Bernáth László: Vért, drámát, balesetet kell adni hírül, erről szól az elbulvárosodott sajtó
2012-03-23 22:18:52 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Mint ahogy azt a cím is mutatja, a média helyzetéről, a sajtó szabadságáról és a mai sajtó jellemzőiről szólt ma a Petőfi Asztaltársaság soron következő összejövetele. A témát Grőber Attila és Kerecsényi Zoltán vezetésével Bernáth László járta körül.
Az újságíró szerint két dolog jellemző ma a sajtóra. Az egyik, hogy újságíró kollégák ezrei váltak munkanélkülivé az elmúlt években, s ennek nem csak politikai okai vannak. A másik pedig, hogy abszolút értelemben bulvárosodik. A szakember szerint vért, drámát és balesetet adnak hírül ma vezető riportokban az esti híradók, s ennek nyilván van halvány politikai színezete is, mivel a csatornák a békesség kedvéért a mai politikai helyzetben inkább kerülik a politikai híreket, példaként a Tv2-t hozta fel. Mint mondta, a bulvárosodással az a legnagyobb probléma, hogy a közönség nem kap valódi tájékoztatást az embereket érintő létkérdésekről. Bernáth László az ELTE-én végzett újságíró szakon, és jelenleg rengeteg elfoglaltsága mellett a Bálint György Újságíró Akadémián tanít.
- A diákjaimnak nagyon sokszor el szoktam mondani, hogy bár a technika változik, hiszen ma már nem kézzel, írógéppel, hanem számítógépen írjuk a cikkeket, de a dolog lényege nem változik. Kommunikációra azért van szükség, hogy az emberek tudják, milyen idő van, milyen kabátot kell felvenni, mit akar a kormány, kampányban mit ígérnek a pártok, mi történik külföldön, sztrájkol-e valaki, milyen a tömegközlekedés. Ami nem ezt a célt szolgálja médiaként, az nem segíti az emberek egzisztenciális létét.
A magyar sajtót, akárcsak az országot, megosztottnak tartja a 82. évében járó újságíró. Mint mondta, nem csak a jobboldali sajtó a hibás. Úgy fogalmazott, a nem jobboldali sem hézagmentes. Sajnos nem nagyon jellemző az önállóság a mai magyar újságírókra, hiszen alkalmazkodniuk kell a tulajdonos elvárásaihoz.
Számunkra, fiataloknak ma már elképzelhetetlen és elképesztő dolgokat mesélt a sokat tapasztalt újságíró a rendszerváltás előtti, s főleg az ’56-os forradalom utáni sajtóról. Abban az időben sok mindent tilos volt leírni, például, hogy milyen volt a búzatermés a Szovjetunióban. Az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, később főszerkesztője visszaemlékezéseiben elmondta, az első oldalon legalább hétféle anyagnak kellett szerepelnie a változatosság szimbólumaként, és minden újságnak tartalmaznia kellett tárcaszerű riportokat, olvasnivalót, lehetőleg szórakoztatót. Hozzátette, egy dolog elgondolni valamit, de megírni azt úgy, hogy mások számára élvezhető legyen, már más kérdés.
Bernáth László, a MUOSZ Oktatási Bizottságának vezetőjeként előadása során kitért a szervezet működésére és célkitűzéseire is, valamint megosztott pár egyetemen tanított újságírói trükköt a hallgatósággal.
A beszélgetés során az előadóról kiderült az is, hogy vannak olyan ma élő újságírók, akiket egész egyszerűen nem tart mérvadónak, ezért ahogy ő fogalmazott, kiiratkozott belőlük. Ilyen például Tamás Gáspár Miklós, Lengyel László, Révész Sándor, Stumpf István, Békesi László, Bayer Zsolt. Szívesen olvassa viszont Giczy György vagy Szalontay Mihály írásait.
Az alkalmon bemutatták Bernáth két kötetét is, egyik az Esti Hírlap évtizedeit, a másik pedig egy, a fiatalkorát taglaló írás. Az utóbbi a 14 éves Bernáth visszaemlékezéseit tartalmazza az auschwitzi haláltáborról. Kerecsényi Zoltán elmondta, az ankét előtt Bernáth László emlékidézéséből kiderült, rá is igaz az a mondás, hogy egy kicsit mindenki pápai, hiszen az 1950-es évek elején ő is Pápán töltötte fiatalságának egy részét, katonaként. A rendezvény előtt Kerecsényi Zoltán társaságában meg is tekintette a volt laktanyát, ahol mintegy hatvan esztendővel ezelőtt teljesített szolgálatot, s lakott a híres újságíró.
Az újságíró szerint két dolog jellemző ma a sajtóra. Az egyik, hogy újságíró kollégák ezrei váltak munkanélkülivé az elmúlt években, s ennek nem csak politikai okai vannak. A másik pedig, hogy abszolút értelemben bulvárosodik. A szakember szerint vért, drámát és balesetet adnak hírül ma vezető riportokban az esti híradók, s ennek nyilván van halvány politikai színezete is, mivel a csatornák a békesség kedvéért a mai politikai helyzetben inkább kerülik a politikai híreket, példaként a Tv2-t hozta fel. Mint mondta, a bulvárosodással az a legnagyobb probléma, hogy a közönség nem kap valódi tájékoztatást az embereket érintő létkérdésekről. Bernáth László az ELTE-én végzett újságíró szakon, és jelenleg rengeteg elfoglaltsága mellett a Bálint György Újságíró Akadémián tanít.
- A diákjaimnak nagyon sokszor el szoktam mondani, hogy bár a technika változik, hiszen ma már nem kézzel, írógéppel, hanem számítógépen írjuk a cikkeket, de a dolog lényege nem változik. Kommunikációra azért van szükség, hogy az emberek tudják, milyen idő van, milyen kabátot kell felvenni, mit akar a kormány, kampányban mit ígérnek a pártok, mi történik külföldön, sztrájkol-e valaki, milyen a tömegközlekedés. Ami nem ezt a célt szolgálja médiaként, az nem segíti az emberek egzisztenciális létét.
A magyar sajtót, akárcsak az országot, megosztottnak tartja a 82. évében járó újságíró. Mint mondta, nem csak a jobboldali sajtó a hibás. Úgy fogalmazott, a nem jobboldali sem hézagmentes. Sajnos nem nagyon jellemző az önállóság a mai magyar újságírókra, hiszen alkalmazkodniuk kell a tulajdonos elvárásaihoz.
Számunkra, fiataloknak ma már elképzelhetetlen és elképesztő dolgokat mesélt a sokat tapasztalt újságíró a rendszerváltás előtti, s főleg az ’56-os forradalom utáni sajtóról. Abban az időben sok mindent tilos volt leírni, például, hogy milyen volt a búzatermés a Szovjetunióban. Az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, később főszerkesztője visszaemlékezéseiben elmondta, az első oldalon legalább hétféle anyagnak kellett szerepelnie a változatosság szimbólumaként, és minden újságnak tartalmaznia kellett tárcaszerű riportokat, olvasnivalót, lehetőleg szórakoztatót. Hozzátette, egy dolog elgondolni valamit, de megírni azt úgy, hogy mások számára élvezhető legyen, már más kérdés.
Bernáth László, a MUOSZ Oktatási Bizottságának vezetőjeként előadása során kitért a szervezet működésére és célkitűzéseire is, valamint megosztott pár egyetemen tanított újságírói trükköt a hallgatósággal.
A beszélgetés során az előadóról kiderült az is, hogy vannak olyan ma élő újságírók, akiket egész egyszerűen nem tart mérvadónak, ezért ahogy ő fogalmazott, kiiratkozott belőlük. Ilyen például Tamás Gáspár Miklós, Lengyel László, Révész Sándor, Stumpf István, Békesi László, Bayer Zsolt. Szívesen olvassa viszont Giczy György vagy Szalontay Mihály írásait.
Az alkalmon bemutatták Bernáth két kötetét is, egyik az Esti Hírlap évtizedeit, a másik pedig egy, a fiatalkorát taglaló írás. Az utóbbi a 14 éves Bernáth visszaemlékezéseit tartalmazza az auschwitzi haláltáborról. Kerecsényi Zoltán elmondta, az ankét előtt Bernáth László emlékidézéséből kiderült, rá is igaz az a mondás, hogy egy kicsit mindenki pápai, hiszen az 1950-es évek elején ő is Pápán töltötte fiatalságának egy részét, katonaként. A rendezvény előtt Kerecsényi Zoltán társaságában meg is tekintette a volt laktanyát, ahol mintegy hatvan esztendővel ezelőtt teljesített szolgálatot, s lakott a híres újságíró.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!