Sokorópátkai Szabó Istvánról a Honismereti Körben
2011-09-21 21:03:16 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
A Várostörténeti Honismereti Kör ma délután tartotta nyári szünet utáni első összejövetelét az Esterházy-kastélyban.
Ezúttal Kirsch Attila középiskolai tanár tartott előadást Szabó Istvánról, dédapjának testvéréről az érdeklődőknek.
Sokorópátkai Szabó István a Horthy korszakban parasztpolitikusként, tárca nélküli miniszterként és országgyűlési képviselőként tevékenykedett 1920-1931 között, valamint a nagyatádi földreform lelkes híve is volt.
Kirsch Attila már a rendszerváltás idején - amikor még középiskolás volt - elkezdett kutakodni a neves rokon után, később doktori munkájának témája is ő volt.
Szabó István 1878. október 5-én Pátkahegyen (Sokorópátka) született Szabó István szőlőműves és Dávid Rozi elsőszülött gyermekeként. Hat elemi osztályt végzett, rendkívül éles megfigyelőképességgel megáldott, józaneszű férfi volt. 20 éves kora körül Sokorópátkai
Szabó István a szomszédos Gic község grófjánál volt aratógazda, majd 1898-ban megnősült, és 1899-ben bevonult a császári-királyi közös hadseregbe. 24 évesen már a sokorópátkai község képviselőtestületébe került, majd 30 évesen falubíróvá választották. Életpályájának fontos része volt, hogy 1910-ben beválasztották a Győr vármegyei Törvényhatósági Bizottságba.
Pápateszéren az ő kezdeményezésére a grófi családdal együtt egy gazdag iskolát nyitott 1931-ben, parasztfiatalok számára.
- A Gazdaszövetséget az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapította 1896-ban, elsősorban a földbirtokosok védelmének érdekében. Nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar kisgazda társadalompolitikai és szövetkezeti öntudatra ébredjen. Később aztán az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatósági tagjává, a Felső-dunántúli Mezőgazdasági Kamara alelnökévé, a Hangya és a Futura, valamint több más agrárintézmény vezető tagjává is megválasztották –tette hozzá Kirsch Attila.
Ezúttal Kirsch Attila középiskolai tanár tartott előadást Szabó Istvánról, dédapjának testvéréről az érdeklődőknek.
Sokorópátkai Szabó István a Horthy korszakban parasztpolitikusként, tárca nélküli miniszterként és országgyűlési képviselőként tevékenykedett 1920-1931 között, valamint a nagyatádi földreform lelkes híve is volt.
Kirsch Attila már a rendszerváltás idején - amikor még középiskolás volt - elkezdett kutakodni a neves rokon után, később doktori munkájának témája is ő volt.
Szabó István 1878. október 5-én Pátkahegyen (Sokorópátka) született Szabó István szőlőműves és Dávid Rozi elsőszülött gyermekeként. Hat elemi osztályt végzett, rendkívül éles megfigyelőképességgel megáldott, józaneszű férfi volt. 20 éves kora körül Sokorópátkai
Szabó István a szomszédos Gic község grófjánál volt aratógazda, majd 1898-ban megnősült, és 1899-ben bevonult a császári-királyi közös hadseregbe. 24 évesen már a sokorópátkai község képviselőtestületébe került, majd 30 évesen falubíróvá választották. Életpályájának fontos része volt, hogy 1910-ben beválasztották a Győr vármegyei Törvényhatósági Bizottságba.
Pápateszéren az ő kezdeményezésére a grófi családdal együtt egy gazdag iskolát nyitott 1931-ben, parasztfiatalok számára.
- A Gazdaszövetséget az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapította 1896-ban, elsősorban a földbirtokosok védelmének érdekében. Nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar kisgazda társadalompolitikai és szövetkezeti öntudatra ébredjen. Később aztán az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatósági tagjává, a Felső-dunántúli Mezőgazdasági Kamara alelnökévé, a Hangya és a Futura, valamint több más agrárintézmény vezető tagjává is megválasztották –tette hozzá Kirsch Attila.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!