Bögre-beszélgetések: földrengés és szökőár Japánban


2011-03-20 19:24:06  | cikk: mo  | 


Bögre-beszélgetések: földrengés és szökőár Japánban főképe
A Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet tavaly októberben indította el ún. Bögre-beszélgetések sorozatát, melynek során a szervezők minden hónapban újabb és újabb aktuális témákat vetnek fel, s tárgyalják meg egy csésze kávé, egy bögre tea mellett. Az alkalmakra rendszerint előadókat is hívnak, hogy az érintett témaköröket szakemberek társaságában vitathassák meg a résztvevők. Ezúttal a Japán keleti partvidékén, 2011. március 11-én bekövetkezett 9-es erősségű földrengésről, az azt követő cunamiról és a fukushimai nukleáris katasztrófáról tartott előadást Botlik Attila geográfus, geoinformatikus és Jávor Tamás, a paksi atomerőmű kutatóintézetének fizikusa.

Az előadás előtt – a Bögre-beszélgetések hagyományaihoz híven – a résztvevők három kérdés mentén indították a beszélgetést. Az elmélkedés perceiben a következő kérdésekre keresték a válaszokat: „Miért engedi Isten a szenvedést?”, „Mit tennél, ha lakóhelyeden arról kapnál hírt, hogy nukleáris veszélyhelyzet lépett fel?” és „Ha mindenedet elveszted, kihez fordulhatsz?”.

A beszélgetés után Botlik Attila tartott előadást a Japánban valaha mért legerősebb földrengésről és annak következményeiről. Az előadó elmondta, az élet számos területére kihat a katasztrófa, de a társadalmi és gazdasági életre gyakorolt hatása mellett a legfontosabb: az emberélet – fogalmazott Botlik Attila. A katasztrófa több ezer áldozatot követelt, de attól tartanak, a halottak valós száma ennél jóval magasabbnak bizonyulhat. A Mijagi prefektúrában körülbelül 10 ezer embert nem találnak. Az anyagi kár is jelentős, utak és vasutak mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki és gátak is átszakadtak. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, és 1,4 millió víz nélkül. Az előadó szerint a károk helyreállítása akár öt-tíz évet igénybe vehet. 

A Japánban bekövetkezett földrengés és az azt követő szökőár hatására a fukushimai atomerőmű elvesztette minden feszültségforrását – magyarázta a történteket Jávor Tamás fizikus.
- Így a rekator leállítása után nem tudták tovább hűteni a fűtőelemeket, ezért megnövekedett a nyomás a teljes hűtőkörben, illetve túlmelegedtek a fűtőelemek. A lefúvatás hidrogént juttatott a reaktortartályból a reaktor védőépületébe. A hidrogén pedig oxigénnel keveredve robbanásra képes. Ennek következtében megrongálódtak a védőburkolatok, így kevésbé védett a hely a kibocsátások ellen – foglalta össze Jávor Tamás.
Az atomfizikus azt hangsúlyozta, a Japán atomkatasztrófa Európa lakosságára nincs hatással. Az érintett területen élő lakosságot is csak elővigyázatosságból telepítették ki, nagyobb kockázatot a személyzet vállal, hiszen a reaktornál még hosszú ideig eltarthat a mentő és elhárító tevékenység. Jávor Tamás elmondta, természetesen a munkálatokban résztvevőket megfelelő védőfelszereléssel óvják a sugárzástól és gyakran cserélik a műszakokat, hogy egy-egy személy minél rövidebb ideig tartózkodjon a területen. Az előadó tájékoztatójában azt hangsúlyozta, a Japánban történt katasztrófával kapcsolatban különösen fontos, hogy az emberek hiteles forrásból tájékozódjanak.    

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!