Híres pápai várostromokról a Honismereti Körben
2012-01-18 20:54:17 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
A Várostörténeti Honismereti Kör ma délután tartotta a 2012-es évad első összejövetelét, melyen Huszár János Bél-Mátyás díjas helytörténész, a kör vezetője beszélt a leghíresebb pápai várostromokról az érdeklődőknek.
Mint mondta, régi tanítója, Mészáros Lajos bácsi mesélt rengeteg érdekes történetet a várostromokról.
- Az első várostrom, ami igazán nem is nevezhető annak, 1543-ra tehető, amikor is az ellenség, a török megjelent, de különösebb összecsapás nem történt, kisebb lövöldözés volt csak. 1594-ben török kézre került Pápa. Jankovics Ferenc író erről írt is egy rövid beszámolót, amiből az derült ki, hogy a város égett. 1597-ben óriási ostrom volt, melyen európai hadak is részt vettek. A németekből, franciákból, vallonokból, magyarokból, olaszokból és más nemzetiségű harcosokból álló, mintegy húszezer fős sereg nem egészen egy hétig tartó ostrom után bevette a várat- mesélte Huszár János, majd további ostromokról is szólt.
- Az 1600-as években zsoldos lázadás volt Pápán. Miért is volt ez olyan különleges? Mert az ostromlott Pápán, melyet alig három évvel előbb foglaltak vissza a törököktől, nemcsak a várat vívó seregben, hanem a várfalakon belül is Habsburg-zsoldosok voltak, ők védték elkeseredetten a magyar módra épült bástyákat. Ekkora már kilenc éve folyt a törökökkel az úgynevezett tizenöt éves háború, s ez a végsőkig kimerítette a bécsi hadikincstárat. Hónapokig, sőt sokszor évekig nem tudták kifizetni a zsoldot. Ez történt Pápán is, ahol a francia nyelvet beszélő vallon zsoldosok megunva a nélkülözést, 1600. június 1-én fellázadtak. Első dolguk az volt, hogy lefegyverezzék és elfoglalják az őrség mit sem sejtő magyar és német tisztjeit, katonáit. A bécsi haditanács június második felében intézkedéseket tett, mi szerint a győri parancsnokot, Schwarzenberg főkapitányt jelentős katonai erővel a vár alá vezényelte. Az ostromló sereg parancsnoka megegyezésére törekedett a lázadókkal, de sikertelenül. Nem maradt más hátra, mint megkezdeni az ostromot. Miután az első támadás sikertelennek bizonyult, réstörő ágyukkal kezdtek lőni a falakra, majd lassan megindult az ostromárok kiépítésének munkája. Július 26-án 800 fővel kitörtek a győri kapun, hogy átszakítsák az ostromgyűrűt, de útjukat állták. Schwarzenberget közben meglőtték, így Nádasdy Tamás vezetésével szorították vissza a városba a támadókat. Akkorra már nem volt fontos az ostromlás, Nádasdy szűkebbre vonta az ostromgyűrűt, csak a Szélesvíz által határolt terület maradt őrizetlen. Ezt jól tudták a támadók is, így augusztus 10-én éjjel kilopakodtak a városból. A szökést felfedezve a magyar könnyűlovasság hamar utolérte a menekülőket, majd küzdelem kezdődött, melyben a vallonok maradtak alul, akik viszont nem estek el, azok a Bakony erdeibe menekültek. A tiszteket Bécsbe vitték, karóba húzták, felnégyelték, lefejezték - tette hozzá az előadó.
Végül beszélt még az 1683-as, az 1707-es ostromról is, amikor Vak Bottyán ostromolta a várat, valamint az 1890-es eseményről, a Napóleoni hadak átvonulásáról, melyből ostrom nem lett.
A kör soron következő összejövetelét február 15-én tartja, amikor is egy katonai életpályáról lesz szó Homor György előadásában.
Mint mondta, régi tanítója, Mészáros Lajos bácsi mesélt rengeteg érdekes történetet a várostromokról.
- Az első várostrom, ami igazán nem is nevezhető annak, 1543-ra tehető, amikor is az ellenség, a török megjelent, de különösebb összecsapás nem történt, kisebb lövöldözés volt csak. 1594-ben török kézre került Pápa. Jankovics Ferenc író erről írt is egy rövid beszámolót, amiből az derült ki, hogy a város égett. 1597-ben óriási ostrom volt, melyen európai hadak is részt vettek. A németekből, franciákból, vallonokból, magyarokból, olaszokból és más nemzetiségű harcosokból álló, mintegy húszezer fős sereg nem egészen egy hétig tartó ostrom után bevette a várat- mesélte Huszár János, majd további ostromokról is szólt.
- Az 1600-as években zsoldos lázadás volt Pápán. Miért is volt ez olyan különleges? Mert az ostromlott Pápán, melyet alig három évvel előbb foglaltak vissza a törököktől, nemcsak a várat vívó seregben, hanem a várfalakon belül is Habsburg-zsoldosok voltak, ők védték elkeseredetten a magyar módra épült bástyákat. Ekkora már kilenc éve folyt a törökökkel az úgynevezett tizenöt éves háború, s ez a végsőkig kimerítette a bécsi hadikincstárat. Hónapokig, sőt sokszor évekig nem tudták kifizetni a zsoldot. Ez történt Pápán is, ahol a francia nyelvet beszélő vallon zsoldosok megunva a nélkülözést, 1600. június 1-én fellázadtak. Első dolguk az volt, hogy lefegyverezzék és elfoglalják az őrség mit sem sejtő magyar és német tisztjeit, katonáit. A bécsi haditanács június második felében intézkedéseket tett, mi szerint a győri parancsnokot, Schwarzenberg főkapitányt jelentős katonai erővel a vár alá vezényelte. Az ostromló sereg parancsnoka megegyezésére törekedett a lázadókkal, de sikertelenül. Nem maradt más hátra, mint megkezdeni az ostromot. Miután az első támadás sikertelennek bizonyult, réstörő ágyukkal kezdtek lőni a falakra, majd lassan megindult az ostromárok kiépítésének munkája. Július 26-án 800 fővel kitörtek a győri kapun, hogy átszakítsák az ostromgyűrűt, de útjukat állták. Schwarzenberget közben meglőtték, így Nádasdy Tamás vezetésével szorították vissza a városba a támadókat. Akkorra már nem volt fontos az ostromlás, Nádasdy szűkebbre vonta az ostromgyűrűt, csak a Szélesvíz által határolt terület maradt őrizetlen. Ezt jól tudták a támadók is, így augusztus 10-én éjjel kilopakodtak a városból. A szökést felfedezve a magyar könnyűlovasság hamar utolérte a menekülőket, majd küzdelem kezdődött, melyben a vallonok maradtak alul, akik viszont nem estek el, azok a Bakony erdeibe menekültek. A tiszteket Bécsbe vitték, karóba húzták, felnégyelték, lefejezték - tette hozzá az előadó.
Végül beszélt még az 1683-as, az 1707-es ostromról is, amikor Vak Bottyán ostromolta a várat, valamint az 1890-es eseményről, a Napóleoni hadak átvonulásáról, melyből ostrom nem lett.
A kör soron következő összejövetelét február 15-én tartja, amikor is egy katonai életpályáról lesz szó Homor György előadásában.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!