Többszáz éves kincsek a talpunk alól
2011-11-02 12:57:07 | cikk: |
Köztudott, hogy a Fő tér több száz évvel ezelőtt egy nagy domb volt, melyet a különböző korok és azok elvárásai mindig formáltak, alakítgattak, egyengettek. A kialakult vagy kialakítatott tér legfőbb funkcióját illetően azonban az évszázadok során sem történt változás, a tér mindig, minden korban egy központi helyet jelentett a település életében, s így van ez még ma is. Szinte hihetetlen, hogy nyáron alig pár méterre, helyenként centiméterekre a járószint alatt, egészen az Árpád-korig visszanyúló leleteket tártak fel az itt „állomásozó” régészek. A munkák ősztől újra elkezdődtek és Fő tér rehabilitációja október elején újabb szakaszába lépett, amikor 10-én ismét dr. Mordovin Maxim vezetésével folytatódott a jégpálya területének régészeti feltárása. A harmadik ütem újabb arcát mutatja be a tér múltjának. Az elmúlt hónapokban láthattuk a középkori templom, és az azt körülvevő fal történelmének kirajzolódását, majd később feltárult előttünk az Árpád-kori település szerkezete, az akkor itt élők életvitele is. Most a középkori uradalom bontakozik ki szó szerint a lábunk alól, valamint a vásártér élete, a kereskedelem központja mutatkozik be a régészeknek köszönhetően. Dr. Mordovin Maxim ásatásvezető régész terepszemlén számolt be hírportálunknak az elmúlt hetekben a leendő jégpálya területén zajló régészeti feltárás eredményeiről. A nyár folyamán már találkoztak a régészek a templom kutatása közben egy épületegyüttes részével, egész pontosan egy középkori ház sarkára bukkantak a templom körítőfala mentén, de a legfontosabb feltérképezett lelet a forrásokból is ismert középkori uradalomhoz tartozó középkori pince, amely a fél Fő teret elfoglalja - összegezte a munkát dr. Mordovin Maxim.
- Legalább 15 méter hosszú, eddig 10 méter szélesnek tekinthető, és megtaláltuk a boltozat indításait is, valamint előkerült már a pince keleti vége a lejárattal együtt, de még nem találtuk meg a nyugati végét, így a 15 méter csak előzetes becslésnek számít. A pince valamikor a 17. században épülhetett és biztos, hogy a 18. században legalább kétszer átépítették. Ezeket az átépítéseket évszámmal és bélyeggel ellátott téglák keltezik. 1710-es, 1720-as és 1750-es évekre tehető bélyeges téglákat találtunk a feltárások során. A pincét az 1790-es években bontották le, akkor bontották le az utolsó épületeket is a Fő tér déli részéről, ahogy befejezték a templomot, úgy haladtak a térrendezés befejezésével is - mondta a szakember. Az ásatásvezető régész szerint a középkorban a tér kevésbé volt beépítve, mint a kora újkorban és inkább egy nagyobb, egybefüggő szabad terület volt, egész pontosan akkora, mint most az a rész, amiről lekerült a burkolat. A 17. században a tér közepén két objektum is felépült, melyeket a legfontosabb és leghitelesebb forráson, a Maynczek-féle 1730-as térképen is ábrázoltak. A feltárásokból kiderült, ez a két kora újkori telek be volt építve a telekhatárig. Az egykori vásártérre vonatkozó feltárt leletek száma mára meghaladta az ezer darabot. A régészek közel 100 darab, 15-16. századi bronz és ezüst pénzérmét találtak elszórtan, illetve egybeforrva is. Az egyik érmén még a fizetőeszköz használatosságának évszáma is kiolvasható; 1510-ben már biztosan fizettek vele valamilyen áruért. Emellett rengeteg használati tárgyra bukkantak a szakemberek, mint például gyűszű, hajtű, ruhaveret, csontból készített fésű, cserépedény.
- Legalább 15 méter hosszú, eddig 10 méter szélesnek tekinthető, és megtaláltuk a boltozat indításait is, valamint előkerült már a pince keleti vége a lejárattal együtt, de még nem találtuk meg a nyugati végét, így a 15 méter csak előzetes becslésnek számít. A pince valamikor a 17. században épülhetett és biztos, hogy a 18. században legalább kétszer átépítették. Ezeket az átépítéseket évszámmal és bélyeggel ellátott téglák keltezik. 1710-es, 1720-as és 1750-es évekre tehető bélyeges téglákat találtunk a feltárások során. A pincét az 1790-es években bontották le, akkor bontották le az utolsó épületeket is a Fő tér déli részéről, ahogy befejezték a templomot, úgy haladtak a térrendezés befejezésével is - mondta a szakember. Az ásatásvezető régész szerint a középkorban a tér kevésbé volt beépítve, mint a kora újkorban és inkább egy nagyobb, egybefüggő szabad terület volt, egész pontosan akkora, mint most az a rész, amiről lekerült a burkolat. A 17. században a tér közepén két objektum is felépült, melyeket a legfontosabb és leghitelesebb forráson, a Maynczek-féle 1730-as térképen is ábrázoltak. A feltárásokból kiderült, ez a két kora újkori telek be volt építve a telekhatárig. Az egykori vásártérre vonatkozó feltárt leletek száma mára meghaladta az ezer darabot. A régészek közel 100 darab, 15-16. századi bronz és ezüst pénzérmét találtak elszórtan, illetve egybeforrva is. Az egyik érmén még a fizetőeszköz használatosságának évszáma is kiolvasható; 1510-ben már biztosan fizettek vele valamilyen áruért. Emellett rengeteg használati tárgyra bukkantak a szakemberek, mint például gyűszű, hajtű, ruhaveret, csontból készített fésű, cserépedény.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!