Balatonfüred, a szívbetegek Mekkája


2012-02-27 21:17:52  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Balatonfüred, a szívbetegek Mekkája főképe
A híres balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgató főorvosának előadására rendkívül sok ember volt kíváncsi, nem maradt szék üresen a Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör mai, soron következő összejövetelén. Pápán járt általános iskolába és a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett prof. Dr. Veress Gábor, aki az egyetem elvégzése után is hazatért, hiszen a pápai kórházban kezdett szívorvosként. Ezt követően több szakvizsgát is letett: belgyógyászat, kardiológia, kardiológiai rehabilitáció. Mint mondta, nagy akarat volt benne a tudományos munka iránt, így került fel Pestre, a MÁV-kórház és Rendelőintézetbe. Onnan az Országos Kardiológiai Intézetbe vezetett az útja, majd fél évig Chicagóban dolgozott, hazatérése után pedig újra a Dunántúlra invitálta Böszörményi professzor, aki meghívta a füredi Szívkórházba.
- Azóta egy osztályt vezetek, ez 1979-ben történt. A másik feladatom az volt, hogy a szívkatéterezést és a pacemaker-terápiát megszervezzem, amiről mai előadásom fog szólni.
A szakember elmondta, sokan járnak át Pápáról is a füredi Szívkórházba, amelynek két fontos tevékenysége van: az egyik országos tevékenysége a kardiológiai rehabilitáció, amely megfelelő szakmai és tudományos felkészültséggel, eszközökkel biztosítja a szívbetegek számára a kórházi kezelés után az átmenetet a rendes élet- és munkakörülményekhez való visszatéréshez, a másik pedig az invazív kardiológiai eljárások bevezetése volt.
- Az eredmények nagyon biztatóak és nagyon jók. Korábban az infarktussal kapcsolatos elhalálozás közel 20 % volt a megyében, amióta az új eljárást bevezettük az elmúlt öt évben, ez az arány jelentősen csökkent, 5 % alá. Ez egy óriási eredmény.
A magyar lakosság elég rosszul él a professzor szerint. A fiatalok között nagyon sokan dohányoznak, ami nagy baj és a táplálkozási szokásaink sem a legmegfelelőbbek, hiszen a magyarok szeretnek zsírosan étkezni, a mozgást pedig elhanyagolni. S hogy mit tehetünk a szívünkért? Rendkívül fontos a rizikófaktorok kiiktatása: a dohányzás elhagyása, a túlsúly csökkentése, a megfelelő vérnyomás, a mozgás, a sport beiktatása életmódunkba.
Dr. Veress Gábor előadásban kitért a szívproblémákra is, s arra, hogy miért fontos a szívbeteg életében a pszichológus. A professzor az est során ismertette az érdeklődőkkel a hazai kardiológiai rehabilitáció „zászlós hajójának” megyei tevékenységét, a sürgősségi kardiológiai centrum szerepét, de mesélt olyan érdekességeket a kórház múltjával kapcsolatban, hogy miért is hívják Balatonfüredet a szívbetegek Mekkájának: egykor vendége volt Rabindranath Tagore Nobel-díjas hindu költő, aki a kórházat a szívbetegek Mekkájának nevezte.

Képek:

A balatonfüredi Állami Szívkórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráskor beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, melyhez fürdőházat építtetett és 10 fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek. Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdőt Schuster József orvosnak, aki azt  haláláig, 1748-ig üzemeltette.
1749-ben örököseitől bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát, aki a szerződésben közölt leltár szerint " ... fürdőházakat, azokban lévő üstöt vagy vízmelegítő rézfazekakat, fürdőkádakat..." vett át.
1759. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytől az ingatlant és 7 kisebb fürdőházzal, 23 fürdőkáddal megvetette az alapját a savanyúvízi gyógyhelynek. Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az első épület, az ún. Ófürdőház a mai kórház keleti szárnyán. A Gyógy teret érintő 1826. és 1834. évi tűzvészek jelentősen megrongálták az épületet és a  fürdőberendezéseket is. 1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdőházat, melyet fedett folyosó kötött össze az Ófürdőházzal. 1842-ben emeletes, ún. keresztházat építettek az Ófürdőházhoz.
1869-1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra néző, gyönyörű, új szárny, az ún. Erzsébet-udvar. Később az egész épületegyüttest Erzsébet Szanatóriumnak nevezték.
1912-1913-ban az ún. Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, így nem véletlen, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő is itt, Balatonfüreden keresett gyógyulást.
1949-ben állami kezelésbe került az intézet, és évtizedeken keresztül Állami Kórház néven működött. 1962-1968 között  korszerűsítették a kórház berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedők számára. A régi épületegyüttes 1979-ben újabb modern épületszárnyakkal bővült, ezzel az ágyak száma 600 fölé emelkedett.  
A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért eredmények alapján  Balatonfüredet 1971-ben gyógy-üdülővárossá nyilvánították.
A balatonfüredi Állami Szívkórház 1970 óta végzi az országos- és regionális ellátás keretében a szív-és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését. A betegek biztonságos ellátása érdekében létrehozott koronária őrző egységben 1972 óta folyik a heveny kardiológiai kórképek sürgősségi ellátása  ( 600 eset/év). 1981 óta rendszeresen végetnek klinikai szív-elektorfiziológiai vizsgálatokat. 1982-ben indult a definitív pacemaker-terápia, majd 1999-ben az ICD-beültetésekre is sor került.
Intervenciós kardiológiai tevékenységük 1999-ben a koronarográfiával, majd 2003. augusztus  1-től a perkután koronária-intervenciókkal (PTCA, stentbeültetések) teljesedett ki.
A szívkatéteres laboratórium (hemodinamikai egység) és pacemakerműtő az Állami Szívkórház 34 ágyas aktív kardiológiai osztálya szerves részeként működik.
A balatonfüredi Állami Szívkórház fejlődése és törekvései a progresszivitást figyelembevevő struktúraépítéssel jól szolgálják azokat a célokat, amelyek a régióban az országos szinthez méltányosan egyenlő betegellátást (equity), a minőségi és magas színvonalú betegellátást (quality) és a rendelkezésre álló források legtöbb eredményt adó felhasználását (efficiency) eredményezik.
E törekvések szoros összhangban vannak azokkal az országos célkitűzésekkel, miszerint az egészségügyi ellátás területén cél az egyenlőtlenségek csökkentése, a várható élettartam növelése, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a fenntartható finanszírozás feltételeinek megteremtése, a tervezési, fejlesztési döntések decentralizálása és a minőségi betegellátás fejlesztése.
Európában már számos helyen jól működő kardiológiai rehabilitációs centrumokhoz hasonlóan a területi kardiológiai ellátás mellett Intézetük kihasználhatja azt az egyedülálló és nagyszerű lehetőséget, miszerint az aktív intervencionális vagy sürgősségi ellátás után azonnali lehetőséget adjon a helyben történő komprehenzív kardiológiai rehabilitációra.

(Forrás: www.bfkor.hu)


Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!