Advent négy vasárnapja

- Az advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami azt jelenti: „az Úr eljövetele”. Érdekes tény, hogy a középkori egyházban az advent nem Szent András napjához kötődik, hanem Szent Márton naptól indították az advent misztériumát. Ez azt jelenti, hogy november11-től 42 napos volt advent időszaka – magyarázta dr. Varga Tibor.

A történész kifejtette, az adventi időszakban az emberek Krisztus eljövetelén elmélkedtek. A középkorban az Úr eljövetelét advent 4 vasárnapjához kötötték. Ezt őrzi az adventi koszorú négy gyertyája is.

- Az első eljövetel Krisztus végítéleti megjelenését, a második a Halál pillanatában való megjelenését jelentette, a harmadikat Kegyelem Harmatjának hívták - ez a keresztség -, a negyedik pedig az Úrral való találkozást szimbolizálta – mondta a dr. Varga Tibor.

A régi írások szerint a gyertyák olvadó viasza és a növekvő láng jelzi lelkünk megtisztulását bűneinktől, és a fény eljövetelét. A hagyomány szerint az adventi koszorú első, második és negyedik gyertyája lila, amely a bűnbánatot szimbolizálja. A harmadik vasárnap kiemelkedik a többi közül, hiszen az adventi időszak második felének kezdetét jelképezi. Színe rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja – fogalmazott az előadó.

Elődeink azt tartották, hogy advent négy hete nemcsak a lelki felkészülés időszaka volt, hanem a megtisztulásé és a bűnbánaté is. Az adventi koszorú hagyománya figyelmeztet bennünket a lelki megújulásra, és alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelemmel forduljunk embertársaink felé.