Milyen korán van későn? – Tanácskozás a korai fejlesztésről
2011-11-18 23:14:44 | cikk: Haraszti Gábor |
Az Összefogás Pápa város beteg gyermekeiért Alapítvány szervezésében öt előadást hallgathattak meg a címben szereplő témában azon érdeklődők, akik ellátogattak ma a Tarczy Iskola aulájába. Elsőként Berkes Béláné, a Fenyveserdő Bölcsőde intézményvezetője tartott beszámolót az elmúlt 20 év tapasztalatairól. A bölcsödében három év alatti gyermekek fejlesztését végzik a szakemberek, hiszen a korai fejlesztés komplex fejlesztési forma.
- 1990-ben, amikor a korai fejlesztést elkezdtük, valójában nem is tudtuk, mire vállalkozunk, ám az elmúlt 20 esztendő bebizonyította, hogy ezt is meg lehet tanulni. Örömmel mondhatom, hogy konduktor, szakgyógytornász, logopédus, reflexológus dolgozik a csoportban, akiknek a munkáját dr. Balogh Tünde gyermekorvos fogja össze. Nemcsak olyan gyermekeket fejlesztünk, akik a csoportba járnak, hanem olyanokat is, akiket a gyerekorvosok úgy látnak, hogy megkésett mozgásfejlődésük miatt kezelésre van szükségük.
Veszprém megyében 2009-ben 3220 gyermek született élve, ebből 321-en rögtön intenzív osztályra kerültek – ezt az adatot már Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ intézményvezetője ismertette.
- Ez azt jelenti, hogy 321 csecsemőnek az első évei nyomonkövetést igényeltek. Az Oktatási Minisztériumtól kapott adatok szerint 0-5 éves korig 60 gyermek kapott korai fejlesztést, ami mondanom sem kell, hogy nagyon kevés. A probléma az, hogy a magyar szakemberek akkor ismerik fel, hogy fejlesztésre van szükség, amikor például három évesen még mindig nem jár, még mindig nem beszél a kicsi, ami azért is szomorú tény, mivel az első két életév az, amikor a gyermek idegrendszere, izomzata képes arra, hogy fejleszthetővé váljon. A megoldás az lehetne, ha időben megkapnák a korai ellátást, ehhez az egészségügynek is tennie kellene. Az egészségügyi rendszer ugyanis tudja, hogy a születés pillanatában hány csecsemő fejlődését kellene nyomon követni. A védőnők felelőssége is nagy, hiszen kötelezően szűrnek 3-6-9-12 hónaposan, majd ezt követően évente, emellett ők tartják a legközvetlenebb kapcsolatot a családdal, biztosan látják, ha gond van. Az lenne a normális, ha a védőnők jelezve a gyermekorvos felé fel tudnák venni a kapcsolatot a szakszolgálattal és jeleznék azt, hogy hány gyerek ellátását kellene biztosítani.
A tanácskozáson dr. Bod Mária gyermekneurológus, Takács Ivett szociális munkás, Boronyák Endre, a Numil Kft. tudományos munkatársa, valamint Horváth Róbert, az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ igazgatója is beszámolt eddigi tapasztalatairól.
- 1990-ben, amikor a korai fejlesztést elkezdtük, valójában nem is tudtuk, mire vállalkozunk, ám az elmúlt 20 esztendő bebizonyította, hogy ezt is meg lehet tanulni. Örömmel mondhatom, hogy konduktor, szakgyógytornász, logopédus, reflexológus dolgozik a csoportban, akiknek a munkáját dr. Balogh Tünde gyermekorvos fogja össze. Nemcsak olyan gyermekeket fejlesztünk, akik a csoportba járnak, hanem olyanokat is, akiket a gyerekorvosok úgy látnak, hogy megkésett mozgásfejlődésük miatt kezelésre van szükségük.
Veszprém megyében 2009-ben 3220 gyermek született élve, ebből 321-en rögtön intenzív osztályra kerültek – ezt az adatot már Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ intézményvezetője ismertette.
- Ez azt jelenti, hogy 321 csecsemőnek az első évei nyomonkövetést igényeltek. Az Oktatási Minisztériumtól kapott adatok szerint 0-5 éves korig 60 gyermek kapott korai fejlesztést, ami mondanom sem kell, hogy nagyon kevés. A probléma az, hogy a magyar szakemberek akkor ismerik fel, hogy fejlesztésre van szükség, amikor például három évesen még mindig nem jár, még mindig nem beszél a kicsi, ami azért is szomorú tény, mivel az első két életév az, amikor a gyermek idegrendszere, izomzata képes arra, hogy fejleszthetővé váljon. A megoldás az lehetne, ha időben megkapnák a korai ellátást, ehhez az egészségügynek is tennie kellene. Az egészségügyi rendszer ugyanis tudja, hogy a születés pillanatában hány csecsemő fejlődését kellene nyomon követni. A védőnők felelőssége is nagy, hiszen kötelezően szűrnek 3-6-9-12 hónaposan, majd ezt követően évente, emellett ők tartják a legközvetlenebb kapcsolatot a családdal, biztosan látják, ha gond van. Az lenne a normális, ha a védőnők jelezve a gyermekorvos felé fel tudnák venni a kapcsolatot a szakszolgálattal és jeleznék azt, hogy hány gyerek ellátását kellene biztosítani.
A tanácskozáson dr. Bod Mária gyermekneurológus, Takács Ivett szociális munkás, Boronyák Endre, a Numil Kft. tudományos munkatársa, valamint Horváth Róbert, az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ igazgatója is beszámolt eddigi tapasztalatairól.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!