A hadsereg és a zsidóság kapcsolata
2009-11-25 11:35:45 | cikk: | fotó: Tóth Tamara |
November 24-én kedden 17 órától a Pedagógus Művelődési Házban tartott ismeretterjesztő előadást Totha Péter Joel rabbi A hadsereg és a zsidóság címmel. A program a Pápa és Környéke Honvéd Kulturális Egyesület és a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Egyesület közös szervezésében jött létre.
- A magyar hadtörténeti, hadtudományi kutatások során eddig elég kevés figyelmet kapott, s nagyon kevéssé feltárt terület a zsidók katonai szolgálata. A két társadalmi alrendszer történelmi korokat átívelő sokszor ambivalens viszonyát számos tisztázandó kérdés, előítélet is övezi - mondta Totha Péter Joel.
A hadsereg és zsidóság kapcsolatát Magyarországon négy elkülöníthető részre lehet bontani. Az első, hogy 1788 előtti zsidók katonai szolgálatot nem teljesítettek, csak kisegítő munkálatokban vették őket igénybe, mint például sáncépítés, fuvarozás. A második szakaszban, II. József uralkodásától az első világháborúig sokan fényes katonai karriert futottak be a monarchia hadseregeiben. Báró Hazai Samu vezérezredes, honvédelmi miniszter személyében elértek a csúcsra is. Ott voltak az 1848-49-es csatatereken mindkét oldalon és körülbelül háromszázezren harcoltak az első világháborúban. A második világháborúban - ez már a harmadik nagy korszak - katonai szolgálatot nem, hanem kisegítő, vagyis kötelező munkaszolgálatot teljesítettek. Érthető okokból ez a rész a legjobban kutatott és dokumentált rész. A negyedik pedig a háborút követő időszak.
A rabbi beszélt a magyar királyi honvédségnek, valamint az Osztrák Magyar Monarchia közös hadseregének zsidó vonásairól. A rabbi kitért a régi idők tábori rabbijainak feladatkörére, akiknek vigasztalni kellett a sebesültet, vissza kellett adni lelkierejét, akiknek le kellett venni a terhet a harcokban ölni kényszerülők válláról, hiszen a tudat, hogy másik ember életét oltotta ki, a tisztességes katonában komoly lelkiismereti válságot okozott.
De szó esett a zsidó ünnepekről is, melyek megtartása magától értetődő volt még háborús cselekmények közepette is, a zsidó rituálé teljes körű megtartásának lehetősége és jogos igényessége volt az is, hogy még maceszről és a pészachi étkekről is gondoskodtak a Monarchia hadseregében.
A rabbik feladata volt az elesettek eltemetése is. A zsidó katonákat igyekeztek nem tömegsírba, hanem egyes sírokba temetni. Később mód nyílt esetleges exhumálásokra és a halottak hazai zsidó temetőben való eltemetésére. A rabbi előadása végén kiemelte, hogy a modernnek számító hadseregben is az ősi zsidó erkölcs és filozófia szellemében, a vallásszabadság teljes biztosítása mellett szolgálhatnak a zsidó katonák, olyan környezetben, ahol a másság nem üldözendő és elpusztítandó, hanem tolerálandó és segítendő.
Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Egyesület elnöke zárszavában Lőw Lipótról, a magyarországi zsidóság vallási modernizációjának egyik vezéralakjáról, egykori pápai rabbiról és tábori lelkészről emlékezett meg. Végül Kerecsényi Zoltán, a helyi honvéd kulturális egyesület elnöke mondott köszönetet az előadónak színvonalas, témagazdag előadásáért. A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület rendezvénye fehér asztal mellett, finom zsidó sütemények kóstolójával zárult.
Tóth Tamara
- A magyar hadtörténeti, hadtudományi kutatások során eddig elég kevés figyelmet kapott, s nagyon kevéssé feltárt terület a zsidók katonai szolgálata. A két társadalmi alrendszer történelmi korokat átívelő sokszor ambivalens viszonyát számos tisztázandó kérdés, előítélet is övezi - mondta Totha Péter Joel.
A hadsereg és zsidóság kapcsolatát Magyarországon négy elkülöníthető részre lehet bontani. Az első, hogy 1788 előtti zsidók katonai szolgálatot nem teljesítettek, csak kisegítő munkálatokban vették őket igénybe, mint például sáncépítés, fuvarozás. A második szakaszban, II. József uralkodásától az első világháborúig sokan fényes katonai karriert futottak be a monarchia hadseregeiben. Báró Hazai Samu vezérezredes, honvédelmi miniszter személyében elértek a csúcsra is. Ott voltak az 1848-49-es csatatereken mindkét oldalon és körülbelül háromszázezren harcoltak az első világháborúban. A második világháborúban - ez már a harmadik nagy korszak - katonai szolgálatot nem, hanem kisegítő, vagyis kötelező munkaszolgálatot teljesítettek. Érthető okokból ez a rész a legjobban kutatott és dokumentált rész. A negyedik pedig a háborút követő időszak.
A rabbi beszélt a magyar királyi honvédségnek, valamint az Osztrák Magyar Monarchia közös hadseregének zsidó vonásairól. A rabbi kitért a régi idők tábori rabbijainak feladatkörére, akiknek vigasztalni kellett a sebesültet, vissza kellett adni lelkierejét, akiknek le kellett venni a terhet a harcokban ölni kényszerülők válláról, hiszen a tudat, hogy másik ember életét oltotta ki, a tisztességes katonában komoly lelkiismereti válságot okozott.
De szó esett a zsidó ünnepekről is, melyek megtartása magától értetődő volt még háborús cselekmények közepette is, a zsidó rituálé teljes körű megtartásának lehetősége és jogos igényessége volt az is, hogy még maceszről és a pészachi étkekről is gondoskodtak a Monarchia hadseregében.
A rabbik feladata volt az elesettek eltemetése is. A zsidó katonákat igyekeztek nem tömegsírba, hanem egyes sírokba temetni. Később mód nyílt esetleges exhumálásokra és a halottak hazai zsidó temetőben való eltemetésére. A rabbi előadása végén kiemelte, hogy a modernnek számító hadseregben is az ősi zsidó erkölcs és filozófia szellemében, a vallásszabadság teljes biztosítása mellett szolgálhatnak a zsidó katonák, olyan környezetben, ahol a másság nem üldözendő és elpusztítandó, hanem tolerálandó és segítendő.
Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Egyesület elnöke zárszavában Lőw Lipótról, a magyarországi zsidóság vallási modernizációjának egyik vezéralakjáról, egykori pápai rabbiról és tábori lelkészről emlékezett meg. Végül Kerecsényi Zoltán, a helyi honvéd kulturális egyesület elnöke mondott köszönetet az előadónak színvonalas, témagazdag előadásáért. A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület rendezvénye fehér asztal mellett, finom zsidó sütemények kóstolójával zárult.
Tóth Tamara
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!