Történelem nélkül nincs jelen és jövő sem - harmadik szakmai nap a Pápai Fióklevéltárban
2011-05-27 19:29:25 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Veszprém Megyei Levéltár Pápai Fióklevéltára minden évben rendez egy levéltári szakmai napot, amikor egy konferenciára gyűlnek össze a környező levéltárak munkatársai és megbeszélik az elmúlt év levéltári tapasztalatait, a felmerült szakmai problémákat és azok megoldásait. A Pápai Fióklevéltár harmadik szakmai napján a fő téma a személyes történelem, azaz a magánokiratok szerepe a történeti kutatásban volt, hiszen nemrég nyílt kiállítás a nagyteremben az egyén és társadalom kapcsolatáról magánokiratok reprezentálásával. A nívós konferencián képviseltette magát a fővárosi, a győri, a soproni és természetesen a veszprémi levéltár is.
A levéltárakba kétféle úton kerülhetnek iratok: törvényi szabályozásnak megfelelően, azaz államosítással vagy a családoktól ajándékozás útján, nagy ritkán a levéltárak vásárolnak is dokumentumokat. A magánokiratok gyűjtése sajnos nem kap elég szerepet, problematikus is, pedig azok haszna nem lebecsülendő. Ami a törvény erejéből kerül a levéltárakba, nem reprezentálja teljesen, tökéletesen a társadalom életét, hiszen vannak olyan szegmensek, amelyeket egész egyszerűen közokiratokból nem lehet megismerni, kizárólag magánokiratokból. Ezért is nagyon fontos része a történelemnek a személyes történelem, mely, ha nem kerül levéltárba, szinte biztos, hogy elkallódik, megsemmisül az idő vasfoga alatt. Ezért a levéltár munkatársai minden pápait arra biztatnak, amennyiben van otthon bármilyen régi irata, fényképe, naplója, de már nincs szüksége rá, vigye el a fióklevéltárba, ahol a szakemberek megőrizhetik azokat az utókor számára.
A szakmai összejövetelt Unger Tamás alpolgármester nyitotta meg. Mint mondta, a hagyományos értelemben vett történelem az, amit az iskolában tanulunk meg, de nagyon sok olyan ága van, amely kiegészíti, megérteti velünk azt, mi is az igazi történelem.
– Úgy gondolom, hogy a történelem múltbéli események összessége, és itt szándékosan fogalmaztam általánosságban, hiszen a történelem elsősorban bennünk zajlik, mi magunk éljük át, saját szemszögünkből látjuk a körülöttünk lévő eseményeket, nyilván kicsit szubjektíven, de a külső behatásokat is figyelembe véve. Az első előadás már fel is teszi a kérdést, a személyes és magánokirat vajon egy élet hordaléka vagy társadalmi lenyomat, a mai konferencia ezt hivatott közelebbről is megvitatni. Meggyőződésem, hogy ezekből a múltbéli eseményekből jobban meg tudjuk érteni a jelenkori eseményeket és fontos kérdés, hogy ezek az események a jövőt hogyan alakítják, mivel ugyancsak meggyőződésem, hogy történelem nélkül nincs jelen és jövő sem - fogalmazott az alpolgármester.
A konferencia két szekcióra bontva, egész délelőtt zajlott. Horváth J. András, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa arról beszélt, mit regisztrál a személyi fond. Lugosi András, a BFL levéltárosa az emlékezet, a személyes és magánokiratok problematizációjáról tartott előadást azok újabb, angolszász levéltári irodalmára levetítve. Márkusné Vörös Hajnalka, a Pápai Fióklevéltár levéltárosa, néprajzkutató a Veszprém Megyei Levéltárban található családi levéltári és személyi hagyatékokat ismertette, kiemelten a pápai hagyatékok közül is kitűnő kincset, a kékfestő Kluge-család hagyatékát. A második szekciót Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltár főlevéltárosa, Szakács Anita nyitotta meg előadásával. A főlevéltáros Sopron város példáján mutatta be a kora újkori magánokiratokat a városi regisztratúrában. Őt Nagy Szabolcs levéltáros, a Kratochvil hagyaték gondozója követte. A Veszprém Megyei Levéltár munkatársa a Kratochvil hagyatékon keresztül mutatta be egy személyi fond nyújtotta kutatási lehetőségeket. Szűts István Gergely levéltáros, a Veszprém Megyei Levéltárból a Herendi Porcelángyár iratait, a vállalat hagyatékait, személyes gyűjteményeit vázolta fel. Végül, utolsó előadóként Rácz Attila, a BFL magániratgyűjtő munkájában az Oral history szerepéről és a forradalmár emlékezetéről beszélt.
A levéltárakba kétféle úton kerülhetnek iratok: törvényi szabályozásnak megfelelően, azaz államosítással vagy a családoktól ajándékozás útján, nagy ritkán a levéltárak vásárolnak is dokumentumokat. A magánokiratok gyűjtése sajnos nem kap elég szerepet, problematikus is, pedig azok haszna nem lebecsülendő. Ami a törvény erejéből kerül a levéltárakba, nem reprezentálja teljesen, tökéletesen a társadalom életét, hiszen vannak olyan szegmensek, amelyeket egész egyszerűen közokiratokból nem lehet megismerni, kizárólag magánokiratokból. Ezért is nagyon fontos része a történelemnek a személyes történelem, mely, ha nem kerül levéltárba, szinte biztos, hogy elkallódik, megsemmisül az idő vasfoga alatt. Ezért a levéltár munkatársai minden pápait arra biztatnak, amennyiben van otthon bármilyen régi irata, fényképe, naplója, de már nincs szüksége rá, vigye el a fióklevéltárba, ahol a szakemberek megőrizhetik azokat az utókor számára.
A szakmai összejövetelt Unger Tamás alpolgármester nyitotta meg. Mint mondta, a hagyományos értelemben vett történelem az, amit az iskolában tanulunk meg, de nagyon sok olyan ága van, amely kiegészíti, megérteti velünk azt, mi is az igazi történelem.
– Úgy gondolom, hogy a történelem múltbéli események összessége, és itt szándékosan fogalmaztam általánosságban, hiszen a történelem elsősorban bennünk zajlik, mi magunk éljük át, saját szemszögünkből látjuk a körülöttünk lévő eseményeket, nyilván kicsit szubjektíven, de a külső behatásokat is figyelembe véve. Az első előadás már fel is teszi a kérdést, a személyes és magánokirat vajon egy élet hordaléka vagy társadalmi lenyomat, a mai konferencia ezt hivatott közelebbről is megvitatni. Meggyőződésem, hogy ezekből a múltbéli eseményekből jobban meg tudjuk érteni a jelenkori eseményeket és fontos kérdés, hogy ezek az események a jövőt hogyan alakítják, mivel ugyancsak meggyőződésem, hogy történelem nélkül nincs jelen és jövő sem - fogalmazott az alpolgármester.
A konferencia két szekcióra bontva, egész délelőtt zajlott. Horváth J. András, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa arról beszélt, mit regisztrál a személyi fond. Lugosi András, a BFL levéltárosa az emlékezet, a személyes és magánokiratok problematizációjáról tartott előadást azok újabb, angolszász levéltári irodalmára levetítve. Márkusné Vörös Hajnalka, a Pápai Fióklevéltár levéltárosa, néprajzkutató a Veszprém Megyei Levéltárban található családi levéltári és személyi hagyatékokat ismertette, kiemelten a pápai hagyatékok közül is kitűnő kincset, a kékfestő Kluge-család hagyatékát. A második szekciót Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltár főlevéltárosa, Szakács Anita nyitotta meg előadásával. A főlevéltáros Sopron város példáján mutatta be a kora újkori magánokiratokat a városi regisztratúrában. Őt Nagy Szabolcs levéltáros, a Kratochvil hagyaték gondozója követte. A Veszprém Megyei Levéltár munkatársa a Kratochvil hagyatékon keresztül mutatta be egy személyi fond nyújtotta kutatási lehetőségeket. Szűts István Gergely levéltáros, a Veszprém Megyei Levéltárból a Herendi Porcelángyár iratait, a vállalat hagyatékait, személyes gyűjteményeit vázolta fel. Végül, utolsó előadóként Rácz Attila, a BFL magániratgyűjtő munkájában az Oral history szerepéről és a forradalmár emlékezetéről beszélt.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!