Megtartotta első programját a barokk hagyományőrző egyesület
2012-02-06 21:06:50 | cikk: mo |
Tavaly október végén tartotta alakuló ülését a Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület, mely legfőbb céljának az Esterházy-kastély népszerűsítését, a barokk értékek és hagyományok őrzését, közvetítését tekinti. A civil szervezet nemcsak mintegy 30 tagjának kíván kikapcsolódási lehetőséget biztosítani, hanem minden érdeklődő számára, akit foglalkoztat a barokk helytörténet. A Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület ma szervezte meg első programját az egyik belvárosi kávéházban. Az előadás egy sorozat első darabja, mely az Esterházy-kastély legmeghatározóbb termét, az Ősök Csarnokát mutatta be. Az előadások mindegyike természetesen Pápa emblematikus nevezetességével kapcsolatosak, és kiemelkedő helytörténeti jelentőségűek. Az előadássorozat mozaikjait elismert szakemberek illesztik egymás mellé.
Mészáros Szabolcs, az egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, főként ismeretterjesztő programokkal kívánják megtölteni szervezetük tevékenységét, de fontos feladatuknak tekintik, hogy a kastély világát, a 17-18. századi barokk életet, annak egy szeletét a pápai utcákon, egyes rendezvényeken is bemutassák.
A Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület programsorozatának első előadását dr. Nagy-L. István történész, múzeumigazgató tartotta, aki az Ősök Csarnokának titkaiba avatta be közönségét. A múzeumigazgató fontosnak tartja, hogy az egyesület tagsága minél mélyrehatóbban ismerje a kastély kiemelkedő termének történetét, hiszen az Ősök Csarnoka nem egyszerűen 44 darab festmény gyűjteménye. Nagy-L. István szerint különös többletjelentést hordoz, melynek lényege az, hogy az Ősök Galériáját tudatosan, egy konkrét cél meghatározása mentén, pontosan megszerkesztve hozták létre. A galéria alkotásai csak és kizárólag együtt érvényesülnek. Az előadáson elhangzott, a történeti kutatásokból kiderült, hogy az Ősök Csarnoka a történelem folyamán változott.
- A galéria a 17. század végén 6-8 képből állt, a 18. század végére ez a szám már harminc fölé nőtt, végül 1916-ra már 44 darab festményt számlált. Ebből negyven darab maradt meg az utókornak, 38 a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében van, egy a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában, egy pedig magántujadonban van – fogalmazott az előadó.
Nagy-L. István elárulta azt is, 17 darab festményt kapott vissza az Esterházy-kastély és további tárgyalások folynak az összes fennmaradt festmény ügyében. A múzeumigazgató hozzátette, ígéretet kaptak a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától arra vonatkozóan, hogy a megújult kastély végleges megnyitójára minden festmény visszakerülhet az Ősök Csarnokába. Az előadáson az érdeklődők bepillantást nyerhettek az Esterházy-ősök világába, megismerhették a kitalált és a valós családtagokat valamint az arcképcsarnok izgalmas történetét. A Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület előadássorozatának még két darabját hallhatják az érdeklődők, szó lesz az Esterházy-család pápai ágáról és a barokk kori Pápa hétköznapjairól és ünnepeiről is.
Mészáros Szabolcs, az egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, főként ismeretterjesztő programokkal kívánják megtölteni szervezetük tevékenységét, de fontos feladatuknak tekintik, hogy a kastély világát, a 17-18. századi barokk életet, annak egy szeletét a pápai utcákon, egyes rendezvényeken is bemutassák.
A Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület programsorozatának első előadását dr. Nagy-L. István történész, múzeumigazgató tartotta, aki az Ősök Csarnokának titkaiba avatta be közönségét. A múzeumigazgató fontosnak tartja, hogy az egyesület tagsága minél mélyrehatóbban ismerje a kastély kiemelkedő termének történetét, hiszen az Ősök Csarnoka nem egyszerűen 44 darab festmény gyűjteménye. Nagy-L. István szerint különös többletjelentést hordoz, melynek lényege az, hogy az Ősök Galériáját tudatosan, egy konkrét cél meghatározása mentén, pontosan megszerkesztve hozták létre. A galéria alkotásai csak és kizárólag együtt érvényesülnek. Az előadáson elhangzott, a történeti kutatásokból kiderült, hogy az Ősök Csarnoka a történelem folyamán változott.
- A galéria a 17. század végén 6-8 képből állt, a 18. század végére ez a szám már harminc fölé nőtt, végül 1916-ra már 44 darab festményt számlált. Ebből negyven darab maradt meg az utókornak, 38 a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében van, egy a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában, egy pedig magántujadonban van – fogalmazott az előadó.
Nagy-L. István elárulta azt is, 17 darab festményt kapott vissza az Esterházy-kastély és további tárgyalások folynak az összes fennmaradt festmény ügyében. A múzeumigazgató hozzátette, ígéretet kaptak a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától arra vonatkozóan, hogy a megújult kastély végleges megnyitójára minden festmény visszakerülhet az Ősök Csarnokába. Az előadáson az érdeklődők bepillantást nyerhettek az Esterházy-ősök világába, megismerhették a kitalált és a valós családtagokat valamint az arcképcsarnok izgalmas történetét. A Pápai Barokk Hagyományőrző Egyesület előadássorozatának még két darabját hallhatják az érdeklődők, szó lesz az Esterházy-család pápai ágáról és a barokk kori Pápa hétköznapjairól és ünnepeiről is.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!