Ez az alkotmány a hatalom stabilitását állította a középpontba - dr. Vastagh Pál volt a Petőfi Asztaltársaság vendége
2011-04-22 15:05:32 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Április 19-én az Országgyűlés elfogadta az új alkotmányt. Az új alaptörvény 2012 január elsején lép hatályba. A Petőfi Asztaltársaság soron következő összejövetelén dr. Vastagh Pál alkotmányjogász volt a vendég, a téma az új alkotmány volt.
A volt igazságügyi miniszter elmondta, az alkotmányozás programja és igénye visszatérő törekvés hazánkban, ’90 óta. A rendszerváltást követően az emberek számára az alkotmány fogalma egyre inkább egy fogódzót, konkrét segítséget, támaszpontot, konkrét hivatkozási pontot jelentett. Mivel Magyarország tagja az Európai Uniónak és aláírta a Lisszaboni Szerződést is, az alkotmányozás terén nemcsak hazai, hanem nemzetközi standerdeknek, szabályoknak is meg kell felelnie. Egy jó alkotmány az állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy saját életüket szabadon alakíthassák.
Az alkotmány tartalmát illetően a szakpolitikus úgy fogalmazott, nagyon sok pontban lehet kritizálni. Szerinte rendkívül komoly konzekvenciái lesznek a mindennapokban, befolyásolni fogja az emberek hétköznapjait. Emellett kiemelte, ami ebben az alkotmányban van, az hivatkozási alap lesz az állami szervek gyakorlatában és a további jogalkotási folyamatban is.
- Az alkotmány bevezető rendelkezései sok pontban vitatottak. A bevezető rendelkezések normatív tartalma kevésbé konkrét, tehát egy értékrendet, egy felfogást, egy világnézetet, álláspontot jelenít meg és ebben az esetben elsősorban azt kell kritika tárgyává tenni, hogy meglehetősen egyoldalú módon teszi mindezt meg. Ha azt szeretné egy állam, hogy az alkotmányával a polgárai azonosulni tudjanak, akkor annak minimumát meg kell teremteni, tehát egy konszenzust kell létrehozni, amely mindenki számára elfogadható és vállalható.
A magyar történeti alkotmány, beleértve a Szent Korona-tant is, a feudális Magyarország vezéreszméje és vezérlő közjogi gondolata volt dr. Vastagh Pál szerint.
- Ez megtört 1848-ban az áprilisi törvényekkel, hiszen átalakult a társadalom. A Szent Koronához tulajdonképpen az ország nemesi része tartozott, a kilenc-tized része nem volt része annak. Van helye az alkotmányos patriotizmusnak, van annak helye és van annak funkciója, hogy a magyarság büszke legyen arra, hogy az állama több ezer éven át töretlenül fennmaradt, de nem az alkotmányban. Emellett nem lehet olyan elemeket és eszméket a huszonegyedik század elején megfogalmazni és követelményként meghatározni, amelyek történelmileg túl maradivá váltak.
Az alkotmányjogász saját bevallása szerint 26 európai állam alkotmányát olvasta át, de mint mondta, olyan preambulummal, mint a magyar, nem találkozott. A magyar preambulum vagy hitvallás inkább megosztja a társadalmat, mint hogy segítené a konszenzus kialakulását az emberi jogok körül.
Az alapvető emberi jogokkal kapcsolatban visszalépés következhet be a szakember szerint. Mint mondta, az alkotmány előkészítése során elhangzott egy olyan bejelentés, hogy be fogják építeni az alkotmányba az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A kormány végül csak elemeket vett át belőle, azonban azok garanciáját már kihagyta belőle.
- A Fidesz olyan elemeket épített bele az új alkotmányba, amelyek például a szociális ellátáshoz fűződő jog kapcsán olyan feltételeket határoz meg, hogy azok tartalmát egzakt módon nehéz meghatározni. Ellátásra az jogosult - írja az alkotmány szövege -, aki a közösség által elismert tevékenységet végez. Nem ez a funkciója a szociális ellátásnak, nem azért jár. Az indokolatlan elbocsátások elleni védelem centrális eleme a Chartának, azt mégsem vette át az új alkotmány. Nagyon karakterisztikus az is, hogy a munka világával kapcsolatos szabályok közül kihagyták az állam szerepét, csak a munkaadó és a vállaló jelenik meg benne. Ez tökéletesen ellentétes az EU-val, ahol különösen kiemelik a háromszintű egyeztetést.
Súlyos konfliktus alakult ki a gyermekek utáni többletszavazati jog kapcsán, bár azt a Fidesz végül kihagyta az alkotmányból. Dr. Vastagh Pál szerint, már az ötlet is rendkívül morbid, hiszen az ENSZ alapokmányát, a Polgári Jogok Egyezségokmányát sérti.
További konfliktusforrást jelent a jogvédő intézmények visszaszorítása. Az alkotmány jelentős mértékben korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét, amely azt eredményezi, hogy bizonyos gazdasági, pénzügyi területek kimaradnak az alkotmányossági kontroll alól. Ezzel szemben kiszélesíti az előzetes normakontroll lehetőségét, ez az intézkedés pedig összemossa a végrehajtó hatalom illetve az Alkotmánybíróság és a törvényhozás közti mezsgyét és határokat, ezzel egyidejűleg megszűnik az utólagos normakontroll széles körű lehetősége.
- Összegezve: súlyos átrendeződéseket eredményez, de a változások kisugároznak az államszervezet egész egyensúlyi állapotára és csökken az ellensúlyok szerepe, lehetősége is. Várhatóan megszűnik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács intézménye, amely eddig következetesen elhatárolta a végrehajtói és a bírói hatalmat. Ez az alkotmány a hatalom stabilitását állította a középpontba és aláássa a parlamentáris rendszert - fogalmazott a dr. Vastagh Pál.
A volt igazságügyi miniszter elmondta, az alkotmányozás programja és igénye visszatérő törekvés hazánkban, ’90 óta. A rendszerváltást követően az emberek számára az alkotmány fogalma egyre inkább egy fogódzót, konkrét segítséget, támaszpontot, konkrét hivatkozási pontot jelentett. Mivel Magyarország tagja az Európai Uniónak és aláírta a Lisszaboni Szerződést is, az alkotmányozás terén nemcsak hazai, hanem nemzetközi standerdeknek, szabályoknak is meg kell felelnie. Egy jó alkotmány az állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy saját életüket szabadon alakíthassák.
Az alkotmány tartalmát illetően a szakpolitikus úgy fogalmazott, nagyon sok pontban lehet kritizálni. Szerinte rendkívül komoly konzekvenciái lesznek a mindennapokban, befolyásolni fogja az emberek hétköznapjait. Emellett kiemelte, ami ebben az alkotmányban van, az hivatkozási alap lesz az állami szervek gyakorlatában és a további jogalkotási folyamatban is.
- Az alkotmány bevezető rendelkezései sok pontban vitatottak. A bevezető rendelkezések normatív tartalma kevésbé konkrét, tehát egy értékrendet, egy felfogást, egy világnézetet, álláspontot jelenít meg és ebben az esetben elsősorban azt kell kritika tárgyává tenni, hogy meglehetősen egyoldalú módon teszi mindezt meg. Ha azt szeretné egy állam, hogy az alkotmányával a polgárai azonosulni tudjanak, akkor annak minimumát meg kell teremteni, tehát egy konszenzust kell létrehozni, amely mindenki számára elfogadható és vállalható.
A magyar történeti alkotmány, beleértve a Szent Korona-tant is, a feudális Magyarország vezéreszméje és vezérlő közjogi gondolata volt dr. Vastagh Pál szerint.
- Ez megtört 1848-ban az áprilisi törvényekkel, hiszen átalakult a társadalom. A Szent Koronához tulajdonképpen az ország nemesi része tartozott, a kilenc-tized része nem volt része annak. Van helye az alkotmányos patriotizmusnak, van annak helye és van annak funkciója, hogy a magyarság büszke legyen arra, hogy az állama több ezer éven át töretlenül fennmaradt, de nem az alkotmányban. Emellett nem lehet olyan elemeket és eszméket a huszonegyedik század elején megfogalmazni és követelményként meghatározni, amelyek történelmileg túl maradivá váltak.
Az alkotmányjogász saját bevallása szerint 26 európai állam alkotmányát olvasta át, de mint mondta, olyan preambulummal, mint a magyar, nem találkozott. A magyar preambulum vagy hitvallás inkább megosztja a társadalmat, mint hogy segítené a konszenzus kialakulását az emberi jogok körül.
Az alapvető emberi jogokkal kapcsolatban visszalépés következhet be a szakember szerint. Mint mondta, az alkotmány előkészítése során elhangzott egy olyan bejelentés, hogy be fogják építeni az alkotmányba az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A kormány végül csak elemeket vett át belőle, azonban azok garanciáját már kihagyta belőle.
- A Fidesz olyan elemeket épített bele az új alkotmányba, amelyek például a szociális ellátáshoz fűződő jog kapcsán olyan feltételeket határoz meg, hogy azok tartalmát egzakt módon nehéz meghatározni. Ellátásra az jogosult - írja az alkotmány szövege -, aki a közösség által elismert tevékenységet végez. Nem ez a funkciója a szociális ellátásnak, nem azért jár. Az indokolatlan elbocsátások elleni védelem centrális eleme a Chartának, azt mégsem vette át az új alkotmány. Nagyon karakterisztikus az is, hogy a munka világával kapcsolatos szabályok közül kihagyták az állam szerepét, csak a munkaadó és a vállaló jelenik meg benne. Ez tökéletesen ellentétes az EU-val, ahol különösen kiemelik a háromszintű egyeztetést.
Súlyos konfliktus alakult ki a gyermekek utáni többletszavazati jog kapcsán, bár azt a Fidesz végül kihagyta az alkotmányból. Dr. Vastagh Pál szerint, már az ötlet is rendkívül morbid, hiszen az ENSZ alapokmányát, a Polgári Jogok Egyezségokmányát sérti.
További konfliktusforrást jelent a jogvédő intézmények visszaszorítása. Az alkotmány jelentős mértékben korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét, amely azt eredményezi, hogy bizonyos gazdasági, pénzügyi területek kimaradnak az alkotmányossági kontroll alól. Ezzel szemben kiszélesíti az előzetes normakontroll lehetőségét, ez az intézkedés pedig összemossa a végrehajtó hatalom illetve az Alkotmánybíróság és a törvényhozás közti mezsgyét és határokat, ezzel egyidejűleg megszűnik az utólagos normakontroll széles körű lehetősége.
- Összegezve: súlyos átrendeződéseket eredményez, de a változások kisugároznak az államszervezet egész egyensúlyi állapotára és csökken az ellensúlyok szerepe, lehetősége is. Várhatóan megszűnik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács intézménye, amely eddig következetesen elhatárolta a végrehajtói és a bírói hatalmat. Ez az alkotmány a hatalom stabilitását állította a középpontba és aláássa a parlamentáris rendszert - fogalmazott a dr. Vastagh Pál.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!