„Legyen a zene mindenkié!”- Kodály Zoltánra emlékezett a Jókai Kör
2012-03-30 07:47:49 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Rendhagyó módon az Erkel Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola adott otthont a Jókai Kör mai rendezvényének, melyen a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjére, zenetudósára és zenepedagógusára, Kodály Zoltánra emlékezett a tagság. Ha Kodály, akkor zene és népdal. A 4. Z osztályos tanulók tolmácsolásában elsőként csodálatos Kodály népdalfeldolgozások - mint a Biciniumok - csendültek fel Kálmán Frigyes karnagy vezetésével a kiváló akusztikájú aulában.
- Emlékezzünk ma Kodály Zoltánra, aki, 1882. december 26-án született Kecskeméten. Galánta, ahol gyermekkora legszebb 6 esztendejét töltötte, mindvégig éltető forrása maradt életének. Egyszerű, nemes szívű emberek körében élt. Itt tanult magyarul dalolni, s ez az időszak volt az, amikor megnyílt mind a klasszikus művészet, mind a népi kultúra értékei előtt. A mester zseniális sokoldalúsága túlmutatott a komponáláson és népzenei gyűjtőmunkán. Felhívta a figyelmet a zene, a hangok, a hallás és a beszélt nyelv kapcsolatára, s szívügyévé vált a tiszta, helyes, érthető kiejtés - ezekkel a szavakkal köszöntötte Válint Magdolna, a kör titkára a megjelenteket.
Mint mondta, három tényező alakította Kodály belső világát: a szülői ház, az iskola, s végül ezek hatására saját szigorú önnevelése. Műveivel, és főként zenepedagógiai munkáival hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot "komolyzenei nagyhatalomnak" tekintse a világ. Szűkszavú, zárkózott ember volt, aki önmagáról alig beszélt, és vallásos élményeiről hallgatott. Hite, meggyőződése, istenes gondolkozása zárt világ volt. Szinte senki sem ismerte mély, imádságos belső életét. Dr. Nádasi Alfonz bencés tanár, szerzetes volt azon kevesek egyike, aki e zárt világba betekinthetett. Őt mély lelki-emberi kapcsolat fűzte Kodályhoz. Ő temette el az 1967-március 6-án elhunyt Kodályt.
A megemlékezésen dr. Csepregi Istvánné összeállítását hallhatta a zeneértő és zeneszerető közönség. Az előadás során megismerkedtek a mester életével, alkotói munkásságával és zseniális személyiségével. Az összeállítást az Irodalmi Önképzőkör közreműködése tette még teljesebbé.
Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, és jelentős szerepe van a szakoktatásban is.
Végezetül pedig álljon itt egy idézet Bartók Bélától, hogy jobban megértsük mit is képvisel számunkra, magyarok számára a mester:
„Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály műveiben. Ezek a művek: hitvallás a magyar lélek mellett. Külső magyarázata ennek az, hogy Kodály zeneszerzői tevékenysége kizárólag a magyar népzene talajában gyökerezik. Belső oka pedig Kodály rendíthetetlen hite és bizalma népének építő erejében és jövőjében” (Bartók Béla, 1928).
- Emlékezzünk ma Kodály Zoltánra, aki, 1882. december 26-án született Kecskeméten. Galánta, ahol gyermekkora legszebb 6 esztendejét töltötte, mindvégig éltető forrása maradt életének. Egyszerű, nemes szívű emberek körében élt. Itt tanult magyarul dalolni, s ez az időszak volt az, amikor megnyílt mind a klasszikus művészet, mind a népi kultúra értékei előtt. A mester zseniális sokoldalúsága túlmutatott a komponáláson és népzenei gyűjtőmunkán. Felhívta a figyelmet a zene, a hangok, a hallás és a beszélt nyelv kapcsolatára, s szívügyévé vált a tiszta, helyes, érthető kiejtés - ezekkel a szavakkal köszöntötte Válint Magdolna, a kör titkára a megjelenteket.
Mint mondta, három tényező alakította Kodály belső világát: a szülői ház, az iskola, s végül ezek hatására saját szigorú önnevelése. Műveivel, és főként zenepedagógiai munkáival hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot "komolyzenei nagyhatalomnak" tekintse a világ. Szűkszavú, zárkózott ember volt, aki önmagáról alig beszélt, és vallásos élményeiről hallgatott. Hite, meggyőződése, istenes gondolkozása zárt világ volt. Szinte senki sem ismerte mély, imádságos belső életét. Dr. Nádasi Alfonz bencés tanár, szerzetes volt azon kevesek egyike, aki e zárt világba betekinthetett. Őt mély lelki-emberi kapcsolat fűzte Kodályhoz. Ő temette el az 1967-március 6-án elhunyt Kodályt.
A megemlékezésen dr. Csepregi Istvánné összeállítását hallhatta a zeneértő és zeneszerető közönség. Az előadás során megismerkedtek a mester életével, alkotói munkásságával és zseniális személyiségével. Az összeállítást az Irodalmi Önképzőkör közreműködése tette még teljesebbé.
Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, és jelentős szerepe van a szakoktatásban is.
Végezetül pedig álljon itt egy idézet Bartók Bélától, hogy jobban megértsük mit is képvisel számunkra, magyarok számára a mester:
„Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály műveiben. Ezek a művek: hitvallás a magyar lélek mellett. Külső magyarázata ennek az, hogy Kodály zeneszerzői tevékenysége kizárólag a magyar népzene talajában gyökerezik. Belső oka pedig Kodály rendíthetetlen hite és bizalma népének építő erejében és jövőjében” (Bartók Béla, 1928).
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!