MSZP: Nem szeretnénk zálogba adni a jövőt
2012-01-06 21:58:56 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
- Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a bankbetétek ma Magyarországon biztonságban vannak – jelentette be ma délután Gőgös Zoltán, a Magyar Szocialista Párt Pápai Szervezetének sajtótájékoztatóján. A parlamenti képviselő kijelentését azzal indokolta, nagyon sok ember állítja meg azzal a kérdéssel, hogy mi fog most történni a bankbetéteikkel.
- Nem lehet egy jogállamban azt megcsinálni, hogy magánszámlákat úgy zároljanak, hogy arra igazából nincsen törvényi felhatalmazás, ugyanis két jogszabály is van, ami erre a kérdésre vonatkozik. Az egyik 2008-ban keletkezett, amely egy kisebb összegű állami garanciavállalásról döntött, ez 13,5 millió forintig garantálta a bankbetéteket. Majd a gazdasági válság miatt ez a törvény megváltozott, az összeg pedig 100 ezer euróig emelkedett. Tehát ma még azt lehet mondani, hogy bármilyen bankcsőd esetén, a mai árfolyamon körülbelül 30 millió forintos betétig nem érhet kár senkit. A félreértést az új Alkotmány egyik passzusa okozza, amely rendkívüli helyzet esetén megengedi a magántulajdon korlátozását is. Ez nem részletezi, nincsen leírva pontosan, hogy mit jelent a rendkívüli esemény.
Gőgös Zoltán szerint az jogos, ha egy katasztrófa illetve egy árvíz esetén például valakinek a terepjáróját igénybe veszi az állam, mert arra szükség van. Azért, hogy ne legyen ilyen félreérhető a jogszabály, a képviselő javaslatot nyújt be a Parlamentben a kérdést érintő passzus átalakítására.
Az országgyűlési képviselő kihangsúlyozta, nagyon örül annak, hogy talán a szabadságharc véget ért Magyarországon és a kormány részéről a fegyverletétel is megtörtént ma, hiszen másfél év után tárgyalóasztalhoz ült a jegybank elnöke és a miniszterelnök. A politikus szerint ez látható emelkedéshez vezetett a rekord-gyenge forint után, tehát a piacok is igénylik az ilyen típusú konszenzusos pénzpolitikát.
- Annak a politikának, amelyet a magyar kormány az elmúlt másfél évben folytatott, jól láthatóan 3 szinten jelentek meg a válságelemei – tette hozzá Grőber Attila, majd részletesen kifejtette: makroszinten az ország kockázati felállása ma, eddig nem látott magasságban van, az Euro árfolyama naponta lép át újabb csúcsokat és ezek után még nem került szóba a benzin és gázolaj ára.
- A Fidesz gazdaságpolitikájának egyetlen elve van, amely úgy hangzik: az elmúlt nyolc év, ezen kívül meg semmi. A válság második szintje a mikroszint - fogalmazott Gőgös Zoltán, majd így folyatta - mi nem pánikot keltünk, hanem szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a családokat érintő problémákat a jelenlegi magyar alkotmány is problémájaként tudja kezelni. A harmadik szint pedig az önkormányzatokat érinti, ez a válság városunkat is elérte. Jól látható, hogy Pápán két ilyen problémával is küzdünk jelen pillanatban.
Az egyik a helyi adóbevételek kérdéskörének vizsgálata, amely valóban szerepelt a város gazdasági programjában. Grőber Attila úgy fogalmazott, a Fidesz többségű önkormányzat tavaly az utolsó előtti testületi ülésen úgy döntött, hogy fűnyíróelv alapján két adónemben hajt végre változást.
- Az egyik az építményadó kiterjesztése, egyszerűen nevezve garázsadó 1050 négyzetméteres áron, a másik pedig a mikro-és kisvállalkozások kedvezményének eltörlése. Semmilyen adónem emelését, bevezetését, amelyik nem veszi figyelembe a pápai lakosok vagyoni és/vagy anyagi helyzetét, jövedelmi helyzetét, nem tudom támogatni. Ha olyan helyi adóról lesz javaslat, amely figyelembe veszi ezeket az elveket és nem fűnyíróelv alapján megy végig mindenkin, az 50 ezer forintos nyugdíjjal rendelkezőtől az 50 milliós autóval rendelkezőig, akkor arról tudunk beszélni.
Ezt követően Grőber Attila a Fidesz 2010-es kampányából a Tapasztalat és lendület című írást idézte.
- Kétszer is volt lehetőségük kifejteni a véleményüket, de semmilyen jelzést nem adtak arról, hogy milyen helyi adókat akarnak bevezetni. Nem kaptak felhatalmazást arra, hogy ilyen adókat vezessenek be, ezért azt kell, hogy mondjam, ilyen adók bevezetését jogi értelemben legálisnak tartom, de politikailag nem tekintem legitimnek. A másik legalább ilyen súlyos kérdés a kötvénykibocsátás. A testület utolsó ülésén nem a kötvénykibocsátásról döntött, csak felhatalmazta a polgármestert arra, hogy tárgyaljon hitelintézetekkel a kötvénykibocsátásról.
Az önkormányzati képviselő kiemelte, a kötvénykibocsátásnak legszomorúbb eleme annak a háttere: mint mondta, azért kényszerül az országban több település is kötvénykibocsátásra, mert egyébként a magyar önkormányzatok nem tudnak a piacon megfelelő hitelhez jutni, mert nincs olyan finanszírozó bank, aki egyébként kedvező hiteleket nyújtana, nem helyezi ki a pénzét az önkormányzatokba, mert nem bíznak abban, hogy az önkormányzatok képesek lesznek azokat visszafizetni.
- Mi nagyon szeretnénk, ha Pápán lenne egy mozi, ha lenne egy szép Fő terünk, de azt gondolom, hogy fel kell mérnie mindenkinek, hogy meddig lehet nyújtózkodni, milyen ára van egy beruházás befejezésének.
A kötvénykibocsátás másik problémája a politikus szerint, hogy az nagymértékben terhelné meg a város adósságszolgálatát, amely már így is a tűréshatáron van. Számításai szerint a jelenlegi svájci árfolyam jelentős, drasztikus csökkenése mellett a városnak csak 2015-ben az egy évi adósságszolgálata meghaladná a fél milliárd forintot. Ez, mint mondta, tarthatatlan, és az MSZP képviselői nem tudják támogatni, mert nem szeretnék zálogba adni a jövőt.
- Az itt elhangzottakból még legalább három probléma is következik. Az egyik az, hogy jól láthatóan és kimutathatóan egyre több magyar fiatal nem Magyarországon próbálja megélni a jövőjét. Tőlem sokan hallották, hogy nagyon szeretném, ha sok Pápán tanuló diák ide térne vissza és úgy látom, és ezt szomorúan mondom, hogy már nem az a kérdés, hogy Pápára jönnek-e vissza, hanem hogy Magyarországon maradnak-e. Kutatások szerint ma a Magyarországon élő 26 éven aluli fiatalok 20 százaléka nem Magyarországon akar élni. Ez tragikus. A másik probléma az, hogy itt kettős beszéd van, és kettős világban élünk. Van egy világ, amelyről a kormánypárti politikusok beszélnek, ahol minden jó, minden a helyén van és az ország töretlenül fejlődik, miközben van egy másik világ, amit mi élünk meg. Én utoljára ilyen gondolkodással a ’80-as évek első felében találkoztam.
Grőber szerint, mindezeket csak fokozza az a felsőoktatási koncepció, amelynek tekintetében az államtitkár asszony tegnap kihirdette a felsőoktatásba felvehetőek keretszámát. Ahogy fogalmazott: ez felháborító, vérlázító és azt a politikai filozófiát tükrözi, hogy minél kevesebben kerülhessenek be a felsőoktatásba ingyen.
Kihangsúlyozta, az MSZP a következő hetekben, amint kiderül, hogy mennyibe fognak kerülni a képzések, kidolgoz egy olyan programot, amely a jelenlegivel szemben meghatározza, hogy milyen módszerekkel lehet ezt a rendszert megváltoztatni és igazságossá tenni.
- Nem lehet egy jogállamban azt megcsinálni, hogy magánszámlákat úgy zároljanak, hogy arra igazából nincsen törvényi felhatalmazás, ugyanis két jogszabály is van, ami erre a kérdésre vonatkozik. Az egyik 2008-ban keletkezett, amely egy kisebb összegű állami garanciavállalásról döntött, ez 13,5 millió forintig garantálta a bankbetéteket. Majd a gazdasági válság miatt ez a törvény megváltozott, az összeg pedig 100 ezer euróig emelkedett. Tehát ma még azt lehet mondani, hogy bármilyen bankcsőd esetén, a mai árfolyamon körülbelül 30 millió forintos betétig nem érhet kár senkit. A félreértést az új Alkotmány egyik passzusa okozza, amely rendkívüli helyzet esetén megengedi a magántulajdon korlátozását is. Ez nem részletezi, nincsen leírva pontosan, hogy mit jelent a rendkívüli esemény.
Gőgös Zoltán szerint az jogos, ha egy katasztrófa illetve egy árvíz esetén például valakinek a terepjáróját igénybe veszi az állam, mert arra szükség van. Azért, hogy ne legyen ilyen félreérhető a jogszabály, a képviselő javaslatot nyújt be a Parlamentben a kérdést érintő passzus átalakítására.
Az országgyűlési képviselő kihangsúlyozta, nagyon örül annak, hogy talán a szabadságharc véget ért Magyarországon és a kormány részéről a fegyverletétel is megtörtént ma, hiszen másfél év után tárgyalóasztalhoz ült a jegybank elnöke és a miniszterelnök. A politikus szerint ez látható emelkedéshez vezetett a rekord-gyenge forint után, tehát a piacok is igénylik az ilyen típusú konszenzusos pénzpolitikát.
- Annak a politikának, amelyet a magyar kormány az elmúlt másfél évben folytatott, jól láthatóan 3 szinten jelentek meg a válságelemei – tette hozzá Grőber Attila, majd részletesen kifejtette: makroszinten az ország kockázati felállása ma, eddig nem látott magasságban van, az Euro árfolyama naponta lép át újabb csúcsokat és ezek után még nem került szóba a benzin és gázolaj ára.
- A Fidesz gazdaságpolitikájának egyetlen elve van, amely úgy hangzik: az elmúlt nyolc év, ezen kívül meg semmi. A válság második szintje a mikroszint - fogalmazott Gőgös Zoltán, majd így folyatta - mi nem pánikot keltünk, hanem szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a családokat érintő problémákat a jelenlegi magyar alkotmány is problémájaként tudja kezelni. A harmadik szint pedig az önkormányzatokat érinti, ez a válság városunkat is elérte. Jól látható, hogy Pápán két ilyen problémával is küzdünk jelen pillanatban.
Az egyik a helyi adóbevételek kérdéskörének vizsgálata, amely valóban szerepelt a város gazdasági programjában. Grőber Attila úgy fogalmazott, a Fidesz többségű önkormányzat tavaly az utolsó előtti testületi ülésen úgy döntött, hogy fűnyíróelv alapján két adónemben hajt végre változást.
- Az egyik az építményadó kiterjesztése, egyszerűen nevezve garázsadó 1050 négyzetméteres áron, a másik pedig a mikro-és kisvállalkozások kedvezményének eltörlése. Semmilyen adónem emelését, bevezetését, amelyik nem veszi figyelembe a pápai lakosok vagyoni és/vagy anyagi helyzetét, jövedelmi helyzetét, nem tudom támogatni. Ha olyan helyi adóról lesz javaslat, amely figyelembe veszi ezeket az elveket és nem fűnyíróelv alapján megy végig mindenkin, az 50 ezer forintos nyugdíjjal rendelkezőtől az 50 milliós autóval rendelkezőig, akkor arról tudunk beszélni.
Ezt követően Grőber Attila a Fidesz 2010-es kampányából a Tapasztalat és lendület című írást idézte.
- Kétszer is volt lehetőségük kifejteni a véleményüket, de semmilyen jelzést nem adtak arról, hogy milyen helyi adókat akarnak bevezetni. Nem kaptak felhatalmazást arra, hogy ilyen adókat vezessenek be, ezért azt kell, hogy mondjam, ilyen adók bevezetését jogi értelemben legálisnak tartom, de politikailag nem tekintem legitimnek. A másik legalább ilyen súlyos kérdés a kötvénykibocsátás. A testület utolsó ülésén nem a kötvénykibocsátásról döntött, csak felhatalmazta a polgármestert arra, hogy tárgyaljon hitelintézetekkel a kötvénykibocsátásról.
Az önkormányzati képviselő kiemelte, a kötvénykibocsátásnak legszomorúbb eleme annak a háttere: mint mondta, azért kényszerül az országban több település is kötvénykibocsátásra, mert egyébként a magyar önkormányzatok nem tudnak a piacon megfelelő hitelhez jutni, mert nincs olyan finanszírozó bank, aki egyébként kedvező hiteleket nyújtana, nem helyezi ki a pénzét az önkormányzatokba, mert nem bíznak abban, hogy az önkormányzatok képesek lesznek azokat visszafizetni.
- Mi nagyon szeretnénk, ha Pápán lenne egy mozi, ha lenne egy szép Fő terünk, de azt gondolom, hogy fel kell mérnie mindenkinek, hogy meddig lehet nyújtózkodni, milyen ára van egy beruházás befejezésének.
A kötvénykibocsátás másik problémája a politikus szerint, hogy az nagymértékben terhelné meg a város adósságszolgálatát, amely már így is a tűréshatáron van. Számításai szerint a jelenlegi svájci árfolyam jelentős, drasztikus csökkenése mellett a városnak csak 2015-ben az egy évi adósságszolgálata meghaladná a fél milliárd forintot. Ez, mint mondta, tarthatatlan, és az MSZP képviselői nem tudják támogatni, mert nem szeretnék zálogba adni a jövőt.
- Az itt elhangzottakból még legalább három probléma is következik. Az egyik az, hogy jól láthatóan és kimutathatóan egyre több magyar fiatal nem Magyarországon próbálja megélni a jövőjét. Tőlem sokan hallották, hogy nagyon szeretném, ha sok Pápán tanuló diák ide térne vissza és úgy látom, és ezt szomorúan mondom, hogy már nem az a kérdés, hogy Pápára jönnek-e vissza, hanem hogy Magyarországon maradnak-e. Kutatások szerint ma a Magyarországon élő 26 éven aluli fiatalok 20 százaléka nem Magyarországon akar élni. Ez tragikus. A másik probléma az, hogy itt kettős beszéd van, és kettős világban élünk. Van egy világ, amelyről a kormánypárti politikusok beszélnek, ahol minden jó, minden a helyén van és az ország töretlenül fejlődik, miközben van egy másik világ, amit mi élünk meg. Én utoljára ilyen gondolkodással a ’80-as évek első felében találkoztam.
Grőber szerint, mindezeket csak fokozza az a felsőoktatási koncepció, amelynek tekintetében az államtitkár asszony tegnap kihirdette a felsőoktatásba felvehetőek keretszámát. Ahogy fogalmazott: ez felháborító, vérlázító és azt a politikai filozófiát tükrözi, hogy minél kevesebben kerülhessenek be a felsőoktatásba ingyen.
Kihangsúlyozta, az MSZP a következő hetekben, amint kiderül, hogy mennyibe fognak kerülni a képzések, kidolgoz egy olyan programot, amely a jelenlegivel szemben meghatározza, hogy milyen módszerekkel lehet ezt a rendszert megváltoztatni és igazságossá tenni.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!