Szűkebb Pátriánk: reformáció és ellenreformáció Pápán
2011-02-08 18:44:40 | cikk: mo |
A Szűkebb Pátriánk Várostörténeti Ifjúsági Tanfolyam mai előadásán dr. Hermann István, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója beszélt a reformáció és ellenreformáció mibenlétéről, eseményeiről és következményeiről. Az előadó ismertette a reformáció és a katolikus megújulás folyamatait, kitért azok magyarországi és pápai eseményeire, s mindezt korabeli alkotásokkal, illusztrációkkal támasztotta alá. Az előadáson megtudtuk, a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével a 16. század közepén érték el Magyarországot, ahol kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a katolikus Habsburgok elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. A reformáció nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is. Dr. Hermann István úgy fogalmazott, hosszas hitviták után, az 1568-as tordai országgyűlés kimondta négy hivatalos felekezet vallásszabadságát: a kálvinista, a lutheránus, a katolikus és az unitárius vallásokét.
Az ellenreformáció – vagy ahogy az előadó fogalmaz, a rekatolizáció – volt a kialakult újabb keresztény egyházak megjelenésére adott válasza a katolicizmusnak. A rekatolizáció időszaka 1546 és 1648 közé tehető. Sikereit erősen előmozdította a tridenti zsinat (1545-1563) és annak határozatai. A reformáció legjelentősebb magyarországi képviselője Pázmány Péter esztergomi érsek, aki írásaival a magyar főurak jelentős részét ismét visszatérítette a katolikus egyházba, s ezáltal a katolicizmus hosszú távú biztos szerepét Magyarországon megszilárdította. Pápán valószínűleg már a mohácsi csata előtt terjedtek a protestáns, mégpedig a lutheri tanok. Biztosat azonban csak 1534-ből tudunk – folytatta előadását Hermann István –, amikor a plébániai iskola tanítója, a ludi magister Gizdavith Péter volt, aki egy levelében magát „ludimagister oppidi Papa, capellanus, sed non papisticus” nevezi, vagyis: iskolamester, káplán, de nem pápista, azaz nem katolikus. Az előadó még egy adatot emelt ki a reformáció korai terjedésére vonatkozóan: a Kollégium törvényeinek 1585-ben kelt bevezetőjéből kikövetkeztethető, hogy a Schola Reformata Papensis 1531-ben már wittenbergi, vagyis lutheránus szellemben működött. A kollégiumi törvények másolata azt említi – magyarázta az előadó –, hogy 1585 előtt „54 éven keresztül minden írott törvény nélkül voltak”, azaz 1531 óta működhetett protestáns szellemben az iskola. Hermann István előadásában kiemelte Sztáray Mihály, Huszár Gál és Kanizsai Pálfy János pápai működését, majd áttekintette a katolikus megújulás évtizedeit.
A tanfolyam mai előadásából kiderült, 1628-ban házasságkötés révén, a rekatolizált főúri család, az Esterházyak szerezték meg a pápai uradalmat, amelyet rövidesen gróf Csáky Lászlónak adtak zálogba. Ő telepítette a Pálos szerzeteseket, akik csakhamar iskolát indítottak a katolikus hit terjesztésére. A protestáns történetírás 1649-től, Esterházy László pápai várkapitányságától számítja a rekatolizáció időszakát. A reformátusok üldözése 1659-60-ban kezdődött, amikor az új földesúr Esterházy Pál elvette a protestánsok templomát, a korábbi Öregtemplomot. Ebben az időben 600 fő protestáns vallású iparos és részben katona hagyta el Pápa városát.
A Szűkebb Pátriánk e heti előadásán dr. Hermann István a pápai végvárrendszer kialakulásával, működésével zárta előadását.
Az ellenreformáció – vagy ahogy az előadó fogalmaz, a rekatolizáció – volt a kialakult újabb keresztény egyházak megjelenésére adott válasza a katolicizmusnak. A rekatolizáció időszaka 1546 és 1648 közé tehető. Sikereit erősen előmozdította a tridenti zsinat (1545-1563) és annak határozatai. A reformáció legjelentősebb magyarországi képviselője Pázmány Péter esztergomi érsek, aki írásaival a magyar főurak jelentős részét ismét visszatérítette a katolikus egyházba, s ezáltal a katolicizmus hosszú távú biztos szerepét Magyarországon megszilárdította. Pápán valószínűleg már a mohácsi csata előtt terjedtek a protestáns, mégpedig a lutheri tanok. Biztosat azonban csak 1534-ből tudunk – folytatta előadását Hermann István –, amikor a plébániai iskola tanítója, a ludi magister Gizdavith Péter volt, aki egy levelében magát „ludimagister oppidi Papa, capellanus, sed non papisticus” nevezi, vagyis: iskolamester, káplán, de nem pápista, azaz nem katolikus. Az előadó még egy adatot emelt ki a reformáció korai terjedésére vonatkozóan: a Kollégium törvényeinek 1585-ben kelt bevezetőjéből kikövetkeztethető, hogy a Schola Reformata Papensis 1531-ben már wittenbergi, vagyis lutheránus szellemben működött. A kollégiumi törvények másolata azt említi – magyarázta az előadó –, hogy 1585 előtt „54 éven keresztül minden írott törvény nélkül voltak”, azaz 1531 óta működhetett protestáns szellemben az iskola. Hermann István előadásában kiemelte Sztáray Mihály, Huszár Gál és Kanizsai Pálfy János pápai működését, majd áttekintette a katolikus megújulás évtizedeit.
A tanfolyam mai előadásából kiderült, 1628-ban házasságkötés révén, a rekatolizált főúri család, az Esterházyak szerezték meg a pápai uradalmat, amelyet rövidesen gróf Csáky Lászlónak adtak zálogba. Ő telepítette a Pálos szerzeteseket, akik csakhamar iskolát indítottak a katolikus hit terjesztésére. A protestáns történetírás 1649-től, Esterházy László pápai várkapitányságától számítja a rekatolizáció időszakát. A reformátusok üldözése 1659-60-ban kezdődött, amikor az új földesúr Esterházy Pál elvette a protestánsok templomát, a korábbi Öregtemplomot. Ebben az időben 600 fő protestáns vallású iparos és részben katona hagyta el Pápa városát.
A Szűkebb Pátriánk e heti előadásán dr. Hermann István a pápai végvárrendszer kialakulásával, működésével zárta előadását.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!