'56 emlékezete: az identitásküzdelem még ma is tart
2011-10-23 20:54:47 | cikk: |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulója tiszteletére szervezett városi emlékünnepség a Deák Ferenc utcai, Kiss Zoltán honvéd alezredes, az önkényuralom elleni, nemzeti függetlenségi mozgalom mártírja emlékére állíttatott emléktáblánál kezdődött. A megemlékezésen részt vett Gőgös Zoltán és dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselők, dr. Áldozó Tamás polgármester, Keith P. Boone, a pápán állomásozó Nehéz Légiszállító Ezred parancsnoka, a képviselőtestület tagjai és Kiss Zoltán honvéd alezredes családja.
A koszorúk és mécsesek elhelyezése után az emlékezők dr. Katona István, az 1956. október 27-én megalakult Pápa Város Forradalmi Tanácsa elnökének Mándi Márton István utcai emléktáblájához vonultak, ahol szintén koszorúkkal rótták le tiszteletüket a hősök emléke előtt. A városi emlékünnepség a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében folytatódott. A megemlékezés kapcsán Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője mondott beszédet. Köntös László személyes hangvételű beszédében azt hangsúlyozta, 1956 nem pusztán a szabadságért és az emberi jogokért folytatott harc emlékezetes pillanata, hanem mindenekelőtt a magyar identitás megőrzéséért folytatott évszázados küzdelem, soha nem feledhető mozzanata.
- Az igaz, hogy népünk 1526, azaz a mohácsi vész óta folyton elnyomásban és fenyegetettségben élt, de a szovjet hatalom volt az első a történelmünkben, amely a tankjaival együtt szellemi és lelki elnyomást is hozott. A török nem akarta megváltoztatni gondolkodásunkat, vallásunkat és szokásainkat. A kommunizmus igen. Az a hatalom, amellyel 1956 hősei szembeszálltak, nem pusztán a földjeinket és a hódolatunkat akarta, hanem a szívünket is, a lelkünket, a gondolkodásunkat, a szokásainkat, a múltunkat és a vallásunkat. Egyszóval az identitásunkat – emelte ki a szónok.
Köntös László leszögezte azt is, a második világháborút követően ránk települő kommunista diktatúra nem pusztán a tankok diktatúrája volt, hanem identitásdiktatúra.
- Nem véletlen, hogy ilyen rettenetes történelmi előzményeket követően még 20 évvel a rendszerváltás után is zavarban vagyunk, hogy mit is kezdjünk történetünkkel. Vannak közös emlékeink, de nincs közös emlékezet. Itt élünk együtt, de nincs közös identitás. Még mindig tart az identitásküzdelem. Nem véletlen, hogy ilyen rettenetes huszadik század után […] még mindig nem tudtunk egyezségre jutni olyan alapkérdésekben, hogy mit is jelent az, hogy magyar nemzet? Mit is jelent az, hogy magyarként szeretnénk részt venni a népek közösségében? Nem véletlen az sem, hogy nekünk sokszor magyarázkodnunk kell, ha Magyarország a nemzetek közösségében, Európára nyitottan, de mégis a saját útját akarja járni. Ha bátran kiáll nemzeti érdekeiért, ha nem kényszeresen igazodik, rögtön megjelennek egyes véleményformálók, gyanakvással, sőt néha kifejezetten ellenségesen néznek ránk, s kampányt indítanak ellenünk. Pedig nem akarunk mi mást, csak végre már önmagunk lenni. Nem akarunk mi másokat bántani. Nem vagyunk mi sem nacionalisták, sem fasiszták. Csak szeretnénk végre évszázados küzdelmünk után nyugodt tekintettel magyarok lenni. […] Meg akarjuk őrizni identitásunkat, ahogy ezt 1956 örökségül hagyta ránk – fogalmazott Köntös László. Az emlékbeszédet követően Csak a szívek sírnak címmel zenés irodalmi összeállítással idézték színpadra a forradalom eseményeit. A műsorban közreműködtek a Pegazus Színház művészei, a JMSZK Vadvirág Néptáncegyüttes valamint a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium kórusa. Az összeállítást Sarkadi-Nagy Lászlóné rendezte. A zenés irodalmi műsort követően Dr. Áldozó Tamás tanácsnok, megyei önkormányzati képviselő sokrétű és komplex tevékenységért az egyedi arculattal bíró, állandó értéket közvetítő Pegazus Színház részére átnyújtotta a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által alapított Közművelődésért Szakmai Díjat. A kitüntetést Sarkadi-Nagy László és Végh Zsolt, a Veszprém megyében egyetlen professzionális magántársulatként számon tartott Pegazus Színház alapítótagjai vették át. A városi megemlékezés a Magyar Piéta 1956 szobornál koszorúzással ért véget. A tiszteletteljes főhajtásnál közreműködött a Pápai Fúvósok Egyesülete és a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér.
A koszorúk és mécsesek elhelyezése után az emlékezők dr. Katona István, az 1956. október 27-én megalakult Pápa Város Forradalmi Tanácsa elnökének Mándi Márton István utcai emléktáblájához vonultak, ahol szintén koszorúkkal rótták le tiszteletüket a hősök emléke előtt. A városi emlékünnepség a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében folytatódott. A megemlékezés kapcsán Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője mondott beszédet. Köntös László személyes hangvételű beszédében azt hangsúlyozta, 1956 nem pusztán a szabadságért és az emberi jogokért folytatott harc emlékezetes pillanata, hanem mindenekelőtt a magyar identitás megőrzéséért folytatott évszázados küzdelem, soha nem feledhető mozzanata.
- Az igaz, hogy népünk 1526, azaz a mohácsi vész óta folyton elnyomásban és fenyegetettségben élt, de a szovjet hatalom volt az első a történelmünkben, amely a tankjaival együtt szellemi és lelki elnyomást is hozott. A török nem akarta megváltoztatni gondolkodásunkat, vallásunkat és szokásainkat. A kommunizmus igen. Az a hatalom, amellyel 1956 hősei szembeszálltak, nem pusztán a földjeinket és a hódolatunkat akarta, hanem a szívünket is, a lelkünket, a gondolkodásunkat, a szokásainkat, a múltunkat és a vallásunkat. Egyszóval az identitásunkat – emelte ki a szónok.
Köntös László leszögezte azt is, a második világháborút követően ránk települő kommunista diktatúra nem pusztán a tankok diktatúrája volt, hanem identitásdiktatúra.
- Nem véletlen, hogy ilyen rettenetes történelmi előzményeket követően még 20 évvel a rendszerváltás után is zavarban vagyunk, hogy mit is kezdjünk történetünkkel. Vannak közös emlékeink, de nincs közös emlékezet. Itt élünk együtt, de nincs közös identitás. Még mindig tart az identitásküzdelem. Nem véletlen, hogy ilyen rettenetes huszadik század után […] még mindig nem tudtunk egyezségre jutni olyan alapkérdésekben, hogy mit is jelent az, hogy magyar nemzet? Mit is jelent az, hogy magyarként szeretnénk részt venni a népek közösségében? Nem véletlen az sem, hogy nekünk sokszor magyarázkodnunk kell, ha Magyarország a nemzetek közösségében, Európára nyitottan, de mégis a saját útját akarja járni. Ha bátran kiáll nemzeti érdekeiért, ha nem kényszeresen igazodik, rögtön megjelennek egyes véleményformálók, gyanakvással, sőt néha kifejezetten ellenségesen néznek ránk, s kampányt indítanak ellenünk. Pedig nem akarunk mi mást, csak végre már önmagunk lenni. Nem akarunk mi másokat bántani. Nem vagyunk mi sem nacionalisták, sem fasiszták. Csak szeretnénk végre évszázados küzdelmünk után nyugodt tekintettel magyarok lenni. […] Meg akarjuk őrizni identitásunkat, ahogy ezt 1956 örökségül hagyta ránk – fogalmazott Köntös László. Az emlékbeszédet követően Csak a szívek sírnak címmel zenés irodalmi összeállítással idézték színpadra a forradalom eseményeit. A műsorban közreműködtek a Pegazus Színház művészei, a JMSZK Vadvirág Néptáncegyüttes valamint a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium kórusa. Az összeállítást Sarkadi-Nagy Lászlóné rendezte. A zenés irodalmi műsort követően Dr. Áldozó Tamás tanácsnok, megyei önkormányzati képviselő sokrétű és komplex tevékenységért az egyedi arculattal bíró, állandó értéket közvetítő Pegazus Színház részére átnyújtotta a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által alapított Közművelődésért Szakmai Díjat. A kitüntetést Sarkadi-Nagy László és Végh Zsolt, a Veszprém megyében egyetlen professzionális magántársulatként számon tartott Pegazus Színház alapítótagjai vették át. A városi megemlékezés a Magyar Piéta 1956 szobornál koszorúzással ért véget. A tiszteletteljes főhajtásnál közreműködött a Pápai Fúvósok Egyesülete és a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!