Pápa sorsdöntő éjszakája
2011-03-17 07:50:21 | cikk: Babos Petra |
A Várostörténeti Honismereti Kör tegnap délután tartotta soron következő összejövetelét, melyen ezúttal a város sorsdöntő éjszakájáról, a szovjet megszállás igaz történetéről beszélt Huszár János, aki maga is részt vett fiatal ejtőernyősként a harcokban.
1945-ben a virágvasárnapot megelőző pénteken és szombaton a német katonák legnagyobb része elhagyta a várost. Március 25-re, a várostól 8 km-re fekvő Tapolcafő község már szovjet csapatok kezében volt. Miután a szovjet parancsnokság meg akarta ismerni a város védelmének erejét, felderítésre szánta el magát. Éjfél már elmúlt, amikor egy Schermann páncélost indítottak útba Pápa felé. A szovjet harckocsik már megközelítették a város szélső házait, amikor a németek tüzet nyitottak rájuk. Amint a nap felkelt, a város főutcáján a járművek torlódni kezdtek. A város déli bejárójánál csend volt, csak a két kilőtt harckocsi roncsa füstölgött. Később aztán repülőgépek vonultak át a város felett. Majd vészes sivítással hullani kezdtek a bombák. A Perutz gyártól az Alsósvárosi temetőig húzódott a szőnyegbombázás sávja. A bombázás után időként tompa morajlás hangzott a repülőtér felől. A németek sorra robbantották fel ott az épületeket, hangárokat. Az utcákat hangszórós kocsi járta be, és a város elhagyására szólította fel az embereket. A lakosság így is tett. Ezt látva a magyar zászlóalj parancsnoka, vitéz Makray Ferenc százados dr. Szőllősy Sándor polgármesterrel kötött egyezségének megfelelően a sötétedés után ugyancsak kiadta a parancsot az elvonulásra. Alig hagyták el a várost a magyar katonák, máris elkezdődött a szovjet előőrsök beszivárgása. A birtokbavétel egész éjjel tartott. Nehéz napok következtek ezután. A romos városban nem volt víz, villany. A megmaradt lakosokat kényszermunkára ítélték.
A bujkálásból hazaérkező dr. Sulyok Dezső ügyvéd vállalta a város vezetését, s a régi polgármester dr. Szőllősy Sándor segítségével helyreállította a város közigazgatását, rendbe hozta a villanyhálózatot és a vízvezetékrendszert. Így a háború végére, ha nehéz körülmények között is, de lassan megindult Pápán a normális élet - mesélte el Huszár János, Bél-Mátyás díjas helytörténész.Végül Huszár János elmondta, hogy emléktáblát fognak állítani dr. Szőllősy Sándor és Makray Ferenc tiszteletére a Török Bálint utcán a közeljövőben.
A kör április 20-án tartja következő előadását, melyen Mezei Zsolt főkönyvtáros beszél majd a ferences szerzetesekről és épített örökségükről.
1945-ben a virágvasárnapot megelőző pénteken és szombaton a német katonák legnagyobb része elhagyta a várost. Március 25-re, a várostól 8 km-re fekvő Tapolcafő község már szovjet csapatok kezében volt. Miután a szovjet parancsnokság meg akarta ismerni a város védelmének erejét, felderítésre szánta el magát. Éjfél már elmúlt, amikor egy Schermann páncélost indítottak útba Pápa felé. A szovjet harckocsik már megközelítették a város szélső házait, amikor a németek tüzet nyitottak rájuk. Amint a nap felkelt, a város főutcáján a járművek torlódni kezdtek. A város déli bejárójánál csend volt, csak a két kilőtt harckocsi roncsa füstölgött. Később aztán repülőgépek vonultak át a város felett. Majd vészes sivítással hullani kezdtek a bombák. A Perutz gyártól az Alsósvárosi temetőig húzódott a szőnyegbombázás sávja. A bombázás után időként tompa morajlás hangzott a repülőtér felől. A németek sorra robbantották fel ott az épületeket, hangárokat. Az utcákat hangszórós kocsi járta be, és a város elhagyására szólította fel az embereket. A lakosság így is tett. Ezt látva a magyar zászlóalj parancsnoka, vitéz Makray Ferenc százados dr. Szőllősy Sándor polgármesterrel kötött egyezségének megfelelően a sötétedés után ugyancsak kiadta a parancsot az elvonulásra. Alig hagyták el a várost a magyar katonák, máris elkezdődött a szovjet előőrsök beszivárgása. A birtokbavétel egész éjjel tartott. Nehéz napok következtek ezután. A romos városban nem volt víz, villany. A megmaradt lakosokat kényszermunkára ítélték.
A bujkálásból hazaérkező dr. Sulyok Dezső ügyvéd vállalta a város vezetését, s a régi polgármester dr. Szőllősy Sándor segítségével helyreállította a város közigazgatását, rendbe hozta a villanyhálózatot és a vízvezetékrendszert. Így a háború végére, ha nehéz körülmények között is, de lassan megindult Pápán a normális élet - mesélte el Huszár János, Bél-Mátyás díjas helytörténész.Végül Huszár János elmondta, hogy emléktáblát fognak állítani dr. Szőllősy Sándor és Makray Ferenc tiszteletére a Török Bálint utcán a közeljövőben.
A kör április 20-án tartja következő előadását, melyen Mezei Zsolt főkönyvtáros beszél majd a ferences szerzetesekről és épített örökségükről.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!