Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe a magyar hitvilágban
2011-03-24 20:15:33 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Hazatalálás című előadássorozat harmadik alkalmán ma este dr. Varga Tibor a szkítákról, valamint Gyümölcsoltó Boldogasszonyról és a hozzá fűződő hiedelmekről tartott előadást az Edvy Malom Fogadóban. A jogtörténész előadása második részében a szkíták kultúrájáról, hagyományaikról, vallási - temetkezési szokásaikról és a régészeti feltárások eredményeiről beszélt.
Március 25. Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt hazánkban. A néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust.
Az ókori lovas nomád népnek, a szkítáknak i. e. 7. századtól - amikor a valószínűleg rokon, általuk elűzött kimmerek helyére települtek - a Fekete-tengertől északra a Duna és a Don közötti sztyeppe volt a szállásterületük, amit az i. e. 3. században az ugyancsak rokon szarmaták foglaltak el tőlük. A Donon túl mellettük a sztyeppén a szarmaták, a Kaszpi-tengeren túl pedig a szakák, szogdok és más turáni népek éltek az ő idejükben. Tehát a Kárpát-medencétől egészen a Kaszpi-tengerig éltek szkíta törzsek.
Dr. Varga Tibor elmondta, a Kárpát-medencében rengeteg szkíta eredetű bronztükröt és bronzból készült üstöt találtak a régészek. A magyarokat is hívták szkítáknak, türköknek, hunoknak, onoguroknak és avaroknak is. Sok hasonlóság van őseink és a szkíta törzsek hagyományai között. Legendás testvér-barátságuk - mely annyit jelent, hogy hitük szerint vér szerinti öröklődés nélkül is testvérré válhat két ember a vérszerződés útján-nem ismeretlen történet honfoglaló ősapáink idejéből. A vérszerződés fogalma csak az íjfeszítő népek körében volt ismert. Emellett ismert hagyományuknak, a szűzkultusznak több eleme is megtalálható a magyar mondavilág történeteiben.
Március 25. Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt hazánkban. A néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust.
Az ókori lovas nomád népnek, a szkítáknak i. e. 7. századtól - amikor a valószínűleg rokon, általuk elűzött kimmerek helyére települtek - a Fekete-tengertől északra a Duna és a Don közötti sztyeppe volt a szállásterületük, amit az i. e. 3. században az ugyancsak rokon szarmaták foglaltak el tőlük. A Donon túl mellettük a sztyeppén a szarmaták, a Kaszpi-tengeren túl pedig a szakák, szogdok és más turáni népek éltek az ő idejükben. Tehát a Kárpát-medencétől egészen a Kaszpi-tengerig éltek szkíta törzsek.
Dr. Varga Tibor elmondta, a Kárpát-medencében rengeteg szkíta eredetű bronztükröt és bronzból készült üstöt találtak a régészek. A magyarokat is hívták szkítáknak, türköknek, hunoknak, onoguroknak és avaroknak is. Sok hasonlóság van őseink és a szkíta törzsek hagyományai között. Legendás testvér-barátságuk - mely annyit jelent, hogy hitük szerint vér szerinti öröklődés nélkül is testvérré válhat két ember a vérszerződés útján-nem ismeretlen történet honfoglaló ősapáink idejéből. A vérszerződés fogalma csak az íjfeszítő népek körében volt ismert. Emellett ismert hagyományuknak, a szűzkultusznak több eleme is megtalálható a magyar mondavilág történeteiben.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!