A vidék nagyon el van nyomva - Sertés Szimpóziumot tartottak ma Vináron
2011-01-29 16:39:49 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Vinár község önkormányzata, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Purina takarmányok kizárólagos gyártója Sertés szimpóziumra hívta össze ma Vináron a közösségi házba a környék gazdáit, fiataljait. Elsőként a rendezvénynek otthont adó község polgármestere, Horváth Csaba köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket.
A mai összejövetel egyik fő szervezője a vinári Márkus József volt. Mint mondta, 85’ óta foglalkozik sertéstartással. Szerinte fontos, hogy a fiatalok visszatérjenek a falvakba, a mai találkozó ezt a célt is szolgálja a gazdák felvilágosítása mellett.
- Ezelőtt 8 évvel Marcalgergelyi és Vinár 59 sertést tartott közösen. Mára alig van 8 Vináron. Ismerve a sertés biológiáját, évente kétszer ellik. Ha egy kocának - tegyük fel - van két malaca, az 1200 hízót jelent. A Pápai Hús 1913. Kft-nek ez egynapi munkája. Ez sok embernek ad munkát, ezeket a lehetőségeket ki kéne használni-mondta el kérdésünkre Márkus József.
Papp Tamás, a Kisgazda Polgári Egyesület megyei elnöke köszöntőjében elmondta, szomorúan tapasztalja, hogy a vidék nagyon el van nyomva. Húsz éve mindig csak falba ütközik és visszapattan róla. Mint mondta, 1998 és 2002 között olyan kormánya volt az országnak, amely elkezdett egy programot a vidék felhozatalára, de utána nyolc évig olyan kormány vezette az országot, amely még rosszabb helyzetbe hozta a magyar vidéken élő emberek életét, sorsát.
- Én úgy döntöttem, hogy felvállalom a feladatot, mert segíteni akarok a falusi embereken, úgy, mint politikus és úgy, mint együttérző ember is. Törvényeket kell hozni azért, hogy a falusi emberek megélhetése biztosítva legyen, könnyebb és működőképes legyen. A Kisgazdák olyan vidéki és mezőgazdaság fejlesztési stratégia kidolgozását kezdeményezik a kormánynál, amely lehetővé teszi az új földbirtokpolitika kialakítását és a középbirtokrendszer megerősítését. Tudjuk, hogy a munkanélküliség legjobban vidéken jön elő, hiszen a 60’-as évek elején sokan bevándoroltunk a városba, s a vidéket magára hagytuk. Sok helyen már üresen állnak a házak. Meg kell művelnünk a földjeinket, visszatérni a háztáji gazdálkodásra, az önellátásra, rendet kell tenni a fejekben. Az országunkat ki kell vinni abból az állapotból, ahol most van. Kisgazdaként a letelepedési politikát is kiemelten támogatom. Ez azt jelenti, hogy a fiatalokat vissza szeretnénk csábítani a falvakba dolgozni és élni, megadva nekik a lehetőséget arra, hogy az önbecsülésüket megteremtsék. Engem három dolog tartott mindig életben: a hit, az erkölcs és a szeretet. Ezt a három dolgot, ha méltányoljuk és egymással szemben ezek szerint viselkedünk, akkor valami lesz ebből az országból.
- Január 22-én, szombaton a Kisgazda Polgári Egyesület és Kisgazda Polgári Szövetség (KPE-KPSZ) országos elnöksége és megyei vezetői tanácskozást tartottak Budapesten, melyen részt vett dr. Ángyán József államtitkár is-számolt be Papp Tamás.
Az eseményen a résztvevők számos határozatot fogadtak el, nagy hangsúlyt fektetve a termőföld védelmére, az igazságos és hatékony birtokszervezet kialakítására, a kis és középbirtok megerősítésére és a szövetkezési program elindítására. A kisgazdák hangsúlyosan kérik, kezdeményezik, hogy a magyar föld-termőföld védelme bekerüljön az új alkotmányba, továbbá a megújulást szolgáló nemzeti programban kiemelt prioritást kapjon a szociális földprogram elindítása az önkormányzatok bevonásával és a mezőgazdaság teljes vertikumának újraszervezése, megerősítése. A Kisgazda álláspont az, hogy az agrárstratégiának szolgálnia kell az egész magyar vidék felemelését, biztosítani kell, hogy az emberek munkához, a fiatalok képességeiknek és nem vagyoni viszonyaiknak megfelelően tanulni tudjanak.
A megnyitókat követően dr. Rajnai Csaba, a keszthelyi Pannon Egyetem nyugalmazott adjunktusa tartott előadást a magyar sertéstenyésztés jelenlegi helyzetéről és jövőjéről a kis és közepes gazdaságok szempontjából. Dr. Rajnai Csaba szerint az elmúlt húsz évben, négy évet leszámítva a kormány nem foglalkozott a vidékfejlesztéssel, s ez abban is megmutatkozik, hogy míg 1980-ban közel 10 millió sertés, 2000-ben már csak 4,5 millió sertés, egy 2010. augusztus végi felmérés szerint pedig csak 3 millió 700 ezer sertés volt Magyarországon. A szakember szerint a másik jelentős változás a sertéstermelés szektorális megoszlásában mutatkozik meg. A sertéstartó kedv is csökkent, mely betudható annak a jelenségnek is, hogy az elmúlt 10 évben a takarmány és a sertés eladási árak hektikusan változtak. Magyarország ökológiai adottságai egyértelműen az abrakfogyasztó állatfajták tartásának kedveznek. A sertéstartás a professzor szerint munkát biztosíthat a munkanélkülieknek, részfoglalkoztatásként a nyugdíjasok számára és a gyes-en lévő édesanyák számára is. Dr. Rajnai Csaba előadásában kitért a kistermelői sertéstartás problémáira is. Mint mondta, az a legnagyobb anomália ma Magyarországon, hogy termelni tudunk, a minőséggel sincs gond, viszont az értékesítéssel annál inkább.
Elsőként a jelenlegi felvásárlási gyakorlat ellentmondásait kell felszámolni a szakember szerint. Mit kell tenni a termelő biztonságérzetének kialakítása érdekében? Meg kell teremteni a biztonságos termelést, mely a kiegyenlített termelői értékesítés és a biztos fizetőképesség révén érhető el. A termelési feltételeinket fel kell zárkóztatni a Nyugat-európai színvonalhoz, hatékonyság és szervezettség szempontjából.
A nyugalmazott egyetemi adjunktus beszélt a termelőknek a fajtakérdésről és a tartási környezet fontosságáról is, valamint különböző értékesítési tanácsokat adott. Véleménye szerint a legnehezebb pont az értékesítés, hogy hová, hogyan és mennyit adunk el?
A sertéstartás legmeghatározóbb költsége a takarmányozás, mely a termelési költségek 65-75 százalékát teszik ki. A termelők számára jól ismert problémáról, a toxinok kedvezőtlen hatásairól az állati szervezetre és a Purina megoldásairól végül Tóth Sándor dealer menedzser beszélt.
A mai összejövetel egyik fő szervezője a vinári Márkus József volt. Mint mondta, 85’ óta foglalkozik sertéstartással. Szerinte fontos, hogy a fiatalok visszatérjenek a falvakba, a mai találkozó ezt a célt is szolgálja a gazdák felvilágosítása mellett.
- Ezelőtt 8 évvel Marcalgergelyi és Vinár 59 sertést tartott közösen. Mára alig van 8 Vináron. Ismerve a sertés biológiáját, évente kétszer ellik. Ha egy kocának - tegyük fel - van két malaca, az 1200 hízót jelent. A Pápai Hús 1913. Kft-nek ez egynapi munkája. Ez sok embernek ad munkát, ezeket a lehetőségeket ki kéne használni-mondta el kérdésünkre Márkus József.
Papp Tamás, a Kisgazda Polgári Egyesület megyei elnöke köszöntőjében elmondta, szomorúan tapasztalja, hogy a vidék nagyon el van nyomva. Húsz éve mindig csak falba ütközik és visszapattan róla. Mint mondta, 1998 és 2002 között olyan kormánya volt az országnak, amely elkezdett egy programot a vidék felhozatalára, de utána nyolc évig olyan kormány vezette az országot, amely még rosszabb helyzetbe hozta a magyar vidéken élő emberek életét, sorsát.
- Én úgy döntöttem, hogy felvállalom a feladatot, mert segíteni akarok a falusi embereken, úgy, mint politikus és úgy, mint együttérző ember is. Törvényeket kell hozni azért, hogy a falusi emberek megélhetése biztosítva legyen, könnyebb és működőképes legyen. A Kisgazdák olyan vidéki és mezőgazdaság fejlesztési stratégia kidolgozását kezdeményezik a kormánynál, amely lehetővé teszi az új földbirtokpolitika kialakítását és a középbirtokrendszer megerősítését. Tudjuk, hogy a munkanélküliség legjobban vidéken jön elő, hiszen a 60’-as évek elején sokan bevándoroltunk a városba, s a vidéket magára hagytuk. Sok helyen már üresen állnak a házak. Meg kell művelnünk a földjeinket, visszatérni a háztáji gazdálkodásra, az önellátásra, rendet kell tenni a fejekben. Az országunkat ki kell vinni abból az állapotból, ahol most van. Kisgazdaként a letelepedési politikát is kiemelten támogatom. Ez azt jelenti, hogy a fiatalokat vissza szeretnénk csábítani a falvakba dolgozni és élni, megadva nekik a lehetőséget arra, hogy az önbecsülésüket megteremtsék. Engem három dolog tartott mindig életben: a hit, az erkölcs és a szeretet. Ezt a három dolgot, ha méltányoljuk és egymással szemben ezek szerint viselkedünk, akkor valami lesz ebből az országból.
- Január 22-én, szombaton a Kisgazda Polgári Egyesület és Kisgazda Polgári Szövetség (KPE-KPSZ) országos elnöksége és megyei vezetői tanácskozást tartottak Budapesten, melyen részt vett dr. Ángyán József államtitkár is-számolt be Papp Tamás.
Az eseményen a résztvevők számos határozatot fogadtak el, nagy hangsúlyt fektetve a termőföld védelmére, az igazságos és hatékony birtokszervezet kialakítására, a kis és középbirtok megerősítésére és a szövetkezési program elindítására. A kisgazdák hangsúlyosan kérik, kezdeményezik, hogy a magyar föld-termőföld védelme bekerüljön az új alkotmányba, továbbá a megújulást szolgáló nemzeti programban kiemelt prioritást kapjon a szociális földprogram elindítása az önkormányzatok bevonásával és a mezőgazdaság teljes vertikumának újraszervezése, megerősítése. A Kisgazda álláspont az, hogy az agrárstratégiának szolgálnia kell az egész magyar vidék felemelését, biztosítani kell, hogy az emberek munkához, a fiatalok képességeiknek és nem vagyoni viszonyaiknak megfelelően tanulni tudjanak.
A megnyitókat követően dr. Rajnai Csaba, a keszthelyi Pannon Egyetem nyugalmazott adjunktusa tartott előadást a magyar sertéstenyésztés jelenlegi helyzetéről és jövőjéről a kis és közepes gazdaságok szempontjából. Dr. Rajnai Csaba szerint az elmúlt húsz évben, négy évet leszámítva a kormány nem foglalkozott a vidékfejlesztéssel, s ez abban is megmutatkozik, hogy míg 1980-ban közel 10 millió sertés, 2000-ben már csak 4,5 millió sertés, egy 2010. augusztus végi felmérés szerint pedig csak 3 millió 700 ezer sertés volt Magyarországon. A szakember szerint a másik jelentős változás a sertéstermelés szektorális megoszlásában mutatkozik meg. A sertéstartó kedv is csökkent, mely betudható annak a jelenségnek is, hogy az elmúlt 10 évben a takarmány és a sertés eladási árak hektikusan változtak. Magyarország ökológiai adottságai egyértelműen az abrakfogyasztó állatfajták tartásának kedveznek. A sertéstartás a professzor szerint munkát biztosíthat a munkanélkülieknek, részfoglalkoztatásként a nyugdíjasok számára és a gyes-en lévő édesanyák számára is. Dr. Rajnai Csaba előadásában kitért a kistermelői sertéstartás problémáira is. Mint mondta, az a legnagyobb anomália ma Magyarországon, hogy termelni tudunk, a minőséggel sincs gond, viszont az értékesítéssel annál inkább.
Elsőként a jelenlegi felvásárlási gyakorlat ellentmondásait kell felszámolni a szakember szerint. Mit kell tenni a termelő biztonságérzetének kialakítása érdekében? Meg kell teremteni a biztonságos termelést, mely a kiegyenlített termelői értékesítés és a biztos fizetőképesség révén érhető el. A termelési feltételeinket fel kell zárkóztatni a Nyugat-európai színvonalhoz, hatékonyság és szervezettség szempontjából.
A nyugalmazott egyetemi adjunktus beszélt a termelőknek a fajtakérdésről és a tartási környezet fontosságáról is, valamint különböző értékesítési tanácsokat adott. Véleménye szerint a legnehezebb pont az értékesítés, hogy hová, hogyan és mennyit adunk el?
A sertéstartás legmeghatározóbb költsége a takarmányozás, mely a termelési költségek 65-75 százalékát teszik ki. A termelők számára jól ismert problémáról, a toxinok kedvezőtlen hatásairól az állati szervezetre és a Purina megoldásairól végül Tóth Sándor dealer menedzser beszélt.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!