Koszorúzás az 56-os kopjafánál

1956. november 4-én szovjet csapatok özönlötték el Magyarországot és vérbe fojtották a forradalmat. Ezen a napon alakult meg Kádár János "Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya" is. Ez a bábkormány hívta be formailag az inváziós csapatokat Magyarország területére, a törvényes kormány megdöntésére.
November 4. történelmünk egyik legszomorúbb napja. Az a Kádár János hívta be a szovjet csapatokat, aki néhány nappal korábban még Nagy Imrével együtt támogatta a forradalmat. November 4-én hangzott el Nagy Imre híres közleménye a rádióban: "csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van". Bár Nagy Imrének nem voltak csapatai, és kormánya sem volt a helyén, mert a jugoszláv nagykövetségre menekültek a tagjai, ettől függetlenül a törvényes miniszterelnök ő volt. Nagy Imréék menekülése egyébként hiábavaló volt: Tito jugoszláv kommunista vezető ugyanis tőrbe csalta őket. Kiszolgáltatta a valóban forradalmi magyar kormány tagjait a szovjeteknek, akik egy ideig Romániában, Snagovban őrizték Nagyékat. A Nagy Imre kormány több tagja utóbb kivégzésnek vagy börtönbeli megpróbáltatásoknak esett áldozatul. November 4-én a Nagy Imre kormány egyetlen tagja mutatott példátlan hősiességet: Bibó István parasztpárti (Petőfi-párti) államminiszter, a "szobatudós", a jogelmélet kiváló szakembere. Ő a Parlamentben maradt a legvégsőkig, és november 4-én kora reggel személyesen vitt el az amerikai követségre egy levelet. Azt kérte, hogy azt sürgősen továbbítsák Washingtonba, Eisenhower elnöknek. Levelében Bibó politikai, diplomáciai támogatást kért az amerikaiaktól, nem katonai segítséget.
November negyedike azonban nem volt végül sikeres: a szovjet csapatok legázolták ugyan a maroknyi magyart, de 1956 szellemisége tovább élt a rendszerváltás után. Jó példa erre, hogy Bibó Istvánnak két fiatal segítőtársa is volt politikailag aktív korszakaiban (1945 után néhány évig, illetve 1956-ban). E két fiatal egyike Göncz Árpád, az 1989/90-es rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, a másik pedig Antall József, az első szabad kormány miniszterelnöke volt.

Forrás: http://www.geographic.hu