nőtt fel, nemrég a sors szele kicsiny kis városunkba hozta, hiszen tavaly szeptembertől német tanárként dolgozik a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában.
Tíz éves korában kezdett el hegedülni és saját bevallása szerint hamar eldöntötte, hogy a zenei pályát választja, ennek megfelelően a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola gimnáziumi osztályában végzett, majd két évet tanult Weimarban, az ottani Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Hazatérve az élet úgy hozta, le kellett mondania a zenei pályáról, viszont a németországi tartózkodás jót tett nyelvtudásának, így jelenleg német középiskolai nyelvtanár. Mint mondta, a zene szeretete sosem hagyta el, hiába hagyta abba tíz éve a professzionális hegedülést.
- A zene mindig hiányzik, amit nekem semmi sem tud pótolni. Nagyon sok érzést ad és a jelenlegi munkám mellett rendkívül hasznos is, hiszen le tudom vele vezetni a feszültségeket. Az élmények feldolgozásban is sokat segít, ha egy nap előveszem a hangszert. Nélkülözni, úgy hogy ne hiányozzon, soha nem tudtam - vallja a művésznő.
A tapolcafőiek a gyönyörű barokk dallamok mellett a megindító Schindler listája című film betétdalát is hallhatták Tóth Vera előadásában és Parola Csaba orgonakíséretében. A lelki ráhangolódás közben a fehérre meszelt falakon Heitler László malmokat, forrásokat, vidéki tájképrészleteket és élményeit, emlékeit bemutató, csaknem hetven évet felölelő kiállításában gyönyörködhettek az érdeklődők. A kiállítást Kerpel Péter művésztanár nyitotta meg.
Mint mondta, ahogy gyűltek Heitler László szakmai tapasztalatai, úgy tisztultak le saját stílusának egyre jellegzetesebb elemei. A folytatásban az elbeszélő jelleg lassan elmaradt képeiről és felváltotta azt a stilizált, rejtett szerkezetű, a síkba terített formákba, a látvány elevenségét is őrző építkezés. Ettől kezdve meghatározó képi elemekké váltak a vakolt hímes házak, faragott székek, kő- és pléhkrisztusok és a kovácsoltvas rácsok játékos formái.
- Bátran elmondható, hogy egy sokszínű életet élő, a magyar kultúráért elméletben és gyakorlatban is sokat tevő, Pápa és vidéke hagyományaiért, képzőművészetéért fáradhatatlanul küzdő, szervezkedő művészember izgalmas tárlatát szemlélhetjük meg itt Tapolcafőn, a református templomban - fogalmazott Kerpel Péter, majd alkotó erőt, jó egészséget kívánt és Isten áldását kérte az alkotó életére és további munkásságára.
Tíz éves korában kezdett el hegedülni és saját bevallása szerint hamar eldöntötte, hogy a zenei pályát választja, ennek megfelelően a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola gimnáziumi osztályában végzett, majd két évet tanult Weimarban, az ottani Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Hazatérve az élet úgy hozta, le kellett mondania a zenei pályáról, viszont a németországi tartózkodás jót tett nyelvtudásának, így jelenleg német középiskolai nyelvtanár. Mint mondta, a zene szeretete sosem hagyta el, hiába hagyta abba tíz éve a professzionális hegedülést.
- A zene mindig hiányzik, amit nekem semmi sem tud pótolni. Nagyon sok érzést ad és a jelenlegi munkám mellett rendkívül hasznos is, hiszen le tudom vele vezetni a feszültségeket. Az élmények feldolgozásban is sokat segít, ha egy nap előveszem a hangszert. Nélkülözni, úgy hogy ne hiányozzon, soha nem tudtam - vallja a művésznő.
A tapolcafőiek a gyönyörű barokk dallamok mellett a megindító Schindler listája című film betétdalát is hallhatták Tóth Vera előadásában és Parola Csaba orgonakíséretében. A lelki ráhangolódás közben a fehérre meszelt falakon Heitler László malmokat, forrásokat, vidéki tájképrészleteket és élményeit, emlékeit bemutató, csaknem hetven évet felölelő kiállításában gyönyörködhettek az érdeklődők. A kiállítást Kerpel Péter művésztanár nyitotta meg.
Mint mondta, ahogy gyűltek Heitler László szakmai tapasztalatai, úgy tisztultak le saját stílusának egyre jellegzetesebb elemei. A folytatásban az elbeszélő jelleg lassan elmaradt képeiről és felváltotta azt a stilizált, rejtett szerkezetű, a síkba terített formákba, a látvány elevenségét is őrző építkezés. Ettől kezdve meghatározó képi elemekké váltak a vakolt hímes házak, faragott székek, kő- és pléhkrisztusok és a kovácsoltvas rácsok játékos formái.
- Bátran elmondható, hogy egy sokszínű életet élő, a magyar kultúráért elméletben és gyakorlatban is sokat tevő, Pápa és vidéke hagyományaiért, képzőművészetéért fáradhatatlanul küzdő, szervezkedő művészember izgalmas tárlatát szemlélhetjük meg itt Tapolcafőn, a református templomban - fogalmazott Kerpel Péter, majd alkotó erőt, jó egészséget kívánt és Isten áldását kérte az alkotó életére és további munkásságára.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!