Irodalom nélkül lehet élni, csak nem érdemes
2012-03-05 21:05:23 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Rákóczi Szövetség helyi szervezetének mai összejövetelén Fűzfa Balázs irodalomtörténész tartott előadást Mit kezdjünk a kultúrával a XXI. században címmel a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának dísztermében. A program előtt egy órával, 16 órától legújabb, középiskolai irodalom tankönyv-sorozatát mutatta be a helyszínen.
Fűzfa Balázs tankönyvsorozatát szakközépiskolákban, szakmunkásképzőkben, művészeti szakiskolákban és gimnáziumokban egyaránt használják. Az érettségi és élményközpontú tankönyvekben asszociatív irodalomtanítás foglaltatik. A tankönyvek lapjai azonban nemcsak tartalmilag térnek el a megszokottól, hiszen környezetbarát, újrafelhasználható papírból készültek. Az alkotó úgy látja, az egész irodalomtörténetet át kellene írni részben olyan új szempontok szerint, amelyek a jövőben fontosak lesznek számunkra, ilyen például a szolidaritás, a környezettudatosság. Fűzfa Balázs kiemelte, fontos a hazaszeretet, az identitástudat, amelyre eddig is nevelt az irodalom, de nagyon fontos, hogy az irodalom nélkülözhetetlenné tegye önmagát a jövőt jelentő értékek megőrzésében.
- Ezek a könyvek azt próbálják elérni, hogy a diákok megértsék: irodalom nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Tehát megpróbálom ezeknek a könyveknek a segítségével egy kicsit visszacsalogatni őket az irodalom világába, arra gondolva, hogy erre a mondatra maguktól is rájönnek, mégpedig azért, mert látják, hogy az irodalom, az nemcsak a holt ismeretek tudománya, hanem szárnyakat ad a képzeletüknek és a kreativitásuknak is.
A szakember szerint tanár és diák részéről is nagy szükség van a megértésre és a türelemre, hiszen egymástól tanulnak.
- Lássunk egy példát. Ma egy diáknak teljesen más a szövegfogalma, mint egy tanárnak. A tanár bemegy órára irodalmat tanítani, szerinte a szöveg az, aminek van eleje, közepe és vége. Míg a diák bemegy órára és azt gondolja, szöveg az, aminek nincs eleje, közepe és vége, mivel lényegében ezzel találkozik folyamatosan. A mai fiatalok folyamatos szövegekben élnek, az interneten és a telefonján ide-oda kattint, sokkal több szöveget és karaktert olvas egy nap, mint a régebbi generációk, csak más rendszerben, más struktúrában, úgynevezett strukturálatlan struktúrában. Ennek ellenére számára ugyanolyan fontos a betű, mint az idősebb generáció számára. A kettő közt szeretnék hidakat építeni a tankönyveimmel.
Az irodalomtörténész a képeket hívta segítségül a generációk közti hidak lebontására. Úgy véli, a kép az, amit mindkét generáció pontosan és jól ért. Mint mondta, a képek világában több a közös nevező, hiszen olyan kulturális jelrendszerváltásnak a közepén vagyunk most, amelyet még megfogalmazni is nehéz. A művészetek éppen arra valók, hogy az embereket közelebb segítsék a másik ember megismeréséhez és legvégső soron önmaga megismeréséhez.
Fűzfa Balázs tankönyveiből több száz iskola tanít Brassótól Burgenlandig, többek között Győrben, a bencés gimnáziumban, Szentesen, Kolozsváron több iskola, Nagyváradon az Ady Líceumban és a Szent László Gimnáziumban is.
Az előadó arra a kérdésre is kereste a választ, mit kezdjünk a kultúrával a XXI. században? Mire való a kultúra tulajdonképpen? A kultúra egymás megértésének hatékonysága fokozására szolgáló eszköz. Az egyetlen menedékünk, hogy ne fordulhassanak elő kulturálatlan dolgok, melyektől zeng a híradó.
- A kultúra a megértés lehetősége és eszköze. Elsősorban a másik ember és végső soron önmagunk megértéséé. Van mit kezdeni a kultúrával, meg kell őrizni, hiszen a kultúrának felmérhetetlen és előre nem is sejthető hatásai vannak - mondta a szakember, aki azt vallja, okos az, aki többet tud, mint amennyit tanult.
Fűzfa Balázs tankönyvsorozatát szakközépiskolákban, szakmunkásképzőkben, művészeti szakiskolákban és gimnáziumokban egyaránt használják. Az érettségi és élményközpontú tankönyvekben asszociatív irodalomtanítás foglaltatik. A tankönyvek lapjai azonban nemcsak tartalmilag térnek el a megszokottól, hiszen környezetbarát, újrafelhasználható papírból készültek. Az alkotó úgy látja, az egész irodalomtörténetet át kellene írni részben olyan új szempontok szerint, amelyek a jövőben fontosak lesznek számunkra, ilyen például a szolidaritás, a környezettudatosság. Fűzfa Balázs kiemelte, fontos a hazaszeretet, az identitástudat, amelyre eddig is nevelt az irodalom, de nagyon fontos, hogy az irodalom nélkülözhetetlenné tegye önmagát a jövőt jelentő értékek megőrzésében.
- Ezek a könyvek azt próbálják elérni, hogy a diákok megértsék: irodalom nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Tehát megpróbálom ezeknek a könyveknek a segítségével egy kicsit visszacsalogatni őket az irodalom világába, arra gondolva, hogy erre a mondatra maguktól is rájönnek, mégpedig azért, mert látják, hogy az irodalom, az nemcsak a holt ismeretek tudománya, hanem szárnyakat ad a képzeletüknek és a kreativitásuknak is.
A szakember szerint tanár és diák részéről is nagy szükség van a megértésre és a türelemre, hiszen egymástól tanulnak.
- Lássunk egy példát. Ma egy diáknak teljesen más a szövegfogalma, mint egy tanárnak. A tanár bemegy órára irodalmat tanítani, szerinte a szöveg az, aminek van eleje, közepe és vége. Míg a diák bemegy órára és azt gondolja, szöveg az, aminek nincs eleje, közepe és vége, mivel lényegében ezzel találkozik folyamatosan. A mai fiatalok folyamatos szövegekben élnek, az interneten és a telefonján ide-oda kattint, sokkal több szöveget és karaktert olvas egy nap, mint a régebbi generációk, csak más rendszerben, más struktúrában, úgynevezett strukturálatlan struktúrában. Ennek ellenére számára ugyanolyan fontos a betű, mint az idősebb generáció számára. A kettő közt szeretnék hidakat építeni a tankönyveimmel.
Az irodalomtörténész a képeket hívta segítségül a generációk közti hidak lebontására. Úgy véli, a kép az, amit mindkét generáció pontosan és jól ért. Mint mondta, a képek világában több a közös nevező, hiszen olyan kulturális jelrendszerváltásnak a közepén vagyunk most, amelyet még megfogalmazni is nehéz. A művészetek éppen arra valók, hogy az embereket közelebb segítsék a másik ember megismeréséhez és legvégső soron önmaga megismeréséhez.
Fűzfa Balázs tankönyveiből több száz iskola tanít Brassótól Burgenlandig, többek között Győrben, a bencés gimnáziumban, Szentesen, Kolozsváron több iskola, Nagyváradon az Ady Líceumban és a Szent László Gimnáziumban is.
Az előadó arra a kérdésre is kereste a választ, mit kezdjünk a kultúrával a XXI. században? Mire való a kultúra tulajdonképpen? A kultúra egymás megértésének hatékonysága fokozására szolgáló eszköz. Az egyetlen menedékünk, hogy ne fordulhassanak elő kulturálatlan dolgok, melyektől zeng a híradó.
- A kultúra a megértés lehetősége és eszköze. Elsősorban a másik ember és végső soron önmagunk megértéséé. Van mit kezdeni a kultúrával, meg kell őrizni, hiszen a kultúrának felmérhetetlen és előre nem is sejthető hatásai vannak - mondta a szakember, aki azt vallja, okos az, aki többet tud, mint amennyit tanult.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!