Pápai történet a kommunista diktatúráról
2012-02-26 16:30:45 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Pegazus Színház művészeinek Pápai történet című irodalmi összeállításának előadásával kezdődött tegnap este a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezés. A Sulyok Dezső szobornál tartott rendezvényen részt vett dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Áldozó Tamás polgármester, Keith Boone ezredes, a Nehéz Légiszállító Ezred parancsnoka és Frank Rombouts ezredes, a Nehéz Légiszállító Ezred parancsnokhelyettese, a történelmi egyházak képviselői, valamint Pápa Város Képviselőtestületének tagjai.
A megemlékezésen dr. Kontrát Károly államtitkár mondott beszédet. A politikus az emléknap eredetével kezdte emlékezését. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. június 13-án fogadta el az 58/2000.(VI. 16.) számú határozatát, amelyben elrendelte, hogy február 25-e legyen a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.
- Az eredeti országgyűlési javaslat úgy szólt, hogy 1947. április 2. legyen ez az emléknap, mert ezen napon halt vértanúhalált Apor Vilmos győri püspök, aki nagypénteken, élete árán is megígérte a templomába menedékért folyamodó győri lányok és asszonyok tisztaságát. Ezért életével fizetett.
A politikus párhuzamot vont a történelem eseményei közt. Mint mondta, üzenetértéke van annak is, hogy június 13-án fogadta el a Parlament ezt a határozatot, hiszen 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklóst.
- Ez a nap is egy olyan nap volt, amelyre emlékeznünk kell, amelyet soha nem szabad elfelejtenünk. Ha visszagondolunk a történelemre, Magyarország történelmére, a magyarság történelmére, akkor azt mondhatjuk, hogy 1919. tavaszán ismerkedett meg hazánk a kommunista diktatúra következményeivel. Emlékezzünk rá, hogy Szamuely Tibor és társai, a Lenin-fiúk több száz ártatlan magyar embert végeztek ki. Ha egy nagyot ugrunk a történelemben, azt mondhatjuk, hogy 1945. január 17. is egy olyan nap, a melyre emlékeznünk kell, hiszen a szovjet hatóságok azon a napon rabolták el Raoul Wallenberg svéd diplomatát, aki több tízezer zsidó életét mentette meg.
Az államtitkár felszólított, rá is emlékeznünk kell és emlékeznünk kell Mindszenty Józsefre, Recskre, a hortobágyi kitelepítő táborokra, azokra a családokra, akiknek talán a nevét sem tudjuk, de ismerjük a történetét.
- Emlékezzünk azokra az emberekre, akiknek a becsületét megroppantották, életüket tönkre tették a kommunisták. Emlékeznünk kell Sulyok Dezsőre és Katona Istvánra és 1956. más hőseire is. Ezekkel a bűnökkel szembe kell nézni és ezeket a bűnösöket, elkövetőket meg kell ismerni, felelősségre kell őket vonni, hiszen ezek a bűnök nem évülnek el soha. Soha ne felejtsük el azokat az embereket, akik a kommunista diktatúra áldozatai lettek, a vértanúkat, ismerjük meg a történetüket, a nevüket és az utánunk következő nemzedékeknek adjuk át emlékeinket.
A beszédet követően a rendezvény az emlékezés koszorúinak és virágainak elhelyezésével, valamint mécsesgyújtással folytatódott. Végül az emlékezők átvonultak Katona István emléktáblájához, ahol főhajtással tisztelegtek az áldozatok előtt.
A megemlékezésen dr. Kontrát Károly államtitkár mondott beszédet. A politikus az emléknap eredetével kezdte emlékezését. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. június 13-án fogadta el az 58/2000.(VI. 16.) számú határozatát, amelyben elrendelte, hogy február 25-e legyen a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.
- Az eredeti országgyűlési javaslat úgy szólt, hogy 1947. április 2. legyen ez az emléknap, mert ezen napon halt vértanúhalált Apor Vilmos győri püspök, aki nagypénteken, élete árán is megígérte a templomába menedékért folyamodó győri lányok és asszonyok tisztaságát. Ezért életével fizetett.
A politikus párhuzamot vont a történelem eseményei közt. Mint mondta, üzenetértéke van annak is, hogy június 13-án fogadta el a Parlament ezt a határozatot, hiszen 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklóst.
- Ez a nap is egy olyan nap volt, amelyre emlékeznünk kell, amelyet soha nem szabad elfelejtenünk. Ha visszagondolunk a történelemre, Magyarország történelmére, a magyarság történelmére, akkor azt mondhatjuk, hogy 1919. tavaszán ismerkedett meg hazánk a kommunista diktatúra következményeivel. Emlékezzünk rá, hogy Szamuely Tibor és társai, a Lenin-fiúk több száz ártatlan magyar embert végeztek ki. Ha egy nagyot ugrunk a történelemben, azt mondhatjuk, hogy 1945. január 17. is egy olyan nap, a melyre emlékeznünk kell, hiszen a szovjet hatóságok azon a napon rabolták el Raoul Wallenberg svéd diplomatát, aki több tízezer zsidó életét mentette meg.
Az államtitkár felszólított, rá is emlékeznünk kell és emlékeznünk kell Mindszenty Józsefre, Recskre, a hortobágyi kitelepítő táborokra, azokra a családokra, akiknek talán a nevét sem tudjuk, de ismerjük a történetét.
- Emlékezzünk azokra az emberekre, akiknek a becsületét megroppantották, életüket tönkre tették a kommunisták. Emlékeznünk kell Sulyok Dezsőre és Katona Istvánra és 1956. más hőseire is. Ezekkel a bűnökkel szembe kell nézni és ezeket a bűnösöket, elkövetőket meg kell ismerni, felelősségre kell őket vonni, hiszen ezek a bűnök nem évülnek el soha. Soha ne felejtsük el azokat az embereket, akik a kommunista diktatúra áldozatai lettek, a vértanúkat, ismerjük meg a történetüket, a nevüket és az utánunk következő nemzedékeknek adjuk át emlékeinket.
A beszédet követően a rendezvény az emlékezés koszorúinak és virágainak elhelyezésével, valamint mécsesgyújtással folytatódott. Végül az emlékezők átvonultak Katona István emléktáblájához, ahol főhajtással tisztelegtek az áldozatok előtt.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!