Döntés előtt – dr. Áldozó Tamás a költségvetési koncepcióról
2011-11-23 22:24:03 | cikk: HuHa |
November 24-ei ülésén tárgyalja a város képviselőtestülete a jövő évi költségvetés koncepcióját. A koncepció új elemeket, új adókat is tartalmaz, olyanokat, amelyekkel 2006 óta nem kellett számolniuk a város polgárainak. Erről az előterjesztésről kérdeztem a polgármestert.
-Milyen tényezők határozták meg a költségvetési koncepció elemeit?
-A költségvetési koncepciónak az a szerepe, hogy a költségvetéshez megszabja az irányokat. Ezt november 15-ig kell beterjeszteni, a költségvetést pedig február 15-ig. A két időpont között elég nagy az időtáv, különösen úgy, hogy a Parlament több olyan jogszabályt fog megalkotni ebben az idősávban, ami a jövő évi költségvetést is érintheti. Éppen ezért a koncepciónál a korábbi évekhez képest ennyivel több az ismeretlen feltétel. Van azonban néhány biztos dolog, amiből ki tudunk indulni. Ennek egyik része az elnyert, támogatási szerződéssel lekötött vagy megkezdett európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztéseink önrész igénye, másrészt pedig a működési kiadásaink nagyságrendje. Ezekhez képest kell számba vennünk a bevételi lehetőségeinket is, és a költségvetési koncepció új elemei e számbavétel során kénytelen kelletlen meg kellett, hogy jelenjenek. Itt a lakosságot érintő helyi adók újonnani kivetésére gondolok. Korábban is volt már kommunális adó és a polgárok által is fizetett építményadó a garázsokra. Ezeket 2006 nyarán szüntette meg az önkormányzat, de most úgy látjuk, hogy növelni kell a helyi adóbevételeinket ahhoz, hogy a működési és fejlesztési kiadásokat biztonsággal finanszírozni tudjuk.
-A fejlesztések önerejének biztosításához mekkora összegre van szüksége a városnak? -Ehhez egy kicsit távolabbról kell indulnunk. Erre az évre 340 millió forint fejlesztési hitel felvételét vettük tervbe, majd ezt úgy módosítottuk, hogy összeszámoltuk a következő évek fejlesztési önrész igényét és így 1 milliárd 78 millió forint értékű hitel felvételéről döntöttünk. Erre kiírtuk a közbeszerzést, ami november 22-én zárult le, és eddig az időpontig nem jelentkezett olyan pénzintézet, amely ezt a hitelt nyújtaná nekünk. Ennek oka egyébként nem a pápai költségvetési folyamatokban vagy a város vagyoni helyzetében keresendő, ma a pénzintézetek éven túli finanszírozást egy önkormányzat számára sem akarnak biztosítani. A feladatokat részben átütemeztük 2011-ről 2012-re, részben pedig maguktól is áttolódtak – elég, ha a Fő téri ásatásokra gondolunk -, emellett hagytunk is el feladatokat és megtakarításokat is értünk el, így a 340 millió forint felvételére ebben az évben nem volt szükség. Sőt eredetileg működési hitel felvételét is terveztük – 110 millió forint értékben – és erre sincs szükség. Ez a 450 millió forintnyi megtakarítás illetve átütemezés elég jelentős összeg a város saját bevételeihez képest. Így viszont több a jövő évre számított önrész, ami közel másfél milliárd forintos nagyságrendet jelenthet. Ez főleg a belváros rehabilitációjához, kisebb részben pedig az Esterházy-kastély meginduló projektjéhez kapcsolódó kiadás. Ehhez kell a forrásokat megteremteni.
-Ezekre a kiadásokra az államtól jövő forrásokból jut-e valamennyi, vagy mindent a városnak kell megteremteni?
-Az elmúlt huszonegy évben folyamatos volt az a változás, hogy az állami normatívák, vagy a központi költségvetésből érkező források a működést sem fedezték, tehát a helyben keletkezett bevételekből kellett a működésre átcsoportosítani, fejlesztési forrásokhoz az önkormányzatok pedig csak pályázati forrásból jutottak, ahhoz pedig az önrészt kell biztosítani. Vagyis az SZJA részesedésekből vagy a gépjárműadóból származó bevételekből fejlesztésekre nem jut, azokat mind a működtetésre kell fordítanunk. Nekünk a saját bevételeinkre kell támaszkodnunk, amikor az önrészekkel számolunk. Ilyen az iparűzési adó, az építményadó, az idegenforgalmi adó és a lakosságot érintő adó azon része, ami a működtetés finanszírozása után megmarad. Emellett a vagyongazdálkodásból származó bevételekre számíthatunk, ami közterület használatból, piacüzemeltetésből, meglévő ingatlanjaink bérbeadásából és vagyonértékesítésből származik. De 2012-ben sem számíthatunk a saját bevételek teljességére a fejlesztési önrészek biztosításához, hiszen például az oktatás normatívája 50-55 százalékban fedezi a kiadásokat, tehát 45-50 százalékot hozzá kell tenni a város részéről. Vagyis a fennmaradó bevételeket tudjuk a fejlesztésekre és a korábban felvett hitelek törlesztésére fordítani.
-Ezért volt szükséges a költségvetési koncepcióba olyan elemeket bevenni, amelyek az elmúlt években nem szerepeltek?
-Egyelőre én úgy fogalmaznék, hogy fel kellett vetnünk a lakosságot érintő adók újbóli bevezetését. További számítások folynak ezek szükségességéről és mértékéről, de én sajnos nagyobb esélyt látok arra, hogy ezeket lépéseket meg kell tennünk, mint arra, hogy nélkülözhetnénk őket. Az iparűzési adó hosszú évek óta a maximális mértékkel vettetik ki a városban, vagyis 2 százalék a mértéke, viszont volt egy kedvezmény a kisvállalkozások számára, amit most kénytelenek vagyunk megszüntetni. Ez a nettó 2,5 millió forintos árbevétel alatti vállalkozásokat érinti. Ezeknél a 2 százalék - még a 2,5 millió forintos határt elérő vállalkozás esetén is - maximum ötvenezer forint.
-Hány ilyen kisvállalkozás van a városban?
-Ezernél is több ilyennel vállalkozás van, ami a közteherviselés ebben a formájában is részt fog venni. Ez 30-40 millió forintos bevételt jelenthet a városnak, viszont ez azt is jelenti, hogy az elmúlt években ekkora bevételt hagytunk ott a vállalkozóknál, vagyis tíz év alatt 3-400 millió forinttal „támogattuk” a kisvállalkozásokat. Ez a kivételezett helyzet szűnik most meg a koncepció szerint. Az építményadó esetében – ami most 950 forint – mi 10 százalékos emelésben gondolkodunk, ez a vállalkozásokat érinti, és ha bevezetjük a garázsokra is, akkor négyzetméterenként 1000-1050 forintos építményadóval kell számolni a garázstulajdonosoknak és a vállalkozásoknak.
-A koncepció kilátásba helyezi a kommunális adó újbóli bevezetését is.
-A kommunális adót ingatlanonként kell fizetni, ez nem értékalapú, hanem egységes, tételes adó. Ezt is 2006 nyarán szüntettük meg, és most az látszik, hogy ezt is ismét be kell vezetnünk. Ezt – éppúgy mint 2006-ig – a szociális ellátó rendszeren keresztül kompenzáljuk azoknak, akiktől méltányosan nem várható el ennek megfizetése, jövedelmi viszonyaik alapján.
-Ezt a két adónemet 2006-ban szüntette meg Pápa város képviselőtestülete, s most tervezi újbóli bevezetését. Van ismeretük arról, hogy a hasonló méretű településeken létezik, létezett-e ilyen adófajta az elmúlt időszakban?
-Gyűjtünk erre vonatkozó adatokat, és az a tapasztalat, hogy ezek az adók léteznek más városokban is, tehát Pápa volt inkább a kivétel, hogy itt az elmúlt években nem voltak ilyen adók.
-Készültek már számítások arra vonatkozóan, hogy a lakosságra kirovandó adók milyen bevételt jelenthetnek az önkormányzatnak?
-Elsődleges számításaink szerint ez 150-200 millió forint közötti összeg lehet.
-Ez jelentős összeg, de mindazok a várt bevételek, amikről eddig beszéltünk, még mindig nem tudják fedezni a fejlesztésekhez szükséges önerőt.
-Ez így igaz. Mi továbbra is várunk a hitelpiacról is finanszírozást, mert ezt nem tudjuk kikerülni, de az az álláspontunk, ha a hitelpiacon forráshoz jutunk, akkor azt egy készenléti hitelként fogjuk kezelni, és abból csak annyit fogunk felhasználni, amennyit feltétlenül szükséges. Egyébként az adóbevételeken túl - ahogy mondtam - vagyongazdálkodásból is számítunk bevételre. A vagyonértékesítésből származó bevételeinket 2011-ben is sikerült túlteljesíteni, és arra számítunk, hogy 2012-ben is - a talán már kissé élénkülő ingatlanforgalom mellett - valóra válnak az előzetes elképzeléseink. Azt reméljük, hogy a nagyobb ingatlanértékesítések az ipari parkban történnek meg, amik egyébként azt is jelentik, hogy ott beruházások folynak majd.
-Miként lehetett megalkotni a helyi költségvetési koncepciót úgy, hogy az országos költségvetésben még nincsenek pontos számok?
-A központi költségvetés mellékleteiben a tervezett normatív támogatások megvannak, azokkal tudunk számolni, ilyen értelemben nincs bizonytalan helyzet. Viszont ezeknek komoly üzenetértéke van és ezek alapján azt biztosan tudjuk, hogy a működtetésben kell változtatni. Az oktató-nevelő intézményekben nem tervezünk sok változást, hiszen a racionalizálásokat már megtettük az előző években, viszont a közművelődés területén feltétlenül változásoknak kell következni az önkormányzati szerepvállalás mértékét tekintetve, illetve a szociális ellátó rendszerben látunk még tartalékokat. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy amikor az emelt szintű ellátást megszüntettük – ami miatt egyébként az ellátottak hétköznapjaiban semmilyen változás nem történt – akkor az, több tízmilliós megtakarítást eredményezett, és ismerve a jövő évi normatívákat, ezen az úton tovább kell mennünk, vagyis Pápán vélhetően januártól nem lesz emelt szintű néven nevezhető szociális ellátás. Természetesen mindazok, akik ma bentlakásos intézményekben laknak, változatlan körülmények között fognak ott maradni. Ezek olyan példák, amik azt jelzik, hogy vannak még tartalékaink.
-Egyben jelzik azt is, hogy az önkormányzat maga is takarékoskodik és nem csupán a lakosokon és vállalkozásokon keresi a plusz forintokat.
-Hiteltelen lenne, ha nem a saját szervezetünkön kezdenénk a megtakarításokat, de egyébként, ahogy már mondtam az idei évben is volt egy 450 millió forintos átcsoportosítás, megtakarítás és ezt szeretnénk tovább folytatni. -Előfordulhat-e az, hogy a városi nagyberuházásokat félbe kell hagyni, vagy le kell róluk mondani? -Ez nem fordulhat elő. Például a belváros rehabilitációjánál, ha félbe hagyjuk a projektet, az eddig felvett pénzeket vissza kellene fizetnünk, azt a vállalkozót, akivel szerződést kötöttünk kártalanítanunk kellene, és a tér így nem maradhat, tehát azzal valamit kezdenünk kellene. Mindezek pedig sokkal nagyobb költséget jelentenének, mint a projekt befejezése. De nem ez az elsődleges ok, hanem az, hogy mi erre felelősséget vállaltunk és ezt be is fogjuk fejezni.
-Polgármester úr, gondolt arra, hogy a most meghozandó döntések miatt veszít a népszerűségéből?
-Én teljesen normálisnak tartom azt, hogy az emberek rosszkedvűen, ellenérzésekkel fogadják a bevezetendő adókat, ugyanakkor pontosan a választásokon vállalt felelősség miatt nem lehet szempont az, hogy valakinek a népszerűségi mutatója csökken vagy javul egy-egy ilyen döntés kapcsán. A választásokon mindig négy év munkájáról és eredményeiről kell számot adni, és nekem meggyőződésem, hogy azok a változások, amik a helyi adórendszerben jelentkeznek, mindenki számára - aki a közteherviselésből most nagyobb részt fog vállalni - értelmezhető és méltányolható eredményeket fognak hozni. Ezt nemcsak kincstári optimizmusból mondom, hanem mert a város 15-20 éves múltja ezt visszaigazolja, hiszen volt már arra példa, hogy adókat kellett emelni vagy újakat bevezetni és a többek között ezek segítségével elért eredmények a város polgárai számára is elfogadhatóvá tették az intézkedéseket.
-Mire számít a csütörtöki testületi ülésen, amikor ez a koncepció terítékre kerül?
-Ha jól számolom, nekem ez lesz a harmincadik költségvetési koncepcióm, ha a megyei önkormányzati költségvetéseket is beleveszem. Nagy meglepetésekre nem számítok, ugyanakkor azt fontosnak tartom elmondani – és erről beszéltem polgármesteri eskütételemkor is -, hogy az formál méltányolható jogot a döntésekben való részvételre, aki a felelősségben is osztozik. Mert felelőtlenül lehet dönteni, csak értelme nincsen, és mi szívesen megosztjuk minden képviselőtársunkkal az eredményeket, de a felelősséget is. Én arra számítok, hogy képviselőtársaim átérzik azt a felelősséget, amivel őket ide a Városházára küldték és tárgyszerű, értelmes polémia lesz majd a költségvetési koncepcióról és a többi előterjesztésről is.
-Milyen tényezők határozták meg a költségvetési koncepció elemeit?
-A költségvetési koncepciónak az a szerepe, hogy a költségvetéshez megszabja az irányokat. Ezt november 15-ig kell beterjeszteni, a költségvetést pedig február 15-ig. A két időpont között elég nagy az időtáv, különösen úgy, hogy a Parlament több olyan jogszabályt fog megalkotni ebben az idősávban, ami a jövő évi költségvetést is érintheti. Éppen ezért a koncepciónál a korábbi évekhez képest ennyivel több az ismeretlen feltétel. Van azonban néhány biztos dolog, amiből ki tudunk indulni. Ennek egyik része az elnyert, támogatási szerződéssel lekötött vagy megkezdett európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztéseink önrész igénye, másrészt pedig a működési kiadásaink nagyságrendje. Ezekhez képest kell számba vennünk a bevételi lehetőségeinket is, és a költségvetési koncepció új elemei e számbavétel során kénytelen kelletlen meg kellett, hogy jelenjenek. Itt a lakosságot érintő helyi adók újonnani kivetésére gondolok. Korábban is volt már kommunális adó és a polgárok által is fizetett építményadó a garázsokra. Ezeket 2006 nyarán szüntette meg az önkormányzat, de most úgy látjuk, hogy növelni kell a helyi adóbevételeinket ahhoz, hogy a működési és fejlesztési kiadásokat biztonsággal finanszírozni tudjuk.
-A fejlesztések önerejének biztosításához mekkora összegre van szüksége a városnak? -Ehhez egy kicsit távolabbról kell indulnunk. Erre az évre 340 millió forint fejlesztési hitel felvételét vettük tervbe, majd ezt úgy módosítottuk, hogy összeszámoltuk a következő évek fejlesztési önrész igényét és így 1 milliárd 78 millió forint értékű hitel felvételéről döntöttünk. Erre kiírtuk a közbeszerzést, ami november 22-én zárult le, és eddig az időpontig nem jelentkezett olyan pénzintézet, amely ezt a hitelt nyújtaná nekünk. Ennek oka egyébként nem a pápai költségvetési folyamatokban vagy a város vagyoni helyzetében keresendő, ma a pénzintézetek éven túli finanszírozást egy önkormányzat számára sem akarnak biztosítani. A feladatokat részben átütemeztük 2011-ről 2012-re, részben pedig maguktól is áttolódtak – elég, ha a Fő téri ásatásokra gondolunk -, emellett hagytunk is el feladatokat és megtakarításokat is értünk el, így a 340 millió forint felvételére ebben az évben nem volt szükség. Sőt eredetileg működési hitel felvételét is terveztük – 110 millió forint értékben – és erre sincs szükség. Ez a 450 millió forintnyi megtakarítás illetve átütemezés elég jelentős összeg a város saját bevételeihez képest. Így viszont több a jövő évre számított önrész, ami közel másfél milliárd forintos nagyságrendet jelenthet. Ez főleg a belváros rehabilitációjához, kisebb részben pedig az Esterházy-kastély meginduló projektjéhez kapcsolódó kiadás. Ehhez kell a forrásokat megteremteni.
-Ezekre a kiadásokra az államtól jövő forrásokból jut-e valamennyi, vagy mindent a városnak kell megteremteni?
-Az elmúlt huszonegy évben folyamatos volt az a változás, hogy az állami normatívák, vagy a központi költségvetésből érkező források a működést sem fedezték, tehát a helyben keletkezett bevételekből kellett a működésre átcsoportosítani, fejlesztési forrásokhoz az önkormányzatok pedig csak pályázati forrásból jutottak, ahhoz pedig az önrészt kell biztosítani. Vagyis az SZJA részesedésekből vagy a gépjárműadóból származó bevételekből fejlesztésekre nem jut, azokat mind a működtetésre kell fordítanunk. Nekünk a saját bevételeinkre kell támaszkodnunk, amikor az önrészekkel számolunk. Ilyen az iparűzési adó, az építményadó, az idegenforgalmi adó és a lakosságot érintő adó azon része, ami a működtetés finanszírozása után megmarad. Emellett a vagyongazdálkodásból származó bevételekre számíthatunk, ami közterület használatból, piacüzemeltetésből, meglévő ingatlanjaink bérbeadásából és vagyonértékesítésből származik. De 2012-ben sem számíthatunk a saját bevételek teljességére a fejlesztési önrészek biztosításához, hiszen például az oktatás normatívája 50-55 százalékban fedezi a kiadásokat, tehát 45-50 százalékot hozzá kell tenni a város részéről. Vagyis a fennmaradó bevételeket tudjuk a fejlesztésekre és a korábban felvett hitelek törlesztésére fordítani.
-Ezért volt szükséges a költségvetési koncepcióba olyan elemeket bevenni, amelyek az elmúlt években nem szerepeltek?
-Egyelőre én úgy fogalmaznék, hogy fel kellett vetnünk a lakosságot érintő adók újbóli bevezetését. További számítások folynak ezek szükségességéről és mértékéről, de én sajnos nagyobb esélyt látok arra, hogy ezeket lépéseket meg kell tennünk, mint arra, hogy nélkülözhetnénk őket. Az iparűzési adó hosszú évek óta a maximális mértékkel vettetik ki a városban, vagyis 2 százalék a mértéke, viszont volt egy kedvezmény a kisvállalkozások számára, amit most kénytelenek vagyunk megszüntetni. Ez a nettó 2,5 millió forintos árbevétel alatti vállalkozásokat érinti. Ezeknél a 2 százalék - még a 2,5 millió forintos határt elérő vállalkozás esetén is - maximum ötvenezer forint.
-Hány ilyen kisvállalkozás van a városban?
-Ezernél is több ilyennel vállalkozás van, ami a közteherviselés ebben a formájában is részt fog venni. Ez 30-40 millió forintos bevételt jelenthet a városnak, viszont ez azt is jelenti, hogy az elmúlt években ekkora bevételt hagytunk ott a vállalkozóknál, vagyis tíz év alatt 3-400 millió forinttal „támogattuk” a kisvállalkozásokat. Ez a kivételezett helyzet szűnik most meg a koncepció szerint. Az építményadó esetében – ami most 950 forint – mi 10 százalékos emelésben gondolkodunk, ez a vállalkozásokat érinti, és ha bevezetjük a garázsokra is, akkor négyzetméterenként 1000-1050 forintos építményadóval kell számolni a garázstulajdonosoknak és a vállalkozásoknak.
-A koncepció kilátásba helyezi a kommunális adó újbóli bevezetését is.
-A kommunális adót ingatlanonként kell fizetni, ez nem értékalapú, hanem egységes, tételes adó. Ezt is 2006 nyarán szüntettük meg, és most az látszik, hogy ezt is ismét be kell vezetnünk. Ezt – éppúgy mint 2006-ig – a szociális ellátó rendszeren keresztül kompenzáljuk azoknak, akiktől méltányosan nem várható el ennek megfizetése, jövedelmi viszonyaik alapján.
-Ezt a két adónemet 2006-ban szüntette meg Pápa város képviselőtestülete, s most tervezi újbóli bevezetését. Van ismeretük arról, hogy a hasonló méretű településeken létezik, létezett-e ilyen adófajta az elmúlt időszakban?
-Gyűjtünk erre vonatkozó adatokat, és az a tapasztalat, hogy ezek az adók léteznek más városokban is, tehát Pápa volt inkább a kivétel, hogy itt az elmúlt években nem voltak ilyen adók.
-Készültek már számítások arra vonatkozóan, hogy a lakosságra kirovandó adók milyen bevételt jelenthetnek az önkormányzatnak?
-Elsődleges számításaink szerint ez 150-200 millió forint közötti összeg lehet.
-Ez jelentős összeg, de mindazok a várt bevételek, amikről eddig beszéltünk, még mindig nem tudják fedezni a fejlesztésekhez szükséges önerőt.
-Ez így igaz. Mi továbbra is várunk a hitelpiacról is finanszírozást, mert ezt nem tudjuk kikerülni, de az az álláspontunk, ha a hitelpiacon forráshoz jutunk, akkor azt egy készenléti hitelként fogjuk kezelni, és abból csak annyit fogunk felhasználni, amennyit feltétlenül szükséges. Egyébként az adóbevételeken túl - ahogy mondtam - vagyongazdálkodásból is számítunk bevételre. A vagyonértékesítésből származó bevételeinket 2011-ben is sikerült túlteljesíteni, és arra számítunk, hogy 2012-ben is - a talán már kissé élénkülő ingatlanforgalom mellett - valóra válnak az előzetes elképzeléseink. Azt reméljük, hogy a nagyobb ingatlanértékesítések az ipari parkban történnek meg, amik egyébként azt is jelentik, hogy ott beruházások folynak majd.
-Miként lehetett megalkotni a helyi költségvetési koncepciót úgy, hogy az országos költségvetésben még nincsenek pontos számok?
-A központi költségvetés mellékleteiben a tervezett normatív támogatások megvannak, azokkal tudunk számolni, ilyen értelemben nincs bizonytalan helyzet. Viszont ezeknek komoly üzenetértéke van és ezek alapján azt biztosan tudjuk, hogy a működtetésben kell változtatni. Az oktató-nevelő intézményekben nem tervezünk sok változást, hiszen a racionalizálásokat már megtettük az előző években, viszont a közművelődés területén feltétlenül változásoknak kell következni az önkormányzati szerepvállalás mértékét tekintetve, illetve a szociális ellátó rendszerben látunk még tartalékokat. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy amikor az emelt szintű ellátást megszüntettük – ami miatt egyébként az ellátottak hétköznapjaiban semmilyen változás nem történt – akkor az, több tízmilliós megtakarítást eredményezett, és ismerve a jövő évi normatívákat, ezen az úton tovább kell mennünk, vagyis Pápán vélhetően januártól nem lesz emelt szintű néven nevezhető szociális ellátás. Természetesen mindazok, akik ma bentlakásos intézményekben laknak, változatlan körülmények között fognak ott maradni. Ezek olyan példák, amik azt jelzik, hogy vannak még tartalékaink.
-Egyben jelzik azt is, hogy az önkormányzat maga is takarékoskodik és nem csupán a lakosokon és vállalkozásokon keresi a plusz forintokat.
-Hiteltelen lenne, ha nem a saját szervezetünkön kezdenénk a megtakarításokat, de egyébként, ahogy már mondtam az idei évben is volt egy 450 millió forintos átcsoportosítás, megtakarítás és ezt szeretnénk tovább folytatni. -Előfordulhat-e az, hogy a városi nagyberuházásokat félbe kell hagyni, vagy le kell róluk mondani? -Ez nem fordulhat elő. Például a belváros rehabilitációjánál, ha félbe hagyjuk a projektet, az eddig felvett pénzeket vissza kellene fizetnünk, azt a vállalkozót, akivel szerződést kötöttünk kártalanítanunk kellene, és a tér így nem maradhat, tehát azzal valamit kezdenünk kellene. Mindezek pedig sokkal nagyobb költséget jelentenének, mint a projekt befejezése. De nem ez az elsődleges ok, hanem az, hogy mi erre felelősséget vállaltunk és ezt be is fogjuk fejezni.
-Polgármester úr, gondolt arra, hogy a most meghozandó döntések miatt veszít a népszerűségéből?
-Én teljesen normálisnak tartom azt, hogy az emberek rosszkedvűen, ellenérzésekkel fogadják a bevezetendő adókat, ugyanakkor pontosan a választásokon vállalt felelősség miatt nem lehet szempont az, hogy valakinek a népszerűségi mutatója csökken vagy javul egy-egy ilyen döntés kapcsán. A választásokon mindig négy év munkájáról és eredményeiről kell számot adni, és nekem meggyőződésem, hogy azok a változások, amik a helyi adórendszerben jelentkeznek, mindenki számára - aki a közteherviselésből most nagyobb részt fog vállalni - értelmezhető és méltányolható eredményeket fognak hozni. Ezt nemcsak kincstári optimizmusból mondom, hanem mert a város 15-20 éves múltja ezt visszaigazolja, hiszen volt már arra példa, hogy adókat kellett emelni vagy újakat bevezetni és a többek között ezek segítségével elért eredmények a város polgárai számára is elfogadhatóvá tették az intézkedéseket.
-Mire számít a csütörtöki testületi ülésen, amikor ez a koncepció terítékre kerül?
-Ha jól számolom, nekem ez lesz a harmincadik költségvetési koncepcióm, ha a megyei önkormányzati költségvetéseket is beleveszem. Nagy meglepetésekre nem számítok, ugyanakkor azt fontosnak tartom elmondani – és erről beszéltem polgármesteri eskütételemkor is -, hogy az formál méltányolható jogot a döntésekben való részvételre, aki a felelősségben is osztozik. Mert felelőtlenül lehet dönteni, csak értelme nincsen, és mi szívesen megosztjuk minden képviselőtársunkkal az eredményeket, de a felelősséget is. Én arra számítok, hogy képviselőtársaim átérzik azt a felelősséget, amivel őket ide a Városházára küldték és tárgyszerű, értelmes polémia lesz majd a költségvetési koncepcióról és a többi előterjesztésről is.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!