Dr. Áldozó Tamás a város gazdasági programjáról
2011-04-30 08:58:42 | cikk: HuHa |
Az áprilisi ülésen fogadta el a képviselőtestület a város gazdasági programját, mely a 2011-2014 közötti időszak rövidtávú feladatait, közép- és hosszú távú feladatainak előkészítését tartalmazza. Pápa Város Önkormányzatának Gazdasági Programjában stratégiai célként jelenik meg a foglalkoztatás növeléséhez, a munkahelyek számának bővüléséhez való hozzájárulás; az önkormányzati feladatellátás minőségének fejlesztése; a városfejlesztés; az összhang megteremtése a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok és pénzügyi lehetőségek között; a külső források, önkormányzati bevételek további feltárása; valamint a gazdasági környezet változásának figyelembe vétele. E gazdasági programról kérdeztük városunk polgármesterét.
-A legutóbbi testületi ülésen a gazdasági programot olyan előterjesztés csomagban tárgyaltuk meg, ahol más előterjesztésekről is szó volt, hiszen akkor kapnak teljes képet a város gazdaságának állapotáról a képviselők és az érdeklődő pápai polgárok, ha a munkaerő piaci helyzetet is áttekintjük, és ha a város legnagyobb gazdasági társasága is beszámol tevékenységéről, s ezen ismeretek birtokában tudja megítélni a gazdasági programban foglaltakat. Ezt a programot a jelenlévő tizenhárom képviselő egyhangúan elfogadta, módosító indítvány nem érkezett. Az ülésen elhangzott javaslatokat a gazdasági program szempontjából nem lehetett módosító indítványként értékelni, vagyis a szöveg a képviselőtestületi ülésen és az azt megelőző gazdasági bizottsági ülésen nem változott.
-Közös munka volt ennek a programnak a kidolgozása, volt egyeztetés a különböző pártokkal a programmal kapcsolatban?
-Új formáját választottam annak, hogy közös munkára hívjam a képviselőtársakat és a pápai polgárokat, így április elején a gazdasági programról vallott nézeteimet, a pápai gazdaság előmozdítása érdekében tehető lépésekről szóló gondolataimat az interneten hozzáférhetővé tettem. Ezzel felkínáltam a lehetőséget a vitára, arra, hogy akár politikai riválisaink, akár az érdeklődő pápaiak – névvel vagy akár név nélkül - leírják véleményüket, más javaslatokat fogalmazzanak meg. Ehhez a megnyitott fórumhoz, ehhez a gondolatsorhoz nem érkezett észrevétel, éppúgy, mint ahogy nem érkezett észrevétel a gazdasági program tervezetéhez sem, amelyet a képviselők – az előírtak szerint – a testületi ülés előtt öt nappal megkaptak. Így azt kell mondani, hogy az a gazdasági program, amelyet a képviselőtestület egyhangúan elfogadott, azokat a célokat és megoldási javaslatokat tartalmazza, amit a várost vezető Fidesz korábban – a választási programjában – megfogalmazott, és amiket a hivatali munkatársakkal szakmai szempontból még finomítottunk és egységes szerkezetbe foglaltunk. El kell mondanom, hogy rendkívül csalódott vagyok, mert meg lett volna a lehetősége a helyi ellenzéknek arra, hogy megfogalmazzák a javaslataikat. A választási kampányban mindkét ellenzéki párt legalább is azt sugallta a polgároknak, hogy birtokában vannak a megoldásnak, hogy háromezer, ötezer vagy akárhány munkahelyet is képesek teremteni. Ezek a képviselők esküt tettek az alakuló ülésen, melyben többek között elmondták azt, hogy az önkormányzati tisztségükből eredő feladataikat Pápa város fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítik. Most viszont az látszik, hogy nincs, amit lelkiismeretesen teljesítsenek az általunk megadott megoldási javaslatokhoz képest, tehát nem volt meg a választási kampány idején sem. Innentől kezdve számomra hiteltelen mindaz, amit a munkaerőpiacról, a munka világáról helyben elmondtak és szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy amint 1990 óta, úgy a jövőben sem számíthatnak a pápaiak a szocialistákra. A Jobbikról nem is beszélve.
-Nem lehetséges, hogy teljesen egyetértenek a gazdasági programban megfogalmazottakkal és ezért nem volt módosító javaslat az ellenzék részéről?
-A politikai pártok azért vannak, hogy a képviselt polgárok számára alternatívákat nyújtsanak. Ha nem képesek egy adott célhoz elvezető másik utat javasolni, és nem képesek aztán a két út között a kompromisszumot megtalálni, akkor nem képesek mindarra, amire hivatottak lennének.
-A gazdasági program legfontosabb célkitűzése a munkahelyek számának növekedéséhez való hozzájárulás. Emellett melyek a sarokpontjai a programnak?
-A város önkormányzata adott évi költségvetési főösszegével, összes vagyontárgyával sem főszereplője a helyi gazdasági életnek. A város gazdasági társaságainak 70-80 milliárd forintnyi bevétele keletkezik, ehhez képest az önkormányzatnak a vállalkozásból származó bevétele elenyésző. Ennek ellenére az önkormányzatnak a helyi gazdaságban betöltött szerepe rendkívül fontos, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket el kell látni, és amit más nem is tud ellátni. Ezek egyrészt klasszikus közigazgatási feladatok, másrészt a szakképzésben betöltött szerep, harmadrészt pedig az infrastruktúra fejlesztése. Mindahhoz, hogy e három funkció jól működjön, a várost hatékonyan kell működtetni, mert akkor tudunk minél több forrást ezekre fordítani. Éppen ezért a gazdasági program elválaszthatatlan része annak kimondása, hogy az önkormányzat által fenntartott nagy elosztó rendszereket kötelességünk hatékonyan működtetni. Tulajdonképpen, amikor a polgárok megbíznak valakit a város vezetésével, megbíznak egy politikai erőt a döntések meghozatalával, akkor a pénzüket bízzák rá, és azt várják, hogy a pénzükkel jól és takarékosan gazdálkodjanak. Ennek a felelősségünknek próbálunk eleget tenni, amikor ezeknek az ellátó rendszereknek az átalakítására, hatékonyabb működésére, jobb önkormányzati szolgáltatások kialakítására teszünk javaslatot.
-Racionalizálás már történt az elmúlt években is a gazdaságos működtetés érdekében. Van még hol takarékoskodni, van még mit racionalizálni?
-A hatékonyabb szolgáltatás nem feltétlenül a források elvonását jelenti. Attól, hogy az önkormányzat nem tud plusz szolgáltatásokat nyújtani a polgároknak, attól még az kötelessége, hogy azokat a szolgáltatásokat számon kérje a vállalkozóktól, amiket a polgárok pénzéből kifizet. Például – és elnézést, hogy most épp az orvosokat említem - ha az önkormányzat az alapellátás keretében szerződött egy háziorvossal, akkor az önkormányzatnak kötelessége számon kérni a háziorvostól, hogy a rendelési idő kezdetétől a végéig a vállalkozási szerződésében foglaltaknak tegyen eleget. Ez csak egy következetes számonkérés az önkormányzat részéről, de más területeket nézve tudnunk kell, hogy városunk is ki van téve a változásoknak. Ezek egy része a társadalom változásából ered – így például az elöregedés -, másrészt viszont a magasabb rendű jogszabályok változtatják meg a mi világunkat is. Ezekhez a külső változásokhoz való alkalmazkodási képesség is a hatékony működtetés feltétele.
-A gazdaság fejlődésének elengedhetetlen része az infrastrukturális fejlődés. Ez részben a helyi lehetőségektől, pénzügyi forrásoktól függ, másrészt viszont országos fejlesztési irányoktól, céloktól. Ezek tekintetében tartalmaz elképzeléseket, stratégiákat a gazdasági program?
-Ezen a területen is a változásokra kell felkészülnünk. Gőgös Zoltán képviselő úr, amikor kritikával illette a Fidesz eddigi tevékenységét – és a helyi szocialistákhoz hasonlóan szintén nem tett semmit hozzá a gazdasági programhoz – azt kérte rajtunk számon, hogy miért nem azt a típusú városfejlesztést folytatjuk, mint Győr, Komárom, Hatvan vagy Kecskemét. Aki kinyitja a térképet látja, hogy ezek a települések mind autópálya mellett fekszenek, Pápa pedig nem - és jelentős különbség. Ugyanakkor Bajnai Gordon 2010-re ígérte, hogy a 83-as számú út készen lesz, ez azonban nem lett kész. Most azonban alapos reményünk van arra, hogy a 2013-mal záruló uniós költségvetési ciklus befogadja a 83-as út elkerülő utakkal való megépítését Győrig, és az 2014-ben és 2015-ben meg is valósul. Ebben az esetben a város lényegesen közelebb kerül időben az autópályához, és szerepe olyanná válhat, mint mondjuk Móré. Vagyis jó közlekedési kapcsolatokkal, sokkal egyszerűbben telepedhetnek le Pápán, mondjuk az Audinak a beszállítói. Ma már a nagy autógyártó cégek nem raktárról dolgoznak, hanem olyan logisztikát dolgoznak ki, hogy arra az időpontra van ott az alkatrész, amikorra a beszereléshez kell. Ha elképzeljük, hogy a cég Győrben van, a beszállító pedig Pápán és 35-40 perc szállítási idővel számolnak, de az alkatrészek késnek 3 órát, mert Győrszemerén valakinek meghozták a szenet és elfoglalja az egész utat – nos, ez teljesen komolytalan. Az, hogy a beszállítók is inkább a győri ipari parkba települnek be, s nem a környező kisebb városokba –mint Csorna, Zirc, Celldömölk vagy Pápa - annak pont ez az egyik oka. Pápa kiléphet ezeknek a városoknak a sorából, ha jó közlekedési infrastruktúránk van. Erre azonban fel kell készülnünk és területet kell biztosítanunk a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. Ezért veti fel a gazdasági program, hogy a szabályozási tervek szintjén - ez pedig hosszú engedélyezési folyamat eredménye, nem egy testületi döntésé – fel kell készülnünk egy második ipari park kialakítására is. Az önkormányzatnak további kiemelkedő feladata, hogy a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak olyan ajánlatot fogalmazzon meg, ami érthető, egyértelmű. Ebben az ajánlatban azokra a kérdésekre adjuk meg a választ, ami egy befektető számára lényeges. Ilyen az infrastruktúra, a közszolgáltatásokban elérhető kapacitások, a helyi autóbusz közlekedés szervezhetősége, a munka nélkül lévők számának és képzettségének adatai, a helyi szakképzés szerkezete és így tovább. Nekünk ilyen ajánlattal kell minél több potenciális befektetőt elérni. Ugyanakkor az önkormányzatnak az is feladata, hogy a már itt működő vállalkozásoknak folyamatos szolgáltatásokat nyújtson, amivel segíti a termelés fejlesztése előtt álló problémák megoldását. Éppen ezért régi hagyomány már a városházán, ha egy gazdasági társaság szeretne valamilyen ügyben egyeztetést kezdeményezni, akkor az, minden más szempontot megelőz, hiszen a legfontosabb érdek az, hogy a helyi gazdaság jól működjön.
-Kis-, közép vagy inkább nagyvállalkozásokra számít a város?
-Mi minden olyan vállalkozást szívesen fogadunk, ami ide kívánja hozni a tőkéjét, de azt figyelembe kell venni, hogy a helyi és kistérségi munkaerőpiacnak szűk a keresztmetszete. Azt is tudni kell, hogy 4000 munka nélkül lévő embert nem lehet megfeleltetni egy négyezer főt foglalkoztatni akaró céggel. Sok esetben egy állásra négy-öt emberből tudják kiválasztani azt, aki aztán a munkatársuk lesz.
-A munkaerőpiac egyik szegmense a középiskolákból kikerült diákság, akiknek vagy lesz munkájuk vagy nem. Itt a ballagás, hamarosan több száz fiatal kerül ki a munkaerőpiacra. Hogy lesz-e munkájuk az nagymértékben függ attól, hogy olyan szakmát tanultak-e, ami iránt van kereslet. Ön a beszélgetés elején azt mondta, hogy az önkormányzatnak felelőssége a szakképzés irányainak meghatározása, a versenyképes szakmák oktatása felé terelése. A gyakorlatban volt már erre lehetőség?
-A szakképző intézmények közül az egyik városi fenntartású, a másik a Veszprém Megyei Közgyűlésé. A helyi fenntartású szakképző iskolában – a volt Mezőben - lényeges változások történtek nemcsak a rendelkezésre álló infrastruktúra tekintetében, hanem az képzési irányok tekintetében is. És a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola tagintézményeként működő Mező – tán a megyében egyedüliként – az az iskola, ahol a beiratkozásra váró első évfolyamosok száma nőtt. Ugyanakkor a többi középiskolában pedig drasztikusan csökkent, így például az Acsádyban is, ahová mindössze 110 tanuló jelentkezett. Ez azt jelenti, ha ez az állapot nem változik, néhány éven belül körülbelül 400 diákja lesz annak az Acsády Szakképző Iskolának, ahová nem is olyan régen még 1200-1300 gyerek járt. Ugyanakkor azt is látjuk, ha segítünk világosan megfogalmazni egy-egy vállalkozás munkaerő-piaci igényeit, akkor azt a fiatalok megértik. Jó példa erre a Pápai Hús 1913 Kft.-vel való együttműködés. Nagyon sokat beszéltünk arról az elmúlt időben, hogy kevesen választják a húsipari termékgyártó szakmát – talán heten vagy kilencen végeznek és mennek a húsgyárba dolgozni -, most azonban a 11. évfolyamon harmincöten vannak, tehát volt értelme és van hatása annak, amit az elmúlt egy évben a vállalat vezetésével együtt elmondtunk. Mi azt szeretnénk, ha a helyi gazdaság minél több ilyen igényt fogalmazna meg és az önkormányzat – ha látja az indokoltságát - oda fog állni a vállalkozás mellé, a húsos minta szerint.
-Ha már a középiskolákat említettük, mi a helyzet a beiratkozások terén a városban működő többi középiskolában?
-Megyei közgyűlési képviselőként, a Humán-erőforrás Bizottság ülésén most tárgyaltunk az indítható osztályokról, szakirányokról és az látszik, hogy drasztikusan esik vissza a gyereklétszám egész Veszprém megyében. Az, hogy a Mezőben nőtt a beiratkozók száma, üdítő kivétel. Azt is látjuk, hogy teljesen feleslegesen folynak párhuzamos képzések egymáshoz közeli városokban. Például az ajkai és a pápai ipari szakképzési kínálatban is megtalálható az elektrotechnikai szakirány, az egyik iskolába nyolcan, a másikba kilencen jelentkeztek. És ez csak egy példa a sok közül. Nincs értelme két egymástól 30 km-re lévő helyen ugyanazt oktatni. De visszatérve Pápára és a jobb hírrel kezdve: a Türr Gimnázium valamennyi indítani kívánt osztályában teljesítette a számára előírt beíratási létszámokat. A Petőfi Gimnáziumban nem ilyen jó a helyzet, ott három osztály indulhatna, de a hatosztályos képzést idén sem tudja elindítani és a másik két osztályban is átlag alatti a beiratkozni szándékozók száma, de ez a két osztály el fog indulni.
-Ugyanilyen a helyzet a fiatalabb korosztályok esetében is?
-Kezdjük talán a piramis alján. Már banális közhelynek számít az a mondat, hogy kevés gyermek születik. Banális mindaddig, amíg tényként nem szembesülünk vele. Az óvodai beiratkozásnál az látszik, hogy az az óvodai rendszer, amely kapcsán négy-öt éve még arról kellett gondolkodnunk, hogy esetleg új óvodát kell építeni, az most minden beíratott kisgyermeket tud fogadni. Az általános iskolai beiratkozások kapcsán is vannak meglepetések. A Weöres Sándor Általános Iskolában egy induló osztály lesz szeptemberben – holott ez az iskola 24 tanulócsoportos intézménynek épült. De azokban az intézményekben is, ahol eddig nagy volt a túljelentkezés, most nincs ilyen helyzet, nem kell sorsolni a beiratkozni kívánók között, mint korábban. És amikor majd ez a korosztály jut el a középiskolai tanulmányokig, akkor lesz nagy probléma az amúgy is ezer sebből vérző szakképzés területén. És ha nem lesz meg a kellő bölcsesség a fenntartókban, hogy folyamatosan a hatékony, felelősségteljes és az igényekhez igazodó működtetést biztosítsák, nagy problémák lesznek. Én most azt látom megyei képviselőként, hogy ez a bölcsesség nincs meg minden iskolafenntartóban, tulajdonosban.Készült a Pápa Városi Televízió stúdióbeszélgetése alapján.
-A legutóbbi testületi ülésen a gazdasági programot olyan előterjesztés csomagban tárgyaltuk meg, ahol más előterjesztésekről is szó volt, hiszen akkor kapnak teljes képet a város gazdaságának állapotáról a képviselők és az érdeklődő pápai polgárok, ha a munkaerő piaci helyzetet is áttekintjük, és ha a város legnagyobb gazdasági társasága is beszámol tevékenységéről, s ezen ismeretek birtokában tudja megítélni a gazdasági programban foglaltakat. Ezt a programot a jelenlévő tizenhárom képviselő egyhangúan elfogadta, módosító indítvány nem érkezett. Az ülésen elhangzott javaslatokat a gazdasági program szempontjából nem lehetett módosító indítványként értékelni, vagyis a szöveg a képviselőtestületi ülésen és az azt megelőző gazdasági bizottsági ülésen nem változott.
-Közös munka volt ennek a programnak a kidolgozása, volt egyeztetés a különböző pártokkal a programmal kapcsolatban?
-Új formáját választottam annak, hogy közös munkára hívjam a képviselőtársakat és a pápai polgárokat, így április elején a gazdasági programról vallott nézeteimet, a pápai gazdaság előmozdítása érdekében tehető lépésekről szóló gondolataimat az interneten hozzáférhetővé tettem. Ezzel felkínáltam a lehetőséget a vitára, arra, hogy akár politikai riválisaink, akár az érdeklődő pápaiak – névvel vagy akár név nélkül - leírják véleményüket, más javaslatokat fogalmazzanak meg. Ehhez a megnyitott fórumhoz, ehhez a gondolatsorhoz nem érkezett észrevétel, éppúgy, mint ahogy nem érkezett észrevétel a gazdasági program tervezetéhez sem, amelyet a képviselők – az előírtak szerint – a testületi ülés előtt öt nappal megkaptak. Így azt kell mondani, hogy az a gazdasági program, amelyet a képviselőtestület egyhangúan elfogadott, azokat a célokat és megoldási javaslatokat tartalmazza, amit a várost vezető Fidesz korábban – a választási programjában – megfogalmazott, és amiket a hivatali munkatársakkal szakmai szempontból még finomítottunk és egységes szerkezetbe foglaltunk. El kell mondanom, hogy rendkívül csalódott vagyok, mert meg lett volna a lehetősége a helyi ellenzéknek arra, hogy megfogalmazzák a javaslataikat. A választási kampányban mindkét ellenzéki párt legalább is azt sugallta a polgároknak, hogy birtokában vannak a megoldásnak, hogy háromezer, ötezer vagy akárhány munkahelyet is képesek teremteni. Ezek a képviselők esküt tettek az alakuló ülésen, melyben többek között elmondták azt, hogy az önkormányzati tisztségükből eredő feladataikat Pápa város fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítik. Most viszont az látszik, hogy nincs, amit lelkiismeretesen teljesítsenek az általunk megadott megoldási javaslatokhoz képest, tehát nem volt meg a választási kampány idején sem. Innentől kezdve számomra hiteltelen mindaz, amit a munkaerőpiacról, a munka világáról helyben elmondtak és szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy amint 1990 óta, úgy a jövőben sem számíthatnak a pápaiak a szocialistákra. A Jobbikról nem is beszélve.
-Nem lehetséges, hogy teljesen egyetértenek a gazdasági programban megfogalmazottakkal és ezért nem volt módosító javaslat az ellenzék részéről?
-A politikai pártok azért vannak, hogy a képviselt polgárok számára alternatívákat nyújtsanak. Ha nem képesek egy adott célhoz elvezető másik utat javasolni, és nem képesek aztán a két út között a kompromisszumot megtalálni, akkor nem képesek mindarra, amire hivatottak lennének.
-A gazdasági program legfontosabb célkitűzése a munkahelyek számának növekedéséhez való hozzájárulás. Emellett melyek a sarokpontjai a programnak?
-A város önkormányzata adott évi költségvetési főösszegével, összes vagyontárgyával sem főszereplője a helyi gazdasági életnek. A város gazdasági társaságainak 70-80 milliárd forintnyi bevétele keletkezik, ehhez képest az önkormányzatnak a vállalkozásból származó bevétele elenyésző. Ennek ellenére az önkormányzatnak a helyi gazdaságban betöltött szerepe rendkívül fontos, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket el kell látni, és amit más nem is tud ellátni. Ezek egyrészt klasszikus közigazgatási feladatok, másrészt a szakképzésben betöltött szerep, harmadrészt pedig az infrastruktúra fejlesztése. Mindahhoz, hogy e három funkció jól működjön, a várost hatékonyan kell működtetni, mert akkor tudunk minél több forrást ezekre fordítani. Éppen ezért a gazdasági program elválaszthatatlan része annak kimondása, hogy az önkormányzat által fenntartott nagy elosztó rendszereket kötelességünk hatékonyan működtetni. Tulajdonképpen, amikor a polgárok megbíznak valakit a város vezetésével, megbíznak egy politikai erőt a döntések meghozatalával, akkor a pénzüket bízzák rá, és azt várják, hogy a pénzükkel jól és takarékosan gazdálkodjanak. Ennek a felelősségünknek próbálunk eleget tenni, amikor ezeknek az ellátó rendszereknek az átalakítására, hatékonyabb működésére, jobb önkormányzati szolgáltatások kialakítására teszünk javaslatot.
-Racionalizálás már történt az elmúlt években is a gazdaságos működtetés érdekében. Van még hol takarékoskodni, van még mit racionalizálni?
-A hatékonyabb szolgáltatás nem feltétlenül a források elvonását jelenti. Attól, hogy az önkormányzat nem tud plusz szolgáltatásokat nyújtani a polgároknak, attól még az kötelessége, hogy azokat a szolgáltatásokat számon kérje a vállalkozóktól, amiket a polgárok pénzéből kifizet. Például – és elnézést, hogy most épp az orvosokat említem - ha az önkormányzat az alapellátás keretében szerződött egy háziorvossal, akkor az önkormányzatnak kötelessége számon kérni a háziorvostól, hogy a rendelési idő kezdetétől a végéig a vállalkozási szerződésében foglaltaknak tegyen eleget. Ez csak egy következetes számonkérés az önkormányzat részéről, de más területeket nézve tudnunk kell, hogy városunk is ki van téve a változásoknak. Ezek egy része a társadalom változásából ered – így például az elöregedés -, másrészt viszont a magasabb rendű jogszabályok változtatják meg a mi világunkat is. Ezekhez a külső változásokhoz való alkalmazkodási képesség is a hatékony működtetés feltétele.
-A gazdaság fejlődésének elengedhetetlen része az infrastrukturális fejlődés. Ez részben a helyi lehetőségektől, pénzügyi forrásoktól függ, másrészt viszont országos fejlesztési irányoktól, céloktól. Ezek tekintetében tartalmaz elképzeléseket, stratégiákat a gazdasági program?
-Ezen a területen is a változásokra kell felkészülnünk. Gőgös Zoltán képviselő úr, amikor kritikával illette a Fidesz eddigi tevékenységét – és a helyi szocialistákhoz hasonlóan szintén nem tett semmit hozzá a gazdasági programhoz – azt kérte rajtunk számon, hogy miért nem azt a típusú városfejlesztést folytatjuk, mint Győr, Komárom, Hatvan vagy Kecskemét. Aki kinyitja a térképet látja, hogy ezek a települések mind autópálya mellett fekszenek, Pápa pedig nem - és jelentős különbség. Ugyanakkor Bajnai Gordon 2010-re ígérte, hogy a 83-as számú út készen lesz, ez azonban nem lett kész. Most azonban alapos reményünk van arra, hogy a 2013-mal záruló uniós költségvetési ciklus befogadja a 83-as út elkerülő utakkal való megépítését Győrig, és az 2014-ben és 2015-ben meg is valósul. Ebben az esetben a város lényegesen közelebb kerül időben az autópályához, és szerepe olyanná válhat, mint mondjuk Móré. Vagyis jó közlekedési kapcsolatokkal, sokkal egyszerűbben telepedhetnek le Pápán, mondjuk az Audinak a beszállítói. Ma már a nagy autógyártó cégek nem raktárról dolgoznak, hanem olyan logisztikát dolgoznak ki, hogy arra az időpontra van ott az alkatrész, amikorra a beszereléshez kell. Ha elképzeljük, hogy a cég Győrben van, a beszállító pedig Pápán és 35-40 perc szállítási idővel számolnak, de az alkatrészek késnek 3 órát, mert Győrszemerén valakinek meghozták a szenet és elfoglalja az egész utat – nos, ez teljesen komolytalan. Az, hogy a beszállítók is inkább a győri ipari parkba települnek be, s nem a környező kisebb városokba –mint Csorna, Zirc, Celldömölk vagy Pápa - annak pont ez az egyik oka. Pápa kiléphet ezeknek a városoknak a sorából, ha jó közlekedési infrastruktúránk van. Erre azonban fel kell készülnünk és területet kell biztosítanunk a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. Ezért veti fel a gazdasági program, hogy a szabályozási tervek szintjén - ez pedig hosszú engedélyezési folyamat eredménye, nem egy testületi döntésé – fel kell készülnünk egy második ipari park kialakítására is. Az önkormányzatnak további kiemelkedő feladata, hogy a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak olyan ajánlatot fogalmazzon meg, ami érthető, egyértelmű. Ebben az ajánlatban azokra a kérdésekre adjuk meg a választ, ami egy befektető számára lényeges. Ilyen az infrastruktúra, a közszolgáltatásokban elérhető kapacitások, a helyi autóbusz közlekedés szervezhetősége, a munka nélkül lévők számának és képzettségének adatai, a helyi szakképzés szerkezete és így tovább. Nekünk ilyen ajánlattal kell minél több potenciális befektetőt elérni. Ugyanakkor az önkormányzatnak az is feladata, hogy a már itt működő vállalkozásoknak folyamatos szolgáltatásokat nyújtson, amivel segíti a termelés fejlesztése előtt álló problémák megoldását. Éppen ezért régi hagyomány már a városházán, ha egy gazdasági társaság szeretne valamilyen ügyben egyeztetést kezdeményezni, akkor az, minden más szempontot megelőz, hiszen a legfontosabb érdek az, hogy a helyi gazdaság jól működjön.
-Kis-, közép vagy inkább nagyvállalkozásokra számít a város?
-Mi minden olyan vállalkozást szívesen fogadunk, ami ide kívánja hozni a tőkéjét, de azt figyelembe kell venni, hogy a helyi és kistérségi munkaerőpiacnak szűk a keresztmetszete. Azt is tudni kell, hogy 4000 munka nélkül lévő embert nem lehet megfeleltetni egy négyezer főt foglalkoztatni akaró céggel. Sok esetben egy állásra négy-öt emberből tudják kiválasztani azt, aki aztán a munkatársuk lesz.
-A munkaerőpiac egyik szegmense a középiskolákból kikerült diákság, akiknek vagy lesz munkájuk vagy nem. Itt a ballagás, hamarosan több száz fiatal kerül ki a munkaerőpiacra. Hogy lesz-e munkájuk az nagymértékben függ attól, hogy olyan szakmát tanultak-e, ami iránt van kereslet. Ön a beszélgetés elején azt mondta, hogy az önkormányzatnak felelőssége a szakképzés irányainak meghatározása, a versenyképes szakmák oktatása felé terelése. A gyakorlatban volt már erre lehetőség?
-A szakképző intézmények közül az egyik városi fenntartású, a másik a Veszprém Megyei Közgyűlésé. A helyi fenntartású szakképző iskolában – a volt Mezőben - lényeges változások történtek nemcsak a rendelkezésre álló infrastruktúra tekintetében, hanem az képzési irányok tekintetében is. És a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola tagintézményeként működő Mező – tán a megyében egyedüliként – az az iskola, ahol a beiratkozásra váró első évfolyamosok száma nőtt. Ugyanakkor a többi középiskolában pedig drasztikusan csökkent, így például az Acsádyban is, ahová mindössze 110 tanuló jelentkezett. Ez azt jelenti, ha ez az állapot nem változik, néhány éven belül körülbelül 400 diákja lesz annak az Acsády Szakképző Iskolának, ahová nem is olyan régen még 1200-1300 gyerek járt. Ugyanakkor azt is látjuk, ha segítünk világosan megfogalmazni egy-egy vállalkozás munkaerő-piaci igényeit, akkor azt a fiatalok megértik. Jó példa erre a Pápai Hús 1913 Kft.-vel való együttműködés. Nagyon sokat beszéltünk arról az elmúlt időben, hogy kevesen választják a húsipari termékgyártó szakmát – talán heten vagy kilencen végeznek és mennek a húsgyárba dolgozni -, most azonban a 11. évfolyamon harmincöten vannak, tehát volt értelme és van hatása annak, amit az elmúlt egy évben a vállalat vezetésével együtt elmondtunk. Mi azt szeretnénk, ha a helyi gazdaság minél több ilyen igényt fogalmazna meg és az önkormányzat – ha látja az indokoltságát - oda fog állni a vállalkozás mellé, a húsos minta szerint.
-Ha már a középiskolákat említettük, mi a helyzet a beiratkozások terén a városban működő többi középiskolában?
-Megyei közgyűlési képviselőként, a Humán-erőforrás Bizottság ülésén most tárgyaltunk az indítható osztályokról, szakirányokról és az látszik, hogy drasztikusan esik vissza a gyereklétszám egész Veszprém megyében. Az, hogy a Mezőben nőtt a beiratkozók száma, üdítő kivétel. Azt is látjuk, hogy teljesen feleslegesen folynak párhuzamos képzések egymáshoz közeli városokban. Például az ajkai és a pápai ipari szakképzési kínálatban is megtalálható az elektrotechnikai szakirány, az egyik iskolába nyolcan, a másikba kilencen jelentkeztek. És ez csak egy példa a sok közül. Nincs értelme két egymástól 30 km-re lévő helyen ugyanazt oktatni. De visszatérve Pápára és a jobb hírrel kezdve: a Türr Gimnázium valamennyi indítani kívánt osztályában teljesítette a számára előírt beíratási létszámokat. A Petőfi Gimnáziumban nem ilyen jó a helyzet, ott három osztály indulhatna, de a hatosztályos képzést idén sem tudja elindítani és a másik két osztályban is átlag alatti a beiratkozni szándékozók száma, de ez a két osztály el fog indulni.
-Ugyanilyen a helyzet a fiatalabb korosztályok esetében is?
-Kezdjük talán a piramis alján. Már banális közhelynek számít az a mondat, hogy kevés gyermek születik. Banális mindaddig, amíg tényként nem szembesülünk vele. Az óvodai beiratkozásnál az látszik, hogy az az óvodai rendszer, amely kapcsán négy-öt éve még arról kellett gondolkodnunk, hogy esetleg új óvodát kell építeni, az most minden beíratott kisgyermeket tud fogadni. Az általános iskolai beiratkozások kapcsán is vannak meglepetések. A Weöres Sándor Általános Iskolában egy induló osztály lesz szeptemberben – holott ez az iskola 24 tanulócsoportos intézménynek épült. De azokban az intézményekben is, ahol eddig nagy volt a túljelentkezés, most nincs ilyen helyzet, nem kell sorsolni a beiratkozni kívánók között, mint korábban. És amikor majd ez a korosztály jut el a középiskolai tanulmányokig, akkor lesz nagy probléma az amúgy is ezer sebből vérző szakképzés területén. És ha nem lesz meg a kellő bölcsesség a fenntartókban, hogy folyamatosan a hatékony, felelősségteljes és az igényekhez igazodó működtetést biztosítsák, nagy problémák lesznek. Én most azt látom megyei képviselőként, hogy ez a bölcsesség nincs meg minden iskolafenntartóban, tulajdonosban.Készült a Pápa Városi Televízió stúdióbeszélgetése alapján.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!