Szablyavívás oktatás a Hét Csillag Egyesület edzőtermében
2012-03-14 13:24:41 | cikk: Haraszti Gábor |
Dr. Hidán Csaba László régész-történész előbb az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mozzanatait elevenítette fel az általános és középiskolás tanulók számára a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központban. Az előadó ugyanis – maga is korabeli viseletben – élőben is felvonultatta a szabadságharc seregeinek egyenruháit, bemutatta a korra jellemző harceszközök használat, miközben pontos és átfogó (élő)képet festett a diákok számára a '48-as eseményekről. A Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa az előadás után a Hét Csillag Egyesület edzőtermébe látogatott, ahol a szablyavívást ismertette meg közelebbről a tagokkal.
- Szakmailag már egy elég régi kapcsolatról beszélhetünk - mondta Pintér Péter, az egyesület elnöke. Dr. Hidán Csaba László az Aranyszablya Harcművészeti Vívóiskola egyik alapítója és vezetője, a mai délutánon gyakorlatban is megmutat olyan dolgokat, amiket felkutatott és saját rendszerébe beépített. Remélhetőleg gazdagodunk olyan ismeretekkel, amiket tovább tudunk adni az egyesület többi tagjának.
A résztvevők különböző alap-, és koordinációs gyakorlatokat végeztek szablyával, amihez a történész a szellemi hátteret is biztosította.
- Évekkel ezelőtt az első munkahelyem az Országos Testnevelési és Sportmúzeum volt, ahol harcművészet kutató voltam – tudtuk meg dr. Hidán Csaba Lászlótól. Azóta is kutatom és oktatom a szablyavívást, két évvel ezelőtt Hong-Kongból egy shaolin szerzetestől minősítést is kaptam, miszerint ázsiai és magyar hagyományokon nyugvó szablyavívást tanítok. A szablyáról tudni kell, hogy egy szúró-vágó fegyver, és a 7. század végén és a 8. század elején alakult ki a Kárpát-medencében, Kelet-Európában és a Kaukázus előterében, nagyjából egy időben. Kialakulásuk a griffes-indás avarok (a kettős honfoglalás tétele szerint magyarok) vándorlásához köthető. A szablya legfőbb jellegzetessége az ívelt penge. A honfoglalók szablyája enyhén ívelt, keresztvasa a penge felé hajlik és kis gömböcskékben végződik. A markolat a pengével ellentétes irányban hajlik. Ez növeli a vágás hatékonyságát, valamint megkönnyíti a fokél alkalmazását. Használata lehetővé teszi az ellenfél csuklójának, hüvelykujjának ráfordítással történő elvágását.
A kutató hozzátette, a szablyák a középkor folyamán egyre hosszabbá, és szélesebbé váltak, akárcsak az egyenes kardok. A 16. századtól a magyarok egészen a II. világháborúig szinte kizárólagosan szablyát használtak.
- Szakmailag már egy elég régi kapcsolatról beszélhetünk - mondta Pintér Péter, az egyesület elnöke. Dr. Hidán Csaba László az Aranyszablya Harcművészeti Vívóiskola egyik alapítója és vezetője, a mai délutánon gyakorlatban is megmutat olyan dolgokat, amiket felkutatott és saját rendszerébe beépített. Remélhetőleg gazdagodunk olyan ismeretekkel, amiket tovább tudunk adni az egyesület többi tagjának.
A résztvevők különböző alap-, és koordinációs gyakorlatokat végeztek szablyával, amihez a történész a szellemi hátteret is biztosította.
- Évekkel ezelőtt az első munkahelyem az Országos Testnevelési és Sportmúzeum volt, ahol harcművészet kutató voltam – tudtuk meg dr. Hidán Csaba Lászlótól. Azóta is kutatom és oktatom a szablyavívást, két évvel ezelőtt Hong-Kongból egy shaolin szerzetestől minősítést is kaptam, miszerint ázsiai és magyar hagyományokon nyugvó szablyavívást tanítok. A szablyáról tudni kell, hogy egy szúró-vágó fegyver, és a 7. század végén és a 8. század elején alakult ki a Kárpát-medencében, Kelet-Európában és a Kaukázus előterében, nagyjából egy időben. Kialakulásuk a griffes-indás avarok (a kettős honfoglalás tétele szerint magyarok) vándorlásához köthető. A szablya legfőbb jellegzetessége az ívelt penge. A honfoglalók szablyája enyhén ívelt, keresztvasa a penge felé hajlik és kis gömböcskékben végződik. A markolat a pengével ellentétes irányban hajlik. Ez növeli a vágás hatékonyságát, valamint megkönnyíti a fokél alkalmazását. Használata lehetővé teszi az ellenfél csuklójának, hüvelykujjának ráfordítással történő elvágását.
A kutató hozzátette, a szablyák a középkor folyamán egyre hosszabbá, és szélesebbé váltak, akárcsak az egyenes kardok. A 16. századtól a magyarok egészen a II. világháborúig szinte kizárólagosan szablyát használtak.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!