„Az emberiség lelki lenyomatai érdekelnek…” - A Pápai Örmény Nemzetiségi Önkormányzat festmény kiállítása
2012-02-19 08:31:40 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
Az ünnepélyes tárlatmegnyitón a művész életpályáját Bévárdiné Kővári Mária mutatta be.
Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas és Arsil Gorky-díjas festőművész. 1936-ban született Kolozsváron. 1959-ben a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Tanulmányai befejezése után Nagyváradra költözött, ahol azóta is él. 2002-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2003-tól az RMDSZ Összművészeti Bizottságának elnöke.
- A művészetnek nincs kora - jellemezte egyik kritikusa Jakobovits Miklós művészetének és személyiségének állandóan megújuló karakterét, művészi éleslátását, emberismeretét, megalkuvás nélküli ragaszkodását az igazsághoz. A hazánkban élő 3000 örmény egyike ő. Nem kereskedő, nem iparos, hanem egy nagy művész, aki mindvégig megőrizte identitását, élete minden szakaszában kereste örmény gyökereit. Tehetsége birtokában, lelke mélyén ma is ragaszkodik származásához, az örmény földhöz. Örmény származását soha nem titkolta. Mindig szívén viselte az örménység ügyét, fájt neki a hazai örmények asszimilációja, a nemzeti arc önfeladása. A több mint 50 év során alkotott több száz mű hatása ma is lenyűgöző, a legjelentősebb kortárs művészek egyike ő - mondta köszöntőjében Bévárdiné Kővári Mária.
A művész így jellemzi munkásságát:
„ Engem a képzőművészetben az emberiség lelki lenyomatai érdekelnek. Tárgyakban és emlékekben azok a jelzések, amelyek érzeteinken keresztül régi korok és emberek üzeneteit közvetítik felénk.”
A tárlatot Unger Tamás alpolgármester nyitotta meg, aki mint mondta, Pápán az örmény nemzetiségi önkormányzat kiválóan és aktívan végzi munkáját.
A Pápai Örmény Nemzetiségi Önkormányzat feladatául vállalta, hogy egy nagyon fiatal ország, de nagyon régi nemzet hagyományait megismertesse velünk, s közelebb hozza a kultúrájukat a festészet, az irodalom és a zene segítségével. A mai tárlat is egy ilyen alkalom lehet az örmény kultúra megismerésére. A műalkotások megértéséhez szükség van a szemlélődő szívére és lelkére ahhoz, hogy megértse ezen alkotások üzeneteit - tette hozzá az alpolgármester.
A kiállítás jövő szombatig, azaz február 25-ig tekinthető meg a művelődési ház nyitvatartási idejében.
Képek:
A festőművészről:
Jakobovits Miklós (Kolozsvár, 1936. augusztus 9.) Munkácsy Mihály-díjas romániai magyar festőművész, muzeológus, művészeti író. Jakobovits Márta kerámiaszobrász férje. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti tagozatának tagja (2004). Jakobovits Mihály díszletfestő és Jakobovits Margit házasságából született örmény katolikus családban. A marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában érettségizett (1954), majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán mint Kádár Tibor és Miklóssy Gábor tanítványa szerzett diplomát (1959). A nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának díszlettervezőjeként működött (1961–63), majd középiskolában tanított rajzot. 1965-től a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum képzőművészeti részlegének munkatársa lett. Tevékeny részt vállalt a város művészeti életének irányításában, a Romániai Képzőművészek Szövetsége nagyváradi fiókjának titkára volt. Rendszeresen jelentkezett a megyei, az országos tárlatokon és külföldi csoportkiállításokon; 1981-ben egyéni kiállítása volt Utrechtben. Festészete az expresszionizmus és szürrealizmus forrásvidékeinek stílusjegyeit mutatja, az emberi lélek lenyomatai tárulnak elénk festményein.
A nagyváradi Körös-vidéki Múzeum főmuzeológusaként (1985-1997) jelentősen hozzájárult a gyűjtemények gyarapításához. Sasianu Alexandruval létrehozta a nagyváradi Egyházművészeti Barokk Képtárat. Az Ady Endre Sajtókollégiumon művészettörténetet tanított, a nagyváradi Ady Társaság és a Keresztény Kutató Központ alapító tagja, ez utóbbinak művészeti igazgatója is volt. Művészeti tárgyú írásai a Fáklya, az Utunk, A Hét, a Korunk hasábjain, stb. jelentek meg, majd önálló kötetekben.
Forrás: wikipédia
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!