Az Európai Unióról a KÉSZ összejövetelén
2011-04-09 22:05:06 | cikk: HuHa |
Az Európai Unió történelmi előzményei – ez volt a téma a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Pápai csoportja legutóbbi összejövetelén. Kontinensünkről és az Unió létrejöttének okairól Bali István középiskolai tanár, a csoport tagja tartott előadást. A tanár úr előadásában mélyen visszanyúlt a történelemben.
-Egy történeti áttekintést szeretnék adni a római kortól napjainkig, arról, hogy miként alakult ki az európai egység gondolata. Emellett szólok magáról Európáról, arról, hogy mik ennek a térségnek a sajátosságai, amelyek megkülönböztetik a világ más részeitől és beszélek az itt létrejött európai civilizációról.
Európa több irányból is megközelíthető: földrajzi értelemben nem beszélhetünk önálló kontinensről, hiszen Európa Eurázsia egyik nyúlványa, amelyen azonban sajátos – az egész világ számára meghatározó – civilizáció jött létre. Történetisége a római birodalom felbomlása utáni időkben kezdődött, a birodalom újjáépítésére tett sikertelen kísérleteket követően. Európa úgy született meg, hogy nem sikerült a Római Birodalmat újjászervezni, helyette viszont létrejött egy nagyon tarka világ, ami a középkorra jellemző, de átöröklődött a modern korba is. A mai Európa nemzeti államai – ha nem is teljesen a mai formában, de fő vonalaiban - akkor alakultak ki és azóta beszélhetünk Európáról, mint politikai fogalomról – foglalta össze röviden az előadó.
Az Európai Unió létrejötte a végső fázisa volt a több mint ezer éve kezdődött fejlődési folyamatnak, és alapvetően gazdasági okokhoz és a XX. század politikai fejleményeihez kötődött. A modern tőkés fejlődés kívánalmainak kívánt megfelelni Európa azzal, hogy a gazdasági érdekek mentén próbálta a határokat felszámolni és egységessé tenni a térséget. A másik ok a múlt század politikai eseményeiben keresendő: a nagy háborúkban, a totalitárius rendszerek kialakulásában, amelyeknek oka a nemzetállamok között kialakult feszültség, a nacionalizmus eldurvult formája. Mindez megerősítette azt a gondolatot, hogy ennek felszámolását csak az összeolvadás, integrálódás tudná megoldani. A II. világháború korszakváltást is jelentett ebből a szempontból, nem véletlen, hogy ezután lett valóság mindabból, amit addig - a megmosolygott - tudósok, filozófusok felvetettek – fejtette ki Bali István. A rendezvényen szó esett arról is, hogy a most megélt ideológiai hiány idején vajon kialakul-e olyan identitás az Európában élő emberekben, lesz-e olyan eszme, amely a gazdasági érdekeken túl, magasabb érdekek alapján teremt egységet.
-Egy történeti áttekintést szeretnék adni a római kortól napjainkig, arról, hogy miként alakult ki az európai egység gondolata. Emellett szólok magáról Európáról, arról, hogy mik ennek a térségnek a sajátosságai, amelyek megkülönböztetik a világ más részeitől és beszélek az itt létrejött európai civilizációról.
Európa több irányból is megközelíthető: földrajzi értelemben nem beszélhetünk önálló kontinensről, hiszen Európa Eurázsia egyik nyúlványa, amelyen azonban sajátos – az egész világ számára meghatározó – civilizáció jött létre. Történetisége a római birodalom felbomlása utáni időkben kezdődött, a birodalom újjáépítésére tett sikertelen kísérleteket követően. Európa úgy született meg, hogy nem sikerült a Római Birodalmat újjászervezni, helyette viszont létrejött egy nagyon tarka világ, ami a középkorra jellemző, de átöröklődött a modern korba is. A mai Európa nemzeti államai – ha nem is teljesen a mai formában, de fő vonalaiban - akkor alakultak ki és azóta beszélhetünk Európáról, mint politikai fogalomról – foglalta össze röviden az előadó.
Az Európai Unió létrejötte a végső fázisa volt a több mint ezer éve kezdődött fejlődési folyamatnak, és alapvetően gazdasági okokhoz és a XX. század politikai fejleményeihez kötődött. A modern tőkés fejlődés kívánalmainak kívánt megfelelni Európa azzal, hogy a gazdasági érdekek mentén próbálta a határokat felszámolni és egységessé tenni a térséget. A másik ok a múlt század politikai eseményeiben keresendő: a nagy háborúkban, a totalitárius rendszerek kialakulásában, amelyeknek oka a nemzetállamok között kialakult feszültség, a nacionalizmus eldurvult formája. Mindez megerősítette azt a gondolatot, hogy ennek felszámolását csak az összeolvadás, integrálódás tudná megoldani. A II. világháború korszakváltást is jelentett ebből a szempontból, nem véletlen, hogy ezután lett valóság mindabból, amit addig - a megmosolygott - tudósok, filozófusok felvetettek – fejtette ki Bali István. A rendezvényen szó esett arról is, hogy a most megélt ideológiai hiány idején vajon kialakul-e olyan identitás az Európában élő emberekben, lesz-e olyan eszme, amely a gazdasági érdekeken túl, magasabb érdekek alapján teremt egységet.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!