Van-e illetve milyen jövője van az egyháznak?
2011-03-31 06:54:41 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Köntös László lelkészi főjegyző a Kávéházi beszélgetések - Kereszténység ma című előadássorozatának hatodik előadásán ma este az egyház, azon belül is a református egyház jövőjéről beszélt. Először az egyház teológiai értelemben vett fogalmát tisztázta a főjegyző. Az egyház feladata, hogy az emberiség jövőjéről bizonyságot tegyen a kinyilatkoztatott Ige alapján, tehát ilyen értelemben az egyháznak nincs jövője a történelmen belül, mert az egyház éppen a történelem végső céljára és értelmére mutat. Mint mondta, az egyház történelmen kívüli valóság és nem lehet történelmi kategóriákban leírni.
– A kérdés nem az, hogy mi lesz az Egyház jövője a történelemben, hanem az, hogy az Egyház miként tud bizonyságot tenni a történelem Istenben adott jövőjéről. Az Egyház túlmutat az önmagában vett történeti jövőn - fogalmazott a főjegyző.
A jelenlegi helyzetünk értékeléséhez a viszonyítási pont a régi, klasszikus, európai keresztény társadalmak korszaka. Az akkori kereszténység jellemzői: a legfőbb és egyetlen világnézeti keret, össztársadalmi jelleg, öröklött, normatív, közösségi életforma valamint a hagyomány és emlékközösség. A krízis megállapításához fel kell tenni a kérdést: honnan és hogyan jutottunk ide? Van-e illetve milyen jövője van az egyháznak? A kérdések mögött egy drámai gondolat húzódik meg: a jelenlegi egyház haldoklik - derült ki az előadásból.
Az ipari forradalom, a társadalmi-politikai ideológiák változása a régi, keresztyén társadalom lassú, de folyamatos feloldódásához vezettek. A mai aktuális egyháztagság nagy része a régi egyháztársadalom maradványaiból tevődik össze, tehát a hanyatlás korszakának utolsó fázisába érkeztünk a főjegyző szerint. A folyamat legjellegzetesebb része az, hogy az egyháziasság, mint össztársadalmi közösségi életforma és a keresztyénség, mint kulturális identitás szétvált egymástól. A nagy történelmi egyházaknak, köztük a református egyháznak is nagy hibája az, hogy statikus társadalmakra van berendezkedve. Így az egyház, amikor a folyamat részeként elvesztette korábbi társadalmi szerepét, sem értelmezni, sem követni nem tudta már azt. Régen egy ember életében döntő, meghatározó szerepet töltött be az, hogy hova született, a közösség, a munka, a család mind fontos tényezők voltak.
- Nagy valószínűséggel mondható, hogy napjainkban a hagyományos történeti egyház történetének az utolsó szakaszát éljük. A történeti egyház megroppanása azonban nem az Ige igazságának összeroppanását jelenti. Az Ige igazsága pedig arra ösztönöz bennünket, hogy újraértelmezzük egyházunkat és annak szerepét. Meggyőződésem, hogy a kereszténységet, mint legfőbb európai társadalomalkotó tényezőt nem lehet kiiktatni az európai ember identitásából - hangsúlyozta a főjegyző.
Köntös László szerint Európában az ateista is keresztyén, ez a megfontolás pedig megalapozottá teszi a feltételezést: a keresztyénség újraértelmezése Európa és hazánk jövőjének is a kulcskérdése. Európa ma nagy zavarban él, még saját hagyományaival kapcsolatban is zavarban van. Jelenleg az átmenet korszakát éljük, de Köntös László szerint hamarosan eljön a kereszténység reneszánsza, amikor a nyugati kultúra majd újra rátalál saját gyökereire.
Az új egyház építkezik a még meglévő hagyományos egyháztagságból és az újra épülő polgári társadalom kulturálisan keresztyén identitású rétegeiből. Ennek az egyháznak a jellegzetessége: egyre kevésbé hagyományközösség, tudomásul veszi a modern társadalom kulturális sokszínűségét, kegyességileg sokszínű, kielégít sajátos kisközösségi igényeket, mobil, öntevékeny és a felekezeti jellege tompultabb.
-A jövő egyháza az igényekre épül. Nem az egyháznak van szüksége az emberekre, hanem az embereknek Krisztusra. Az egyház tehát egy eszköz, hogy egy közösséget hozzunk létre. Nyilvánvaló, hogy a világnézeti semlegesség mai nyugati kísérlete racionálisan is tarthatatlan. Világnézeti semlegesség nincs és az emberi életminőség sincs a hit nélkül. Vajon a vallás és az erkölcs összetartozik? A hit és az emberi életminőség összetartozik? Meggyőződésem, hogy igen. Értékalap nélkül nem működhet egyetlen társadalom sem.
Köntös László előadása végén a helyi történelemre is kitért. Véleménye szerint egy gyülekezet és a templom sorsát a település szerkezete határozza meg. A magyar református egyház a településszerkezet átalakulását nem vette észre és nem tudta követni, leragadt a régi parókiális rendszernél. Köntös László ezt tartja a legnagyobb hibának, mint mondta, ez kimondottan a misszió gátja lehet.
A pápai gyülekezet a népességmozgás szempontjából nincs jó helyzetben. A jelenlegi állapotok szerint szükség van a változásra, a váltásra.
- Pápán a hagyományos egyháztagság társadalmi tartalékai kimerülőben vannak, a környező falvak elnéptelenednek, a város lakossága pedig öregszik és folyamatosan csökken. Egyetlen lehetőségnek a még nem aktív, városi lakosság megszólítása tűnik. A jövő nagy kérdése még az is, hogy vajon városi központokkal létre lehet-e hozni regionális egyházakat, koncentrálva a városkörnyéki falvak még megmaradt egyháztagságára? Ilyen központ lehetne Pápa is - zárta gondolatindító előadását a főjegyző.
A Kávéházi beszélgetések sorozat a korábban elmaradt, a média és az egyház kapcsolatáról szóló előadással zárul jövő hét szerdán, 19 órai kezdettel az Esti Kornél Kávéházban.
– A kérdés nem az, hogy mi lesz az Egyház jövője a történelemben, hanem az, hogy az Egyház miként tud bizonyságot tenni a történelem Istenben adott jövőjéről. Az Egyház túlmutat az önmagában vett történeti jövőn - fogalmazott a főjegyző.
A jelenlegi helyzetünk értékeléséhez a viszonyítási pont a régi, klasszikus, európai keresztény társadalmak korszaka. Az akkori kereszténység jellemzői: a legfőbb és egyetlen világnézeti keret, össztársadalmi jelleg, öröklött, normatív, közösségi életforma valamint a hagyomány és emlékközösség. A krízis megállapításához fel kell tenni a kérdést: honnan és hogyan jutottunk ide? Van-e illetve milyen jövője van az egyháznak? A kérdések mögött egy drámai gondolat húzódik meg: a jelenlegi egyház haldoklik - derült ki az előadásból.
Az ipari forradalom, a társadalmi-politikai ideológiák változása a régi, keresztyén társadalom lassú, de folyamatos feloldódásához vezettek. A mai aktuális egyháztagság nagy része a régi egyháztársadalom maradványaiból tevődik össze, tehát a hanyatlás korszakának utolsó fázisába érkeztünk a főjegyző szerint. A folyamat legjellegzetesebb része az, hogy az egyháziasság, mint össztársadalmi közösségi életforma és a keresztyénség, mint kulturális identitás szétvált egymástól. A nagy történelmi egyházaknak, köztük a református egyháznak is nagy hibája az, hogy statikus társadalmakra van berendezkedve. Így az egyház, amikor a folyamat részeként elvesztette korábbi társadalmi szerepét, sem értelmezni, sem követni nem tudta már azt. Régen egy ember életében döntő, meghatározó szerepet töltött be az, hogy hova született, a közösség, a munka, a család mind fontos tényezők voltak.
- Nagy valószínűséggel mondható, hogy napjainkban a hagyományos történeti egyház történetének az utolsó szakaszát éljük. A történeti egyház megroppanása azonban nem az Ige igazságának összeroppanását jelenti. Az Ige igazsága pedig arra ösztönöz bennünket, hogy újraértelmezzük egyházunkat és annak szerepét. Meggyőződésem, hogy a kereszténységet, mint legfőbb európai társadalomalkotó tényezőt nem lehet kiiktatni az európai ember identitásából - hangsúlyozta a főjegyző.
Köntös László szerint Európában az ateista is keresztyén, ez a megfontolás pedig megalapozottá teszi a feltételezést: a keresztyénség újraértelmezése Európa és hazánk jövőjének is a kulcskérdése. Európa ma nagy zavarban él, még saját hagyományaival kapcsolatban is zavarban van. Jelenleg az átmenet korszakát éljük, de Köntös László szerint hamarosan eljön a kereszténység reneszánsza, amikor a nyugati kultúra majd újra rátalál saját gyökereire.
Az új egyház építkezik a még meglévő hagyományos egyháztagságból és az újra épülő polgári társadalom kulturálisan keresztyén identitású rétegeiből. Ennek az egyháznak a jellegzetessége: egyre kevésbé hagyományközösség, tudomásul veszi a modern társadalom kulturális sokszínűségét, kegyességileg sokszínű, kielégít sajátos kisközösségi igényeket, mobil, öntevékeny és a felekezeti jellege tompultabb.
-A jövő egyháza az igényekre épül. Nem az egyháznak van szüksége az emberekre, hanem az embereknek Krisztusra. Az egyház tehát egy eszköz, hogy egy közösséget hozzunk létre. Nyilvánvaló, hogy a világnézeti semlegesség mai nyugati kísérlete racionálisan is tarthatatlan. Világnézeti semlegesség nincs és az emberi életminőség sincs a hit nélkül. Vajon a vallás és az erkölcs összetartozik? A hit és az emberi életminőség összetartozik? Meggyőződésem, hogy igen. Értékalap nélkül nem működhet egyetlen társadalom sem.
Köntös László előadása végén a helyi történelemre is kitért. Véleménye szerint egy gyülekezet és a templom sorsát a település szerkezete határozza meg. A magyar református egyház a településszerkezet átalakulását nem vette észre és nem tudta követni, leragadt a régi parókiális rendszernél. Köntös László ezt tartja a legnagyobb hibának, mint mondta, ez kimondottan a misszió gátja lehet.
A pápai gyülekezet a népességmozgás szempontjából nincs jó helyzetben. A jelenlegi állapotok szerint szükség van a változásra, a váltásra.
- Pápán a hagyományos egyháztagság társadalmi tartalékai kimerülőben vannak, a környező falvak elnéptelenednek, a város lakossága pedig öregszik és folyamatosan csökken. Egyetlen lehetőségnek a még nem aktív, városi lakosság megszólítása tűnik. A jövő nagy kérdése még az is, hogy vajon városi központokkal létre lehet-e hozni regionális egyházakat, koncentrálva a városkörnyéki falvak még megmaradt egyháztagságára? Ilyen központ lehetne Pápa is - zárta gondolatindító előadását a főjegyző.
A Kávéházi beszélgetések sorozat a korábban elmaradt, a média és az egyház kapcsolatáról szóló előadással zárul jövő hét szerdán, 19 órai kezdettel az Esti Kornél Kávéházban.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!