Karácsonyi Könyvünnep a Fióklevéltárban
2009-12-09 18:44:40 | cikk: | fotó: Tóth Tamara |
Kedden délután 16 órakor könyvbemutató kezdődött a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárában. A rendezvényen részt vett Pintér Imre, Lovászpatona község polgármestere is, aki idén megkapta a Honismereti Kör által adományozott, a Honismeret érdekében legtöbbet tevő községi vezetőknek szóló kitüntetést. A meghívott vendégeket Somfai Balázs, a levéltár vezetője köszöntötte:
- Miért van szükség a levéltárban ilyen könyvbemutatókra? Úgy gondolom, hogy a levéltárosok a fő munkájukkal, a feltárással foglalkoznak, mert ez a specifikus feladatuk. Ámde attól lesz teljes a kör, ha nem csak folyton gürcölünk és hajszolunk, hanem meg is mutatjuk az érdeklődő és értő közönségnek, hogy mit csinálunk.
Lovászpatona Község Önkormányzatának kiadványát, Pölöskei István Lovászpatona című községtörténeti művét bemutatta a kötet szerkesztője: dr. Hermann István tanácsnok, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója:
- Bő tíz esztendővel ezelőtt, amikor a Száz Magyar Falu Könyvesháza című folyóirat szerkesztője voltam, örömmel láttam, hogy megyénkben milyen sok régi, történelmi múltra visszatekintő falu van. Lovászpatona települése annak az udvarnoki szervezetnek volt a része, a királyi lovászoké és a királyi pohárnokoké, amely a vándorló királyi udvarok egyik jellemzője volt a korai évszázadban. A korai Árpád korban egy jól működő, az ország fő véráramlatába tartozó gazdasági szervezet fontos tagja volt. Nem véletlen, hogy a településen a 12. században már gótikus templom állt.
A könyv rengeteg fényképet tartalmaz, melyek jól kiegészítik a szöveg történeti részét. Az egyes fejezetekben olvashatunk a település földrajzáról, történetéről – a Honfoglalás előtti és utáni időszakról –,felekezeti életének alakulásáról, az oktatás rendszeréről és alakulásáról. A sorsfordító időkről is található egy fejezet, de benne vannak a kulturális élet eseményeiről vagy a település mindennapi életéről, az emberekről, halálukról szóló fejezetek is. S természetesen mindezek jellemző forrásai is bekerültek a kötetbe. Aki elolvassa a könyvet, képet kaphat a település életéről, az ott folyó munkákról, az ott élő emberekről. A gazdag forrásbázis biztosítja az olvasó számára a további kutatási lehetőséget. A kötetben egy alapos, a környékről készült térkép is található.
Ezt követően a Családtörténeti kutatás határon innen és túl című, a Veszprém Megyei Levéltár új kiadványát mutatta be Márkusné Vörös Hajnalka a megyei levéltár igazgatóhelyettese, a kötet szerkesztője:
- A kötet nem más, mint egy konferencia kiadása. Az utóbbi húsz évben a figyelem középpontjába került a családtörténeti kutatás, több szempontból is. Ha magától értetődőnek vesszük, hogy az országunk és Európa történetét ismerjük, akkor miért ne szeretnénk a saját családunk történetét is megismerni, ami egyébként sajnos nem természetes. Tulajdonképpen a mi levéltárunkban 1500-fő éves kutatói körünkből a felét ma jelenleg a családtörténeti kutatók fedik le. Különböző képzettségű és végzettségű emberek keresik családfájuk eredetét. Ez volt az egyik indok, amiért könyv készült a témában, a másik, hogy a társadalomtörténeti kutatás szemléletmódja megváltozott.
A könyv segítséget nyújt a kutatóknak, hogyan induljanak el, milyen iratokat érdemes keresni, kérni vagy kutatni a családtörténet ismeretéhez. Egy útmutató a kereséshez.
Márkusné Vörös Hajnalkát Nagy Szabolcs követte, aki a Tortuma Kiadó nyolc kötetét mutatta be és ajánlotta a megjelenteknek. A kiadó nevét egy Erdővidék mellett található hegyről kapta. Háromszék vármegyének a szívében található, a Veszprém Megyei Levéltár testvérmegyei kapcsolatot ápol Háromszék, a mai Kovászna vármegyével.
- A kiadót Demeter László alapította azzal a céllal, hogy az Erdélyben lévő kulturális hiányfoltot fedje le vele, nem meggazdagodási céllal jött létre. Egy küldetéses kiadót hozott létre, minden kulturális közkincset szeretnének az emberekkel megismertetni, ami értéket teremtett vagy képvisel.
Végül Gyulaváriné Lovassy Klára, a Magyar Építőipari Múzeum igazgatója beszélt Kós Károlyról, a huszadik század legnagyobb polihisztorának pápai kötődéséről. Az egyik legszebb könyvéből, Az országépítő című kötetéből, István halálából olvasott fel egy részletet, melyet a költő városunkban írt 1934. március 2-án, ebéd előtt.
–Kedves lokálpatrióta barátaim! Az idei Vasi Szemle első számában egy cikkre lettem figyelmes, mely így szól: Az erdélyi írók országjárása Nyugat-Magyarországon 1934-ben. Ez azért érdekes, mert atyai nagyapám 1934-ben egy kistekercsben kapott egy oklevelet az Erdélyi Szépműves cégtől, Váczi Miklós, Kemény János és Kós Károly aláírásával.
A Szépműves cég azért, hogy sorozatát népszerűsítse, 1934 januárjában egy országjárást tervezett. Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Dzsida Jenő és Kós Károly voltak a törzslátogatók. Székesfehérvárról indultak, eljutottak Pápára is. Ennek a túrának az állomásain egy irodalmi estet tartottak, Pápán március elsején volt az előadás. A másnapi ebédkor készítette Kós Károly a regénye utolsó fejezetét.
A bemutatott könyveket a helyszínen meg lehetett vásárolni. A tegnapi programmal véget értek a Pápai Fióklevéltár decemberi közművelődési rendezvényei.
A Szérűskertektől a Csúcsig- a 80 éve városi kerületté nyilvánított pápai Tókert történetéből nyílt kiállítást kedden, szerdán, csütörtökön 9-16 óra között tekinthető meg, bejelentkező csoportoknak – megbeszélés szerint – más időben is. A kiállítás 2009-ben december 11-ig – előzetes egyeztetéssel még december 18-ig , majd a levéltári szolgálatok újra indultával, 2010. január 4-től március végéig lesz látogatható.
Tóth Tamara
- Miért van szükség a levéltárban ilyen könyvbemutatókra? Úgy gondolom, hogy a levéltárosok a fő munkájukkal, a feltárással foglalkoznak, mert ez a specifikus feladatuk. Ámde attól lesz teljes a kör, ha nem csak folyton gürcölünk és hajszolunk, hanem meg is mutatjuk az érdeklődő és értő közönségnek, hogy mit csinálunk.
Lovászpatona Község Önkormányzatának kiadványát, Pölöskei István Lovászpatona című községtörténeti művét bemutatta a kötet szerkesztője: dr. Hermann István tanácsnok, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója:
- Bő tíz esztendővel ezelőtt, amikor a Száz Magyar Falu Könyvesháza című folyóirat szerkesztője voltam, örömmel láttam, hogy megyénkben milyen sok régi, történelmi múltra visszatekintő falu van. Lovászpatona települése annak az udvarnoki szervezetnek volt a része, a királyi lovászoké és a királyi pohárnokoké, amely a vándorló királyi udvarok egyik jellemzője volt a korai évszázadban. A korai Árpád korban egy jól működő, az ország fő véráramlatába tartozó gazdasági szervezet fontos tagja volt. Nem véletlen, hogy a településen a 12. században már gótikus templom állt.
A könyv rengeteg fényképet tartalmaz, melyek jól kiegészítik a szöveg történeti részét. Az egyes fejezetekben olvashatunk a település földrajzáról, történetéről – a Honfoglalás előtti és utáni időszakról –,felekezeti életének alakulásáról, az oktatás rendszeréről és alakulásáról. A sorsfordító időkről is található egy fejezet, de benne vannak a kulturális élet eseményeiről vagy a település mindennapi életéről, az emberekről, halálukról szóló fejezetek is. S természetesen mindezek jellemző forrásai is bekerültek a kötetbe. Aki elolvassa a könyvet, képet kaphat a település életéről, az ott folyó munkákról, az ott élő emberekről. A gazdag forrásbázis biztosítja az olvasó számára a további kutatási lehetőséget. A kötetben egy alapos, a környékről készült térkép is található.
Ezt követően a Családtörténeti kutatás határon innen és túl című, a Veszprém Megyei Levéltár új kiadványát mutatta be Márkusné Vörös Hajnalka a megyei levéltár igazgatóhelyettese, a kötet szerkesztője:
- A kötet nem más, mint egy konferencia kiadása. Az utóbbi húsz évben a figyelem középpontjába került a családtörténeti kutatás, több szempontból is. Ha magától értetődőnek vesszük, hogy az országunk és Európa történetét ismerjük, akkor miért ne szeretnénk a saját családunk történetét is megismerni, ami egyébként sajnos nem természetes. Tulajdonképpen a mi levéltárunkban 1500-fő éves kutatói körünkből a felét ma jelenleg a családtörténeti kutatók fedik le. Különböző képzettségű és végzettségű emberek keresik családfájuk eredetét. Ez volt az egyik indok, amiért könyv készült a témában, a másik, hogy a társadalomtörténeti kutatás szemléletmódja megváltozott.
A könyv segítséget nyújt a kutatóknak, hogyan induljanak el, milyen iratokat érdemes keresni, kérni vagy kutatni a családtörténet ismeretéhez. Egy útmutató a kereséshez.
Márkusné Vörös Hajnalkát Nagy Szabolcs követte, aki a Tortuma Kiadó nyolc kötetét mutatta be és ajánlotta a megjelenteknek. A kiadó nevét egy Erdővidék mellett található hegyről kapta. Háromszék vármegyének a szívében található, a Veszprém Megyei Levéltár testvérmegyei kapcsolatot ápol Háromszék, a mai Kovászna vármegyével.
- A kiadót Demeter László alapította azzal a céllal, hogy az Erdélyben lévő kulturális hiányfoltot fedje le vele, nem meggazdagodási céllal jött létre. Egy küldetéses kiadót hozott létre, minden kulturális közkincset szeretnének az emberekkel megismertetni, ami értéket teremtett vagy képvisel.
Végül Gyulaváriné Lovassy Klára, a Magyar Építőipari Múzeum igazgatója beszélt Kós Károlyról, a huszadik század legnagyobb polihisztorának pápai kötődéséről. Az egyik legszebb könyvéből, Az országépítő című kötetéből, István halálából olvasott fel egy részletet, melyet a költő városunkban írt 1934. március 2-án, ebéd előtt.
–Kedves lokálpatrióta barátaim! Az idei Vasi Szemle első számában egy cikkre lettem figyelmes, mely így szól: Az erdélyi írók országjárása Nyugat-Magyarországon 1934-ben. Ez azért érdekes, mert atyai nagyapám 1934-ben egy kistekercsben kapott egy oklevelet az Erdélyi Szépműves cégtől, Váczi Miklós, Kemény János és Kós Károly aláírásával.
A Szépműves cég azért, hogy sorozatát népszerűsítse, 1934 januárjában egy országjárást tervezett. Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Dzsida Jenő és Kós Károly voltak a törzslátogatók. Székesfehérvárról indultak, eljutottak Pápára is. Ennek a túrának az állomásain egy irodalmi estet tartottak, Pápán március elsején volt az előadás. A másnapi ebédkor készítette Kós Károly a regénye utolsó fejezetét.
A bemutatott könyveket a helyszínen meg lehetett vásárolni. A tegnapi programmal véget értek a Pápai Fióklevéltár decemberi közművelődési rendezvényei.
A Szérűskertektől a Csúcsig- a 80 éve városi kerületté nyilvánított pápai Tókert történetéből nyílt kiállítást kedden, szerdán, csütörtökön 9-16 óra között tekinthető meg, bejelentkező csoportoknak – megbeszélés szerint – más időben is. A kiállítás 2009-ben december 11-ig – előzetes egyeztetéssel még december 18-ig , majd a levéltári szolgálatok újra indultával, 2010. január 4-től március végéig lesz látogatható.
Tóth Tamara
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!