Hősök az Esterházy családban
2011-02-15 19:36:05 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
A Szűkebb Pátriánk ifjúsági várostörténeti honismereti kör ma tartotta következő összejövetelét a Petőfi moziban. A mai délutánon az Esterházy családról esett szó, melyről Stankovics Marianna középiskolai tanár beszélt.
Előadását egy Berzsenyi-idézettel kezdte: „Ők voltak a harc vérzivatarjain s a béke napján bölcs vezetők, atyák…” Berzsenyi itt Esterházy Miklós elődeit méltatja, a hadvezér, a katona és a politikus Esterházyakat. A Berzsenyi-óda folytatása az Esterházy-mitológia egyik csomópontját, az 1652. augusztus 25-26-i Zsitva-völgyi török ellenes csatát említi: „Melly áldozat volt a vezekényi harc bús tisztelettel könnyezi a magyar, négy bajnok Esterházy véres porba kevert ajakit, halálát…”
A csatában meghalt négy Esterházy: Ferenc, Tamás, Gáspár és László. Közülük csak Esterházy Lászlónak volt pápai kötődése, ő Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina fia volt. A rendkívül tehetséges fiú 15 évesen gondnoka lett a fraknói várnak és uradalomnak, amelyet apja 1626-ban Ferdinándtól kapott. Apja halála után Sopron vármegye főispánja és az uralkodó titkos tanácsosa lett. 1647-ben III. Ferdinánd királlyá koronázásakor az Aranysarkantyús vitézi címet kapta, egy évvel később királyi kamarássá és a pápai családi vár főparancsnokává nevezték ki. A vezekényi csatában csaptak össze a törökökkel a királyi hadak, s az ütközetben négy Esterházy meghalt. A csatában elesett Esterházyakat nagy pompával temették el Nagyszombaton 1652. november 25-én.
Esterházy Pál kincstárának 1654-es levéltárában már szerepel a korszak két vezető ötvösművésze által készített hatalmas domborított ezüsttál, amely a vezekényi csatát, Esterházy László hősi halálát ábrázolja.
Stankovics Marianna kiemelte előadásában, különös, hogy a „szép gróf” tragikus története az első világháború idején megismétlődik, a Vilmos-huszárok főhadnagya, a pápai hitbizomány birtokosa, gróf Esterházy Pál esetében is.
Az ugyancsak magas, vonzó külsejű grófot szintén nagyon jó lovasnak tartották, mint Esterházy Lászlót, de a lövészárokban ló nélkül kellett harcolnia. Emlékezzünk csak vissza: László lova elcsúszott a vezekényi csatában, ezért neki is gyalogosan kellett küzdenie. Az oroszok elleni támadáskor az orosz sortűzbe kerülve neki sem volt esélye az életben maradásra, mint Lászlónak a törökökkel szemben. Esterházy Pál birtokait is kiskorú rokona, Tamás gróf örökölte.
A XIX. századi Esterházyak közül legérdekesebb sorsa Pálnak, a mauzóleumépítő Miklós középső fiának volt. A kiegyezés után Esterházy Pált választották meg a pápai kerület országgyűlési képviselőjévé és a megyei szabadelvű párt elnökévé. A parlamentben idős kora ellenére egyike volt a legszorgalmasabb tagoknak. Ő volt a pápai lövészegylet alapítója is. 1872-ben belső titkos tanácsosi címet nyert, majd szeptember 12-én pápai és ugodi uradalmaiból hitbizományt alapított. Ő lett a pápai úri kaszinó védnöke. Pál és családja a jótékonykodásból sem maradt ki. Még ifjúkorában a borsosgyőri gyárból százezer téglát ajánlott fel a pápai zsinagóga felépítéséhez. Felesége az 1876-ban alakult Pápai Jótékony Nőegylet 500 tagjának elnöke volt Bocsor Istvánnéval.
Végül Stankovics Marianna hozzátette: Példamutató életére ráillenek fiának, Esterházy Móricnak szavai: „Igaz hazafinak, ha édes hazának szolgálatára felhivatik, e kötelesség alól bármily ürügy alatt kibúvni soha nem szabad”- zárta gondolatait a tanárnő.A kör jövő keddi vendége Fejes Sándor helytörténész lesz, aki a céhes ipar virágzásáról és hanyatlásáról tart előadást.
Előadását egy Berzsenyi-idézettel kezdte: „Ők voltak a harc vérzivatarjain s a béke napján bölcs vezetők, atyák…” Berzsenyi itt Esterházy Miklós elődeit méltatja, a hadvezér, a katona és a politikus Esterházyakat. A Berzsenyi-óda folytatása az Esterházy-mitológia egyik csomópontját, az 1652. augusztus 25-26-i Zsitva-völgyi török ellenes csatát említi: „Melly áldozat volt a vezekényi harc bús tisztelettel könnyezi a magyar, négy bajnok Esterházy véres porba kevert ajakit, halálát…”
A csatában meghalt négy Esterházy: Ferenc, Tamás, Gáspár és László. Közülük csak Esterházy Lászlónak volt pápai kötődése, ő Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina fia volt. A rendkívül tehetséges fiú 15 évesen gondnoka lett a fraknói várnak és uradalomnak, amelyet apja 1626-ban Ferdinándtól kapott. Apja halála után Sopron vármegye főispánja és az uralkodó titkos tanácsosa lett. 1647-ben III. Ferdinánd királlyá koronázásakor az Aranysarkantyús vitézi címet kapta, egy évvel később királyi kamarássá és a pápai családi vár főparancsnokává nevezték ki. A vezekényi csatában csaptak össze a törökökkel a királyi hadak, s az ütközetben négy Esterházy meghalt. A csatában elesett Esterházyakat nagy pompával temették el Nagyszombaton 1652. november 25-én.
Esterházy Pál kincstárának 1654-es levéltárában már szerepel a korszak két vezető ötvösművésze által készített hatalmas domborított ezüsttál, amely a vezekényi csatát, Esterházy László hősi halálát ábrázolja.
Stankovics Marianna kiemelte előadásában, különös, hogy a „szép gróf” tragikus története az első világháború idején megismétlődik, a Vilmos-huszárok főhadnagya, a pápai hitbizomány birtokosa, gróf Esterházy Pál esetében is.
Az ugyancsak magas, vonzó külsejű grófot szintén nagyon jó lovasnak tartották, mint Esterházy Lászlót, de a lövészárokban ló nélkül kellett harcolnia. Emlékezzünk csak vissza: László lova elcsúszott a vezekényi csatában, ezért neki is gyalogosan kellett küzdenie. Az oroszok elleni támadáskor az orosz sortűzbe kerülve neki sem volt esélye az életben maradásra, mint Lászlónak a törökökkel szemben. Esterházy Pál birtokait is kiskorú rokona, Tamás gróf örökölte.
A XIX. századi Esterházyak közül legérdekesebb sorsa Pálnak, a mauzóleumépítő Miklós középső fiának volt. A kiegyezés után Esterházy Pált választották meg a pápai kerület országgyűlési képviselőjévé és a megyei szabadelvű párt elnökévé. A parlamentben idős kora ellenére egyike volt a legszorgalmasabb tagoknak. Ő volt a pápai lövészegylet alapítója is. 1872-ben belső titkos tanácsosi címet nyert, majd szeptember 12-én pápai és ugodi uradalmaiból hitbizományt alapított. Ő lett a pápai úri kaszinó védnöke. Pál és családja a jótékonykodásból sem maradt ki. Még ifjúkorában a borsosgyőri gyárból százezer téglát ajánlott fel a pápai zsinagóga felépítéséhez. Felesége az 1876-ban alakult Pápai Jótékony Nőegylet 500 tagjának elnöke volt Bocsor Istvánnéval.
Végül Stankovics Marianna hozzátette: Példamutató életére ráillenek fiának, Esterházy Móricnak szavai: „Igaz hazafinak, ha édes hazának szolgálatára felhivatik, e kötelesség alól bármily ürügy alatt kibúvni soha nem szabad”- zárta gondolatait a tanárnő.A kör jövő keddi vendége Fejes Sándor helytörténész lesz, aki a céhes ipar virágzásáról és hanyatlásáról tart előadást.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!