Rablással indokolta iskolai hiányzásait – nem jött be a trükk
2012-01-18 20:48:41 | cikk: HuHa |
Különös történetet talált ki egy 17 éves, pápai középiskolás fiú, aki 117 igazolatlan órát gyűjtött össze szeptember óta. A fiatalember azzal magyarázta iskolai hiányzásait, hogy háromszor is kirabolták és ezért már nem mert iskolába járni. A sérelmére elkövetett bűncselekményekről néhány napja feljelentést is tett a Pápai Rendőrkapitányságon, a nyomozókat azonban nem tudta megtéveszteni. Az ügy részleteit Császárné Elek Veronika alezredes osztotta meg hírportálunkkal.
-A feljelentést tevő fiatalember vallomásában azt mondta, hogy decemberben egymás után három alkalommal is kirabolták a város egyik forgalmas helyén, az iskolakezdést megelőző órákban. Mindhárom alkalommal ugyanazok a személyek rabolták ki és az elkövetési módszerek is azonosak voltak. Története szerint iskolába menet három – arcukat sállal eltakaró - fiatal férfi szólította le az utcán, egyikük a háta mögé került és átfogta a nyakát, a másik pedig kést szorított az oldalához – így követelték tőle a pénzét. Elmondása szerint, a három alkalommal csak hatszáz forintot tudtak tőle elvenni, de az esetek olyan félelmet keltettek benne, hogy már nem mert iskolába menni – idézte fel az alezredes a fiú által előadott történetet, amely a nyomozók számára több ponton is gyanús volt. A Pápai Rendőrkapitányság munkatársai ezért alaposan kihallgatták a fiatalembert, majd megkeresték barátait, édesanyját és tanárait is, a fiú pedig látva, hogy milyen komolyan veszik az ügyet, gyorsan megtört.
-A fiú elnézést kért a rendőröktől és beismerte, hogy csak kitalálta a rablási történetet, mert 117 óra igazolatlan hiányzása volt, amiről az iskola az édesanyját is értesítette. A fiú azonban nem merte bevallani szülőjének, hogy azért kerülte az iskolát, mert otthon számítógépezett és szórakozott, hanem inkább a rablási mesét adta elő, majd ezzel a történettel mentek a rendőrségre – mondta el a kiemelt megelőzési főelőadó. A diák bár megbánta tettét, büntetőjogi felelősséggel tartozik és ellene hatóság félrevezetése vétség miatt folyik eljárás. Tettéért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható.
A 117 óra igazolatlan távollét közel egy hónapnyi lógást jelent az iskolából. Az oktatási intézmény vezetőjétől megtudtuk, az iskolakerülő diák nem tartozik a balhés fiatalok közé, a hiányzások észlelését követően pedig az intézmény többször is jelezte levélben az édesanyának a problémát, ám ő a többszöri kérés ellenére sem kereste fel az iskolát. Az iskola vezetője egyébként – kötelezettségének eleget téve – a gyámügyi hatóságot is értesítette az igazolatlan hiányzásról, az ilyen ügyeket ugyanis a város jegyzőjének be kell jelenteni a jogszabály szerint. A 2010-ben életbe lépett szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy meghatározott esetekben meg kell vonni az iskoláztatási támogatást (korábban családi pótlék) a családtól. Az ezzel kapcsolatos szabályokról a gyámhivatal vezetőjétől kértünk tájékoztatást.
-Az oktatási intézmények vezetőinek kötelessége jelezni a tíz, harminc és ötven órás igazolatlan mulasztást. A tíz és ötven órás hiányzást a város jegyzője felé kell bejelenteni, a harminc órás igazolatlan hiányzást pedig a gyermekjóléti szolgálatnak. Tíz óra mulasztás után a jegyző határozatban tájékoztatja a tanuló szülőjét illetve gyámját, hogy amennyiben az igazolatlan mulasztás meghaladja az ötven órát, az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről fog dönteni és a gyermeket védelembe veszi. Amennyiben az igazolatlan mulasztás meghaladja az ötven órát, az intézmény tájékoztatja a jegyzőt, aki 21 napon belül dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, ami határozatlan időre szól és a döntés meghozatalától számított második hónap elsejétől a család nem kapja meg ezt a támogatást. A felfüggesztett támogatást családtámogatási folyószámlán gyűjtik a gyermek számára, amit a tankötelezettség teljesítése esetén a család aztán később megkaphat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetén ezt a családtámogatási összeget a kirendelt eseti gondnok természetben havi rendszerességgel szolgáltatja a családnak – mondta el Nagyné Holczinger Csilla. A jogszabály ez év januárjától úgy változott, hogy a 16. életévet betöltött gyermekek esetében az iskoláztatási támogatást nem felfüggesztik, hanem szünetelteti a Magyar Államkincstár. A felfüggesztés és a szüneteltetés akkor szűnik meg, ha a diák a tankötelezettségét ismét teljesíti, vagyis három egybefüggő tanítási hónap alatt egyetlen órát sem hiányzik igazolatlanul az iskolából. A gyámhivatal vezetőjétől megtudtuk, a 2010-ben bevezetett jogszabályt a pápai közoktatási intézmények szigorúan betartják és folyamatosan értesítik a hatóságot a tankötelezettségnek eleget nem tevő tanulókról. A szigorúbb szabályozás azonban nem csökkentette eredményesen a lógósok számát. 2010. július 30-ától 2011. december végéig közel száz 50 órás jelzés érkezett a gyámügyi hatósághoz. Az idei tanévben 34 diák esetében érkezett tíz órás jelzés a gyámhatósághoz és 16 esetben jelezték az oktatási intézmények az ötven órás mulasztás tényét. Ez utóbbiból öt esetben 14 év alatti tanulóról, és tizenegy esetben 16 éves kor feletti gyermekről szólt a jelzés. A gyámhatóságnak egyébként a 2011/2012-es tanévben már négy alkalommal kellett a támogatás felfüggesztéséről döntenie – tudtuk meg a gyámhivatal vezetőjétől.
-A feljelentést tevő fiatalember vallomásában azt mondta, hogy decemberben egymás után három alkalommal is kirabolták a város egyik forgalmas helyén, az iskolakezdést megelőző órákban. Mindhárom alkalommal ugyanazok a személyek rabolták ki és az elkövetési módszerek is azonosak voltak. Története szerint iskolába menet három – arcukat sállal eltakaró - fiatal férfi szólította le az utcán, egyikük a háta mögé került és átfogta a nyakát, a másik pedig kést szorított az oldalához – így követelték tőle a pénzét. Elmondása szerint, a három alkalommal csak hatszáz forintot tudtak tőle elvenni, de az esetek olyan félelmet keltettek benne, hogy már nem mert iskolába menni – idézte fel az alezredes a fiú által előadott történetet, amely a nyomozók számára több ponton is gyanús volt. A Pápai Rendőrkapitányság munkatársai ezért alaposan kihallgatták a fiatalembert, majd megkeresték barátait, édesanyját és tanárait is, a fiú pedig látva, hogy milyen komolyan veszik az ügyet, gyorsan megtört.
-A fiú elnézést kért a rendőröktől és beismerte, hogy csak kitalálta a rablási történetet, mert 117 óra igazolatlan hiányzása volt, amiről az iskola az édesanyját is értesítette. A fiú azonban nem merte bevallani szülőjének, hogy azért kerülte az iskolát, mert otthon számítógépezett és szórakozott, hanem inkább a rablási mesét adta elő, majd ezzel a történettel mentek a rendőrségre – mondta el a kiemelt megelőzési főelőadó. A diák bár megbánta tettét, büntetőjogi felelősséggel tartozik és ellene hatóság félrevezetése vétség miatt folyik eljárás. Tettéért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható.
A 117 óra igazolatlan távollét közel egy hónapnyi lógást jelent az iskolából. Az oktatási intézmény vezetőjétől megtudtuk, az iskolakerülő diák nem tartozik a balhés fiatalok közé, a hiányzások észlelését követően pedig az intézmény többször is jelezte levélben az édesanyának a problémát, ám ő a többszöri kérés ellenére sem kereste fel az iskolát. Az iskola vezetője egyébként – kötelezettségének eleget téve – a gyámügyi hatóságot is értesítette az igazolatlan hiányzásról, az ilyen ügyeket ugyanis a város jegyzőjének be kell jelenteni a jogszabály szerint. A 2010-ben életbe lépett szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy meghatározott esetekben meg kell vonni az iskoláztatási támogatást (korábban családi pótlék) a családtól. Az ezzel kapcsolatos szabályokról a gyámhivatal vezetőjétől kértünk tájékoztatást.
-Az oktatási intézmények vezetőinek kötelessége jelezni a tíz, harminc és ötven órás igazolatlan mulasztást. A tíz és ötven órás hiányzást a város jegyzője felé kell bejelenteni, a harminc órás igazolatlan hiányzást pedig a gyermekjóléti szolgálatnak. Tíz óra mulasztás után a jegyző határozatban tájékoztatja a tanuló szülőjét illetve gyámját, hogy amennyiben az igazolatlan mulasztás meghaladja az ötven órát, az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről fog dönteni és a gyermeket védelembe veszi. Amennyiben az igazolatlan mulasztás meghaladja az ötven órát, az intézmény tájékoztatja a jegyzőt, aki 21 napon belül dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, ami határozatlan időre szól és a döntés meghozatalától számított második hónap elsejétől a család nem kapja meg ezt a támogatást. A felfüggesztett támogatást családtámogatási folyószámlán gyűjtik a gyermek számára, amit a tankötelezettség teljesítése esetén a család aztán később megkaphat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetén ezt a családtámogatási összeget a kirendelt eseti gondnok természetben havi rendszerességgel szolgáltatja a családnak – mondta el Nagyné Holczinger Csilla. A jogszabály ez év januárjától úgy változott, hogy a 16. életévet betöltött gyermekek esetében az iskoláztatási támogatást nem felfüggesztik, hanem szünetelteti a Magyar Államkincstár. A felfüggesztés és a szüneteltetés akkor szűnik meg, ha a diák a tankötelezettségét ismét teljesíti, vagyis három egybefüggő tanítási hónap alatt egyetlen órát sem hiányzik igazolatlanul az iskolából. A gyámhivatal vezetőjétől megtudtuk, a 2010-ben bevezetett jogszabályt a pápai közoktatási intézmények szigorúan betartják és folyamatosan értesítik a hatóságot a tankötelezettségnek eleget nem tevő tanulókról. A szigorúbb szabályozás azonban nem csökkentette eredményesen a lógósok számát. 2010. július 30-ától 2011. december végéig közel száz 50 órás jelzés érkezett a gyámügyi hatósághoz. Az idei tanévben 34 diák esetében érkezett tíz órás jelzés a gyámhatósághoz és 16 esetben jelezték az oktatási intézmények az ötven órás mulasztás tényét. Ez utóbbiból öt esetben 14 év alatti tanulóról, és tizenegy esetben 16 éves kor feletti gyermekről szólt a jelzés. A gyámhatóságnak egyébként a 2011/2012-es tanévben már négy alkalommal kellett a támogatás felfüggesztéséről döntenie – tudtuk meg a gyámhivatal vezetőjétől.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!