„A szív kotta nélkül sírja el a legszebb nótákat!”
2012-03-04 07:15:04 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A felnőtt színházi évad a hagyományoknak megfelelően évek óta operettel zárul a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központban. Idén a Jókai-és a Vajda-bérlet zárásaként Kálmán Imre Cigányprímását láthatta a pápai közönség két felvonásban a Turay Ida Színház kiváló művészeinek előadásában. A főszereplőt alakító Jászai Mari-díjas Mikó Istvánnal beszélgettem az esti előadás előtt.
A színész közel tíz éve dolgozik az utazószínházzal, hol rendezőként, hol színészként áll az éppen aktuális pódiumokra. Az utazótársulat két állandónak mondható helyszíneként a budapesti Ferencvárosi Művelődési Központot és a Budai Kulturális Központot nevezi meg.
- A színház azt az űrt próbálja betölteni, amit a kőszínházak hagynak, mivel azok általában nagyon költségesek, nem nagyon tudnak tájolni előadásaikkal, így ezt a hiányt tölti be a Turay Ida Színház a működésével. Repertoárunk teljesen vegyes, eklektikus műsortervünk van. Általában szórakoztató jellegű a műsorunk, bár nem nagyon szeretem ezt a szót, hiszen a dráma is szórakoztat, ha az tetszik valakinek, emellett nevel, tanít egy-egy előadás. Én azokat az előadásokat szeretem a legjobban, ahol ez a kettősség valahogy együtt van, hiszen az életünk sem csak szomorú vagy vidám, hanem összetettebb annál és ezek a szerepek állnak közel hozzám, amelyek által a színész meg tudja az embert könnyeztetni és nevettetni is.
Mikó István szerint a Cigányprímás nem egy komoly dráma, inkább vidámabb.
- Azért darabon belül van egyfajta konfliktus apa és gyermekei közt, amit meg kell oldani és végül meseszerűen meg is oldódik. Tudjuk, az életben ez nem mindig van így, de hát itt Kálmán Imre muzsikája az elsődleges.
A kiváló, érdemes művész gyakran megfordul Pápán, mint mondta, ha nem jön évente három-négy alkalommal, akkor már hiányolja is városunkat.
- Minden évadban jártam itt, de a színház előtt még nyaranta kabaré-összeállításokkal jártam az országot és tíz-tizenöt éven keresztül ide mindig eljöttünk. A pápai közönség nagyon jó. Végül is: az egyfajta jó érzés, hogy ülnek a nézőtéren, a foghíjak előfordulnak ugyan, de nem azt figyeli az ember, hiszen mindig annak játszik, aki eljön. A délutáni előadás nagyon jól sikerült, remélem az esti is jól fog.A mese, alapjaiban, máig aktuális, hiszen miről is szól? Apa és fiú konfliktusáról! Főhőse - Rácz Pál - a világhírű, idősödő cigányprímás, aki azt vallja: „A szív kotta nélkül sírja el a legszebb nótákat!” Így természetesen szembekerül, a már modernebb nézeteket valló, Lacival, a Zeneakadémián tanuló fiával. Ráadásul a két nagyszerű muzsikus ugyanabba a szép, fiatal lányba szerelmes. S ha még ez sem elég, egy őrült amerikai milliomos, nagy összegű fogadást köt az ugyancsak bolondos herceggel, hogy melyikük tudja kiállítani a világ legjobb zenészét, s e posztra természetesen mindkét Rácz pályázik, sőt, még az idős prímás egykori szerelme, a már őszülő, arisztokrata hölgy is előkerül, hogy tovább bonyolítsa Ráczék históriáját. (Forrás: www.port.hu)A legendához Kálmán Imre klasszikus, magával ragadó muzsikája párosult, a közönség olyan örökzöld slágereket énekelt együtt a színészekkel, mint a „Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók”, a „Haccacáré!”, vagy „Az ócska Stradivari”. A vastaps és a jó hangulat Bécs, Berlin, Párizs és New-York után pápai közönséget is meghódította.
A színész közel tíz éve dolgozik az utazószínházzal, hol rendezőként, hol színészként áll az éppen aktuális pódiumokra. Az utazótársulat két állandónak mondható helyszíneként a budapesti Ferencvárosi Művelődési Központot és a Budai Kulturális Központot nevezi meg.
- A színház azt az űrt próbálja betölteni, amit a kőszínházak hagynak, mivel azok általában nagyon költségesek, nem nagyon tudnak tájolni előadásaikkal, így ezt a hiányt tölti be a Turay Ida Színház a működésével. Repertoárunk teljesen vegyes, eklektikus műsortervünk van. Általában szórakoztató jellegű a műsorunk, bár nem nagyon szeretem ezt a szót, hiszen a dráma is szórakoztat, ha az tetszik valakinek, emellett nevel, tanít egy-egy előadás. Én azokat az előadásokat szeretem a legjobban, ahol ez a kettősség valahogy együtt van, hiszen az életünk sem csak szomorú vagy vidám, hanem összetettebb annál és ezek a szerepek állnak közel hozzám, amelyek által a színész meg tudja az embert könnyeztetni és nevettetni is.
Mikó István szerint a Cigányprímás nem egy komoly dráma, inkább vidámabb.
- Azért darabon belül van egyfajta konfliktus apa és gyermekei közt, amit meg kell oldani és végül meseszerűen meg is oldódik. Tudjuk, az életben ez nem mindig van így, de hát itt Kálmán Imre muzsikája az elsődleges.
A kiváló, érdemes művész gyakran megfordul Pápán, mint mondta, ha nem jön évente három-négy alkalommal, akkor már hiányolja is városunkat.
- Minden évadban jártam itt, de a színház előtt még nyaranta kabaré-összeállításokkal jártam az országot és tíz-tizenöt éven keresztül ide mindig eljöttünk. A pápai közönség nagyon jó. Végül is: az egyfajta jó érzés, hogy ülnek a nézőtéren, a foghíjak előfordulnak ugyan, de nem azt figyeli az ember, hiszen mindig annak játszik, aki eljön. A délutáni előadás nagyon jól sikerült, remélem az esti is jól fog.A mese, alapjaiban, máig aktuális, hiszen miről is szól? Apa és fiú konfliktusáról! Főhőse - Rácz Pál - a világhírű, idősödő cigányprímás, aki azt vallja: „A szív kotta nélkül sírja el a legszebb nótákat!” Így természetesen szembekerül, a már modernebb nézeteket valló, Lacival, a Zeneakadémián tanuló fiával. Ráadásul a két nagyszerű muzsikus ugyanabba a szép, fiatal lányba szerelmes. S ha még ez sem elég, egy őrült amerikai milliomos, nagy összegű fogadást köt az ugyancsak bolondos herceggel, hogy melyikük tudja kiállítani a világ legjobb zenészét, s e posztra természetesen mindkét Rácz pályázik, sőt, még az idős prímás egykori szerelme, a már őszülő, arisztokrata hölgy is előkerül, hogy tovább bonyolítsa Ráczék históriáját. (Forrás: www.port.hu)A legendához Kálmán Imre klasszikus, magával ragadó muzsikája párosult, a közönség olyan örökzöld slágereket énekelt együtt a színészekkel, mint a „Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók”, a „Haccacáré!”, vagy „Az ócska Stradivari”. A vastaps és a jó hangulat Bécs, Berlin, Párizs és New-York után pápai közönséget is meghódította.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!