Úgy játszuk el a dalokat, ahogy tudásunk és szívünk szerint a legőszintébben tehetjük - Csík koncert a református templomban
2011-12-02 21:19:51 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
December elsején 19 órára színültig megteltek a padok a református templomban, hiszen a Csík Zenekar adott adventi koncertet. A gyönyörű, lélekmelengető, megindító koncert után Csík János zenekarvezetővel beszélgettem.
- Nem könnyű dolog a magyar népzenét mindenki számára szerethető módon játszani. Önök mégis erre vállalkoztak, az eredmény és a siker, amelynek ma itt Pápán is fültanúi lehettünk, azt gondolom, magáért beszél.
- Az az igazság, hogy gyerekkoromban - és mindannyian a zenekarban - ismertem meg a népzenét, a néptáncot és megérezve annak a szépségét, az élményszerűségét, erejét és a lehetőségét, hogy így is lehet magyarul énekelni. Úgy gondolom, a népdalok szóképei, igazságai, lelki gondolatai mindenkinek aktuálisak ma éppúgy, mint száz évvel ezelőtt, amikor azok megíródtak. Ma is ugyanolyan aktualitással bírnak, hiszen emberek vagyunk, szerelmesek vagyunk, néha boldogok is, és azt hiszem, hogy ez ad egyfajta hitet mindanyiunknak ahhoz, hogy úgy játsszuk el a dalokat, ahogy tudásunk és a szívünk szerint a legőszintébben tehetjük.
- Ön miért vállalkozott a népzene tolmácsolására, miért érzi ezt fontosnak?
- Elsősorban azért is, amit az imént elmeséltem, másrészt pedig azért, mert olyanfajta információdömping éri a mai fiatalokat és az időseket egyaránt - és szerintem indokolatlanul sokféle - ami nem biztos, hogy hasznos. Mindemellett a fiatalok kíváncsiak, nyitottak és adni kell nekik egy lehetőséget arra, hogy olyasmire legyenek kíváncsiak, ami a miénk, mindannyiunkké, a kultúránké. Egyáltalán fontos az is, hogy találkozhassanak ezzel a szépséggel, mert ha arra sem adunk lehetőséget, akkor kipusztul mindannyiunk tudása, a lelke és az a fajta egészséges öntudata, ami nemzettudat is lehet vagy csak egy önálló vélemény, hogy mit szeret ebben az életben, mi az, amiért érdemes neki tanulnia, dolgoznia, szeretnie. Ezek nagyon hasznos dolgok, ezért kell csinálnunk.
- Ha három szóban össze kéne foglalnia, hogy mit jelent Önnek a magyar népzene, melyek lennének azok?
- Erő, szépség és töltöttség, ami a magyar ember lelkéből való.
- Koncertjeikre rendszeresen hívnak meg vendég-előadóművészeket. Honnan jött ez az ötlet és mi a céljuk vele?
- Tulajdonképpen az adott műsorainkra igyekszünk mindig olyan vendég-előadóművészeket hívni, akik éppen abban a produkcióban igazán sokat tudnak segíteni és ráadásul azok a zenészek, akik velünk jönnek, igazán jeles képviselői is a saját műfajuknak. Megemlíthetném Ferenczy Gyurit vagy Lovassy Andrást, Kiss Tibort a Quimbyből. Ugyanígy kedves vendégünk volt Presser Gábor, aki a könnyűzene igazi élő képviselője és ugyanígy a mostani adventi koncertsorozatunk szereplőjét, Őze Áron színművész barátomat, aki azt hiszem azzal a hangorkánummal és tudással, ahogy színpadra viszi a verseket, igazán kiemelkedő személyiség. Mindig az a fontos, hogy ők tisztelnek és mi is tiszteljük őket, ez a kölcsönösség hozza össze a stílusunkat, így tudunk együtt dolgozni.
- Mennyire tágítják ki a vendégelőadók saját stílusukkal a zenei határokat a Csík Zenekar életében?
- Ez megítélés kérdése. Az biztos, hogy néha túlzottan bátor, amit csinálunk, de ha valamit el akarunk érni, bátorság kell hozzá. Bele kell vágni abba, amit mások talán nem tennének meg, de nagyon oda kell figyelni, hogy az igényesség, a minőség és az egészséges arányok meglegyenek, ne essünk át a ló másik oldalára. Ez a kis borotvaélen-táncolás, ez az igazi titka ennek a dolognak, mi az arányokat megtartva énekelünk első világháborús katonadalokat Kalocsáról és fekete lamúrt a Quimby zenekartól a mai időkből.
- A mai adventi koncerten különleges szerepet kapott az Erkel Ferenc Ének - Zenei Általános Iskola tagozatos kórusa.
- Én írtam a műsor forgatókönyvét és nagyon fontosnak tartottam, hogy egy kórus megszólaljon benne. Itt Pápán a nagy múltú Erkel Ferenc Ének- Zenei Általános Iskolát ajánlották nekem. Ezek a gyerekek nagyon szépen és nagyon tisztán, okosan megoldották ezt a feladatot, adja az ég, hogy még sokáig legyen ilyen kedvük ehhez. Itt 75 gyerek énekelt, holnap Szegeden csak 8 énekes lesz egy kamarakórussal, de a lényeg az, hogy mindegyik adni tudjon annyit, amennyit a közönség elvár, és amit mi szeretnénk nyújtani nekik.
- Nem könnyű dolog a magyar népzenét mindenki számára szerethető módon játszani. Önök mégis erre vállalkoztak, az eredmény és a siker, amelynek ma itt Pápán is fültanúi lehettünk, azt gondolom, magáért beszél.
- Az az igazság, hogy gyerekkoromban - és mindannyian a zenekarban - ismertem meg a népzenét, a néptáncot és megérezve annak a szépségét, az élményszerűségét, erejét és a lehetőségét, hogy így is lehet magyarul énekelni. Úgy gondolom, a népdalok szóképei, igazságai, lelki gondolatai mindenkinek aktuálisak ma éppúgy, mint száz évvel ezelőtt, amikor azok megíródtak. Ma is ugyanolyan aktualitással bírnak, hiszen emberek vagyunk, szerelmesek vagyunk, néha boldogok is, és azt hiszem, hogy ez ad egyfajta hitet mindanyiunknak ahhoz, hogy úgy játsszuk el a dalokat, ahogy tudásunk és a szívünk szerint a legőszintébben tehetjük.
- Ön miért vállalkozott a népzene tolmácsolására, miért érzi ezt fontosnak?
- Elsősorban azért is, amit az imént elmeséltem, másrészt pedig azért, mert olyanfajta információdömping éri a mai fiatalokat és az időseket egyaránt - és szerintem indokolatlanul sokféle - ami nem biztos, hogy hasznos. Mindemellett a fiatalok kíváncsiak, nyitottak és adni kell nekik egy lehetőséget arra, hogy olyasmire legyenek kíváncsiak, ami a miénk, mindannyiunkké, a kultúránké. Egyáltalán fontos az is, hogy találkozhassanak ezzel a szépséggel, mert ha arra sem adunk lehetőséget, akkor kipusztul mindannyiunk tudása, a lelke és az a fajta egészséges öntudata, ami nemzettudat is lehet vagy csak egy önálló vélemény, hogy mit szeret ebben az életben, mi az, amiért érdemes neki tanulnia, dolgoznia, szeretnie. Ezek nagyon hasznos dolgok, ezért kell csinálnunk.
- Ha három szóban össze kéne foglalnia, hogy mit jelent Önnek a magyar népzene, melyek lennének azok?
- Erő, szépség és töltöttség, ami a magyar ember lelkéből való.
- Koncertjeikre rendszeresen hívnak meg vendég-előadóművészeket. Honnan jött ez az ötlet és mi a céljuk vele?
- Tulajdonképpen az adott műsorainkra igyekszünk mindig olyan vendég-előadóművészeket hívni, akik éppen abban a produkcióban igazán sokat tudnak segíteni és ráadásul azok a zenészek, akik velünk jönnek, igazán jeles képviselői is a saját műfajuknak. Megemlíthetném Ferenczy Gyurit vagy Lovassy Andrást, Kiss Tibort a Quimbyből. Ugyanígy kedves vendégünk volt Presser Gábor, aki a könnyűzene igazi élő képviselője és ugyanígy a mostani adventi koncertsorozatunk szereplőjét, Őze Áron színművész barátomat, aki azt hiszem azzal a hangorkánummal és tudással, ahogy színpadra viszi a verseket, igazán kiemelkedő személyiség. Mindig az a fontos, hogy ők tisztelnek és mi is tiszteljük őket, ez a kölcsönösség hozza össze a stílusunkat, így tudunk együtt dolgozni.
- Mennyire tágítják ki a vendégelőadók saját stílusukkal a zenei határokat a Csík Zenekar életében?
- Ez megítélés kérdése. Az biztos, hogy néha túlzottan bátor, amit csinálunk, de ha valamit el akarunk érni, bátorság kell hozzá. Bele kell vágni abba, amit mások talán nem tennének meg, de nagyon oda kell figyelni, hogy az igényesség, a minőség és az egészséges arányok meglegyenek, ne essünk át a ló másik oldalára. Ez a kis borotvaélen-táncolás, ez az igazi titka ennek a dolognak, mi az arányokat megtartva énekelünk első világháborús katonadalokat Kalocsáról és fekete lamúrt a Quimby zenekartól a mai időkből.
- A mai adventi koncerten különleges szerepet kapott az Erkel Ferenc Ének - Zenei Általános Iskola tagozatos kórusa.
- Én írtam a műsor forgatókönyvét és nagyon fontosnak tartottam, hogy egy kórus megszólaljon benne. Itt Pápán a nagy múltú Erkel Ferenc Ének- Zenei Általános Iskolát ajánlották nekem. Ezek a gyerekek nagyon szépen és nagyon tisztán, okosan megoldották ezt a feladatot, adja az ég, hogy még sokáig legyen ilyen kedvük ehhez. Itt 75 gyerek énekelt, holnap Szegeden csak 8 énekes lesz egy kamarakórussal, de a lényeg az, hogy mindegyik adni tudjon annyit, amennyit a közönség elvár, és amit mi szeretnénk nyújtani nekik.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!