Tényleg más volt ez az egyéjszakás kaland, mint a többi
2011-06-19 17:04:44 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Tegnap este 18 órától egészen éjfélig, a Múzeumok éjszakáján meghosszabbított nyitvatartási időben állandó és időszaki kiállítások, interaktív tárlatvezetések, koncertek, különböző foglalkozások és filmvetítés várta a kultúrakedvelőket az est folyamán.
Városunk - két megmentett turisztikai attrakciója, a 16 év után újra megnyitott Esterházy-kastély és a tavaly decemberben városi kézbe került Kékfestő Múzeum kiállításai mellett - külön programokkal is készült a Múzeumok éjszakájára.Az Esterházy-kastélyban, a barokk főúri enteriőrben 20 órától Zenés éjszaka kezdődött az Allegro Alapfokú Művészoktatási Iskola valamint a Bartók Béla Zeneiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárainak, növendékeinek közreműködésével.A Kékfestő Múzeum udvarán kékfestőbe öltözött póni várta a legkisebbeket, a kicsit ügyesebbek pedig kipróbálhatták a mintázást pozitívnyomással. Az új foglalkoztató teremben Domonkos Ottó 1960-as években készült filmjét lehetett megnézni a kékfestésről, és másfél óránként tárlatvezetés indult a múzeumban Méri Edina vezetésével.
A köztünk élő történelem a Múzeumok éjszakáján is megmutatkozott, hiszen a hét generáción át működő kékfestő műhelyt fenntartó Kluge család leszármazottja, Kluge-Kövesi Krisztina és férje a ma már múzeumként működő intézmény udvarán Kluge-féle pörkölttel várta a látogatókat.
Kluge Károly ükunokája, Kluge Lajos dédunokája és Kluge Miklós unokája, Kluge-Kövesi Krisztina sok érdekességet mesélt családjáról, a Kluge név használati jogáról és elvesztési, majd újra visszaszerzési történetéről.
- Dédnagyapám, Kluge Lajos a kékfestés technikáját használta nyomdászként. Kőnyomdász volt, ami egy nagyon különleges technikai eljárás, ugyanis nem ólombetűket szednek ki, hanem a nyomdász megvési a kőlapot és az a véset hordozza majd a tintát. A Nemzeti dalt például Petőfiék szedett ólombetűkkel készítették, de már abban az időben is ismerték ezt a technikát és kőnyomattal elkészítették előre a díszeket a papírok szélére. Kluge Lajos a déli vasútnál, a Magyar Királyi Államvasutaknál dolgozott kőnyomdászként, jegyeket, részvényeket, okleveleket nyomott. A harmincas években sugallták a dolgozók számára, hogy ha szeretnék megtartani állásukat, akkor célszerű magyarosítani nevüket. Így lett Kluge Lajosból Kövesi Lajos. Nagyapám keresztlevelén, aki ekkor már elemista volt, rajta van, hogy a vezetékneve az atyjáéval együtt Klugéról Kövesire magyarosított. Nekem fél évembe és nem kevés ügyintézési költségembe került, hogy újra visszavehettem a Kluge nevet - mesélte el kérdésünkre az utolsó élő Kluge névhasználó.
Fiú ágon éppen négy lány van jelenleg a Kluge családban, tehát Kluge Miklósnak négy lány unokája van, sajnos nincs fiú unokája, aki tovább vihetné a Kluge nevet - tudtuk meg Kluge-Kövesi Krisztinától.
Tavaly novemberben Kövesi (Kluge) Miklós és családja a pápai Kékfestő Múzeumban találkozott a többi, ma is élő Klugéval. Kluge-Kövesi Krisztina már négyszer járt városunkban és a Kékfestő Múzeumban, de többször megfordult az evangélikus templomban is, ahova szintén erős kötelék kötötte a Klugékat.
- A Klugék egyébként evangélikusok voltak, nagyapám és dédnagyapám pedig mecénásai voltak a pápai evangélikus templom harangjának. Tulajdonképpen ők vették a harangot és külön oltáruk is volt a templomban. Amikor még élt Pápán egy Ilus néni nevű nagyon idős rokonunk, én öt éves voltam, és ő elvitt minket kötelező programként templomlátogatásra. Akkor tudtam meg ezt a történetet és azt is, hogy a harang jelmondata így hangzik: „Ne csüggedjél kis sereg!” - mesélt Krisztina családjáról.
Kluge-Kövesi Krisztina egyébként Pesten él, jelenleg főállású édesanya, de a marketing területén dolgozik. Szokták mondani, hogy a név kötelez. Kluge-Kövesi Krisztina büszke nevére, családjára.
–A Kluge-Kövesi így nem olyan rossz párhuzamban, mert jelentése okos, bölcs és kő, így remélem, hogy én amolyan Bölcsek Köve leszek a családomnak - mondta nevetve az utolsó, ma élő Kluge.
A Kékfestő Múzeum és az Esterházy-kastély mellett a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma, a Somogyi József Galéria, a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára, valamint a Címer-és Fegyvertörténeti Gyűjtemény is éjfélig várta látogatóit.
Az időjárás nem volt idén kegyes a Múzeumok éjszakájához, a meteorológusok által beígért viharos szél és a 15 fokos lehűlés ezúttal igaznak bizonyult. Akinek nem volt elég a Múzeumok Éjszakájából, 2011. június 24-én, Budapesten újra átélheti az élményt.
Városunk - két megmentett turisztikai attrakciója, a 16 év után újra megnyitott Esterházy-kastély és a tavaly decemberben városi kézbe került Kékfestő Múzeum kiállításai mellett - külön programokkal is készült a Múzeumok éjszakájára.Az Esterházy-kastélyban, a barokk főúri enteriőrben 20 órától Zenés éjszaka kezdődött az Allegro Alapfokú Művészoktatási Iskola valamint a Bartók Béla Zeneiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárainak, növendékeinek közreműködésével.A Kékfestő Múzeum udvarán kékfestőbe öltözött póni várta a legkisebbeket, a kicsit ügyesebbek pedig kipróbálhatták a mintázást pozitívnyomással. Az új foglalkoztató teremben Domonkos Ottó 1960-as években készült filmjét lehetett megnézni a kékfestésről, és másfél óránként tárlatvezetés indult a múzeumban Méri Edina vezetésével.
A köztünk élő történelem a Múzeumok éjszakáján is megmutatkozott, hiszen a hét generáción át működő kékfestő műhelyt fenntartó Kluge család leszármazottja, Kluge-Kövesi Krisztina és férje a ma már múzeumként működő intézmény udvarán Kluge-féle pörkölttel várta a látogatókat.
Kluge Károly ükunokája, Kluge Lajos dédunokája és Kluge Miklós unokája, Kluge-Kövesi Krisztina sok érdekességet mesélt családjáról, a Kluge név használati jogáról és elvesztési, majd újra visszaszerzési történetéről.
- Dédnagyapám, Kluge Lajos a kékfestés technikáját használta nyomdászként. Kőnyomdász volt, ami egy nagyon különleges technikai eljárás, ugyanis nem ólombetűket szednek ki, hanem a nyomdász megvési a kőlapot és az a véset hordozza majd a tintát. A Nemzeti dalt például Petőfiék szedett ólombetűkkel készítették, de már abban az időben is ismerték ezt a technikát és kőnyomattal elkészítették előre a díszeket a papírok szélére. Kluge Lajos a déli vasútnál, a Magyar Királyi Államvasutaknál dolgozott kőnyomdászként, jegyeket, részvényeket, okleveleket nyomott. A harmincas években sugallták a dolgozók számára, hogy ha szeretnék megtartani állásukat, akkor célszerű magyarosítani nevüket. Így lett Kluge Lajosból Kövesi Lajos. Nagyapám keresztlevelén, aki ekkor már elemista volt, rajta van, hogy a vezetékneve az atyjáéval együtt Klugéról Kövesire magyarosított. Nekem fél évembe és nem kevés ügyintézési költségembe került, hogy újra visszavehettem a Kluge nevet - mesélte el kérdésünkre az utolsó élő Kluge névhasználó.
Fiú ágon éppen négy lány van jelenleg a Kluge családban, tehát Kluge Miklósnak négy lány unokája van, sajnos nincs fiú unokája, aki tovább vihetné a Kluge nevet - tudtuk meg Kluge-Kövesi Krisztinától.
Tavaly novemberben Kövesi (Kluge) Miklós és családja a pápai Kékfestő Múzeumban találkozott a többi, ma is élő Klugéval. Kluge-Kövesi Krisztina már négyszer járt városunkban és a Kékfestő Múzeumban, de többször megfordult az evangélikus templomban is, ahova szintén erős kötelék kötötte a Klugékat.
- A Klugék egyébként evangélikusok voltak, nagyapám és dédnagyapám pedig mecénásai voltak a pápai evangélikus templom harangjának. Tulajdonképpen ők vették a harangot és külön oltáruk is volt a templomban. Amikor még élt Pápán egy Ilus néni nevű nagyon idős rokonunk, én öt éves voltam, és ő elvitt minket kötelező programként templomlátogatásra. Akkor tudtam meg ezt a történetet és azt is, hogy a harang jelmondata így hangzik: „Ne csüggedjél kis sereg!” - mesélt Krisztina családjáról.
Kluge-Kövesi Krisztina egyébként Pesten él, jelenleg főállású édesanya, de a marketing területén dolgozik. Szokták mondani, hogy a név kötelez. Kluge-Kövesi Krisztina büszke nevére, családjára.
–A Kluge-Kövesi így nem olyan rossz párhuzamban, mert jelentése okos, bölcs és kő, így remélem, hogy én amolyan Bölcsek Köve leszek a családomnak - mondta nevetve az utolsó, ma élő Kluge.
A Kékfestő Múzeum és az Esterházy-kastély mellett a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma, a Somogyi József Galéria, a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára, valamint a Címer-és Fegyvertörténeti Gyűjtemény is éjfélig várta látogatóit.
Az időjárás nem volt idén kegyes a Múzeumok éjszakájához, a meteorológusok által beígért viharos szél és a 15 fokos lehűlés ezúttal igaznak bizonyult. Akinek nem volt elég a Múzeumok Éjszakájából, 2011. június 24-én, Budapesten újra átélheti az élményt.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!