A helyi médiát köszöntötték a Magyar Sajtó Napja alkalmából


2011-03-12 06:53:37  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Babos Petra  | 


A helyi médiát köszöntötték a Magyar Sajtó Napja alkalmából főképe
1990 óta március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük, mivel 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki az első szabad, magyar sajtó termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. A Tizenkét pont eső követelése a sajtószabadság volt; Pesten aznap csak a polgári sajtószabadság elvét mondták ki, annak törvénybe foglalása hosszabb folyamat eredményeként történt meg április 11-én.
A Pápai Jókai Kör Egyesület a Magyar Sajtó Napja alkalmából a helyi médiát, képviselőiket köszöntötte a Pedagógus Művelődési Házban. A rendezvényen részt vett dr. Áldozó Tamás megválasztott polgármester, Grőber Attila és Erőss Bulcsú önkormányzati képviselők, Rádi Róbert, a Művelődési Osztály vezetője és Unger Tamás, a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola igazgatója is.
Veszpréminé Turtsányi Valéria, a kör elnöke köszöntőjében elmondta, a program megrendezésével több nemes célt tűzött ki maga elé az egyesület.
– Mindenekelőtt a Magyar Sajtó Napján, az egyesület névadója, Jókai Mór iránti tiszteletből, annak sorsfordító időszakban vállalt cselekedeteire és annak jelentőségére kívánjuk a figyelmet ráirányítani. Nemes szándékaink egyike ezen túl, többek között az, hogy megköszönjük a média munkatársainak azt a tevékenységét, mellyel hozzájárulnak a helyi társadalom polgárainak érdemi tájékoztatásához-fogalmazott a vezető. Köszöntője végén Kozma Imrének, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének a Magyar Sajtó Napja alkalmából megfogalmazott gondolatait idézte fel:
„..a megszólaló a szaváért, a hallgató a csöndjéért felelős. S mindkettő ezért is, azért is, mert a megszólaló el fog hallgatni, s ebben a csöndben lemérheti elhangzott szavainak súlyát, vagy súlytalanságát, a hallgató pedig meg fog szólalni s szavában mérheti le, hogy csöndje felkészítette-e erre a megszólalásra […]. A szó szellem. Nincs jogunk pongyolán, fölkészületlenül, önkényesen kimarkolni egyet a szavak hatalmából, mert a szókincs nemzeti vagyon. Jól gondolja meg te-hát, hogy ki s miért nyúl bele a kincsbe. Igaz, hallgathat is, bár ha jól megfontoljuk, a csönd is - egyre fogyatkozó - nemzeti vagyonunk. Mivel a szó szellem, nyelvében él az ember szelleme, s nyelvtelenségében haldokol.
Senki se vélje kioktatásnak a következő mondatokat, magamnak is mondom. Hogyan beszéljünk felelősen? Tartalmatlanul soha, készületlenül sem. Tisztázott nyelvi fordulatokkal éljünk, képekkel, ne képzavarokkal. Legyen helyén mondatainkban az alany és állítmány, s ne tobzódjunk a jelzőkben, jelezzünk csak. Merjük keresgélni a szavakat, merjünk ráhagyatkozni képességünkre. Nem a látványos sok kell belőlünk az embereknek, hanem az a kevés, ami vagyunk, de az kiművelve, kiélesítve, Istentől megáldva s nagyon emberien, nagyon őszintén. Lássátok, ez vagyok, ennyim van, de ez tiszta táplálék, igaz szó. Mérhetetlenül sok az, amit nem tudok, de, amit megtudhattam, azt megosztom veletek.”
Ezt követően Válint Magdolna, a Jókai Kör titkára Jókai Mór 1848-as visszaemlékezéseiből idézett. A média képviselői, a közéleti személyiségek és a pártok vezetői kötetlen beszélgetés keretében folytatták a kellemes időtöltést.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!