Égből jött az áldás- avagy esős Márton napi ünnep

2009-11-12 13:02:55 | cikk: | fotó: Babos Petra |

Kiadós eső köszöntötte országszerte a Márton-napi ünneplőket. Városunkban sem volt kegyes az idő a Fő téren összegyűlt érdeklődőkhöz. A barátságtalan időjárás „átírta” a gondosan összeállított műsor forgatókönyvét, több műsorszám is elmaradt.
A Tarczy Lajos Általános Iskola, a Tánc-Lánc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjainak és a Nyugdíjas Egyesület tagjainak lampionos és töklámpásos felvonulása után Áldozó Tamás alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Mail József apátplébános áldotta meg az újbort. A Nyugdíjas Egyesület énekkarának népdalcsokrával zárult a Márton-napi műsor.
A sátrak és faházak környékén azonban folytatódott az oldott hangulatú beszélgetés, koccintás és a különféle liba-étkek kóstolgatása.

Babos Petra

Képek:

Márton-napi szokások

Márton-nap névadója – bár ezt kevesen tudják – a IV. században, Pannoniában született Szent Márton püspök. A népi hagyományok útján rengeteg szokás maradt fenn azóta.

Szent Márton, aki apja kérésére korábban a légióban szolgált, később Amiens-ben megkeresztelkedve belépett a misszionáriusok sorába. Nem sokkal ezután püspökké választották és ebből az időből származik a libás történet. Eszerint ugyanis Szent Márton, a libák közé próbált meg elbújni a nagy megtiszteltetés elől, de hát azok nem hagyták annyiban és hangosan gágogva elárulták a jelenlétét. Így pedig már semmi sem választotta el őt attól, hogy korának egyik legmeggyőzőbb és leghitelesebb püspökévé válhasson.
A liba levágásának szokása azonban később kezdődött és a paraszti év végét jelentette. Ekkor kapták meg a cselédek az évi bért, amiben többek között felhizlalt liba is járt fizetségként.
Érdekes megnézni egyes nemzetek erre a napra vonatkozó sajátos szokásait. Erdélyben ekkor volt a bérfizetés és a tartozás lerovásának határideje, s nyírfavesszővel ajándékozták meg a gazdákat. Ausztriában, ahol 44 templomot szenteltek Szent Mártonnak, ezen a napon a gyerekek lampionos felvonulással emlékeznek meg a püspökről.
Magyarországon tájegységenként is eltérő szokások alakultak ki. Míg Baranyában a vesszőajándékozást a disznó termékenységének jeleként adják, addig a Dunántúl nyugati felében a vessző arra szolgált, hogy a gazda ezzel hajtsa ki következő évben a jószágokat. A Mura vidékén e napon nem szabad mosni, mert az állatok pusztulását okozza.

(forrás: www.szabadfold.hu)

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!