„A nyelv adománya nélkül nem lehet kereskedni, sem országot igazgatni”
2011-02-25 21:48:14 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Február 21-én ünnepeljük az Anyanyelv Nemzetközi Világnapját. Ebből az apropóból a Pedagógus Művelődési Házban a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület tagjai az idén 120 éve elhunyt nagyszerű nyelvújítóra, Ballagi (Bloch) Mórra emlékeztek ma délután. Nemrég reprintként jelent meg, a Nap Kiadó gondozásában korábban 1873-ban kiadott 83 ezer címszavas A Magyar Nyelv Teljes Szótára, melyet ma délután Sebestyén Ilona, a Nap Kiadó alapító főszerkesztője mutatott be.
Az alkalom során a Pedagógus Művelődési Ház intézményvezetője köszönőjében Déry Tibort idézte: „A nyelv adománya nélkül nem lehet kereskedni, sem országot igazgatni.” Tehát az íróknak, a politikusoknak és az értelmiségieknek mindent el kell követni azért, hogy az anyanyelv támogatást nyerjen ma is - mondta Kerecsényi Zoltán.
Kerecsényi utalt Herder 1791-es jóslatára, mely szerint „A mások közé ékelt kis számú magyaroknak századok múltán talán majd a nyelvét sem lehet fölfedezni.” Szerinte ez a jóslat megbukott, hiszen a magyar nyelvet nem fenyegeti pusztulás, a világ több mint hatezer nyelve közül az első ötven közé tartozik a magyar, ha azt számítjuk, hányan használják anyanyelvükként, s évezredes kultúrája alapján pedig ennél is előkelőbb hely illeti meg. Íróknak, politikusoknak, az értelmiségieknek mindent el kell követniük, hogy az anyanyelv támogatást és ösztönzést kapjon – utalt nyelvünk fontosságára az intézményvezető.
Ezt követően Ballagi Mór tartalmas életútját Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke ismertette. Ballagi Mórnak pápai kötődése van. Kiskorában megismerkedett a héber nyelvvel, valamint a Talmuddal, gyermekként 1831-től a pápai Beth-Hammidrasban tanult, talmud-tanítónak készült. 1836–1837-ben a Pápai Református Főiskolán filozófiát hallgatott. Egészen fiatalon vált a zsidók egyenjogúsításának élharcosává. Jó tollú újságíróként 1840-ben Eötvös József báró biztatására megírta a „Zsidókról” című röpiratát, mellyel az országgyűlésben is elismerést keltett. 1840–1841-ben kiadta a „Mózes öt könyvét”, kötetenként jelent meg, kétnyelvűen, magyar-héber nyelven, a fordítást kiegészítette a Talmudból vett magyarázatokkal.
Hamar összetűzésbe került a zsidóság vezető köreivel, melynek eredményeképpen áttért az evangélikus vallásra és megkeresztelkedett. Az evangélikus hitét később református hitre cserélte, kálvinista lett. Ballagi Mór a magyarországi protestantizmus egyik kimagasló, XIX. századi alakja volt. Teológiai munkássága szorosan a református egyházhoz kapcsolódik, a budapesti Református Teológiai Akadémia hittan és szentírás magyarázat tanszékének tudós tanáraként és emellett politikusként is működött, országgyűlési képviselővé is megválasztották. Zsidó származásúként, ő volt az első, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett.Sebestyén Ilona előadásában elmondta, Ballagi életműve a magyar egyetemes kultúra értékes része, talán nincs még egy olyan neves magyar tudós, aki tizenhat nyelven beszélt, ezek között olyan nyelveken is, mint az óhéber, latin, ógörög és szanszkrit.
A magyar történelem szakos tanár azért kezdett el foglalkozni Ballagi Mór munkásságával, mert egyetemi évei alatt hiánycikk volt a nyelvújító nagy szótára több könyvtárból is.
- Ballagi Mór nagy szótára a mai napig pótolhatatlan, amely 83 ezer szavával magyar nyelvkincs. 1973-ban zárta le végleg a szótárt, addig tartalmazza az akkori magyar nyelv sajátosságait. Ő maga is nyelvújító volt, ami akkor nőtte ki magát országos mozgalommá. Tulajdonképpen nemcsak ez a műve őrzi meg munkásságának emlékét, hanem az általa kiadott nyolcféle német-magyar, magyar-német kisszótár is. Amikor az egyetemen magyar-történelem szakra jártam, gyakran kötöttünk ki társaimmal könyvtárakban, sokszor kellett utána nézni ennek is, annak is és sokszor nem lehetett sehol sem hozzájutni a szükséges irodalomhoz. Akkor 1984-ben írtam egy cikket, Hiányzó könyveink címmel. Tíz évig szerkesztettem a Népszavában a nyelvművelő rovatot és ott jelent meg. Köztük volt Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótára is, így akkor megfogadtam, hogy ha lesz rá lehetőségem, pótolni fogom a magyar nyelvből ezt a hiányosságot.
A főszerkesztő előadása végén bevezette a jelenlévőket a Ballagi-féle nagyszótár titkaiba. A szótár remekül bemutatja, hogy milyen volt nyelvünk a 19. század második harmadának végén, s nemcsak a maga korában számított igen jó gyakorlati kézikönyvnek, hanem napjainkban is sok tanulsággal szolgál, legfőképpen azáltal, hogy megfontolt értelmezései nyomán az azóta eltelt majdnem 150 esztendő szókincsbeli változásai, módosulásai is tudatosulnak bennünk.
Az alkalom során a Pedagógus Művelődési Ház intézményvezetője köszönőjében Déry Tibort idézte: „A nyelv adománya nélkül nem lehet kereskedni, sem országot igazgatni.” Tehát az íróknak, a politikusoknak és az értelmiségieknek mindent el kell követni azért, hogy az anyanyelv támogatást nyerjen ma is - mondta Kerecsényi Zoltán.
Kerecsényi utalt Herder 1791-es jóslatára, mely szerint „A mások közé ékelt kis számú magyaroknak századok múltán talán majd a nyelvét sem lehet fölfedezni.” Szerinte ez a jóslat megbukott, hiszen a magyar nyelvet nem fenyegeti pusztulás, a világ több mint hatezer nyelve közül az első ötven közé tartozik a magyar, ha azt számítjuk, hányan használják anyanyelvükként, s évezredes kultúrája alapján pedig ennél is előkelőbb hely illeti meg. Íróknak, politikusoknak, az értelmiségieknek mindent el kell követniük, hogy az anyanyelv támogatást és ösztönzést kapjon – utalt nyelvünk fontosságára az intézményvezető.
Ezt követően Ballagi Mór tartalmas életútját Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke ismertette. Ballagi Mórnak pápai kötődése van. Kiskorában megismerkedett a héber nyelvvel, valamint a Talmuddal, gyermekként 1831-től a pápai Beth-Hammidrasban tanult, talmud-tanítónak készült. 1836–1837-ben a Pápai Református Főiskolán filozófiát hallgatott. Egészen fiatalon vált a zsidók egyenjogúsításának élharcosává. Jó tollú újságíróként 1840-ben Eötvös József báró biztatására megírta a „Zsidókról” című röpiratát, mellyel az országgyűlésben is elismerést keltett. 1840–1841-ben kiadta a „Mózes öt könyvét”, kötetenként jelent meg, kétnyelvűen, magyar-héber nyelven, a fordítást kiegészítette a Talmudból vett magyarázatokkal.
Hamar összetűzésbe került a zsidóság vezető köreivel, melynek eredményeképpen áttért az evangélikus vallásra és megkeresztelkedett. Az evangélikus hitét később református hitre cserélte, kálvinista lett. Ballagi Mór a magyarországi protestantizmus egyik kimagasló, XIX. századi alakja volt. Teológiai munkássága szorosan a református egyházhoz kapcsolódik, a budapesti Református Teológiai Akadémia hittan és szentírás magyarázat tanszékének tudós tanáraként és emellett politikusként is működött, országgyűlési képviselővé is megválasztották. Zsidó származásúként, ő volt az első, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett.Sebestyén Ilona előadásában elmondta, Ballagi életműve a magyar egyetemes kultúra értékes része, talán nincs még egy olyan neves magyar tudós, aki tizenhat nyelven beszélt, ezek között olyan nyelveken is, mint az óhéber, latin, ógörög és szanszkrit.
A magyar történelem szakos tanár azért kezdett el foglalkozni Ballagi Mór munkásságával, mert egyetemi évei alatt hiánycikk volt a nyelvújító nagy szótára több könyvtárból is.
- Ballagi Mór nagy szótára a mai napig pótolhatatlan, amely 83 ezer szavával magyar nyelvkincs. 1973-ban zárta le végleg a szótárt, addig tartalmazza az akkori magyar nyelv sajátosságait. Ő maga is nyelvújító volt, ami akkor nőtte ki magát országos mozgalommá. Tulajdonképpen nemcsak ez a műve őrzi meg munkásságának emlékét, hanem az általa kiadott nyolcféle német-magyar, magyar-német kisszótár is. Amikor az egyetemen magyar-történelem szakra jártam, gyakran kötöttünk ki társaimmal könyvtárakban, sokszor kellett utána nézni ennek is, annak is és sokszor nem lehetett sehol sem hozzájutni a szükséges irodalomhoz. Akkor 1984-ben írtam egy cikket, Hiányzó könyveink címmel. Tíz évig szerkesztettem a Népszavában a nyelvművelő rovatot és ott jelent meg. Köztük volt Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótára is, így akkor megfogadtam, hogy ha lesz rá lehetőségem, pótolni fogom a magyar nyelvből ezt a hiányosságot.
A főszerkesztő előadása végén bevezette a jelenlévőket a Ballagi-féle nagyszótár titkaiba. A szótár remekül bemutatja, hogy milyen volt nyelvünk a 19. század második harmadának végén, s nemcsak a maga korában számított igen jó gyakorlati kézikönyvnek, hanem napjainkban is sok tanulsággal szolgál, legfőképpen azáltal, hogy megfontolt értelmezései nyomán az azóta eltelt majdnem 150 esztendő szókincsbeli változásai, módosulásai is tudatosulnak bennünk.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!