Új módszerek a konfliktuskezelésben
2011-01-24 17:44:53 | cikk: mo |
Az iskolai, tanórán belüli konfliktusok és azok kezelése rendkívül időszerű kérdés napjainkban. A leggyakrabban előforduló konfliktushelyzetek a bekiabálás, a padtárs, a közvetlen környezet zavarása, a munkavégzés megtagadása. A pedagógus sokszor nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ezek megakadályozására, kezelésére, hiszen a renitens gyermekre a fegyelmezés gyakran nincs hatással. E problémakör kiküszöbölésére vezette be 2006 őszén a Weöres Sándor Általános Iskola az ún. Arizona programot, melynek elsődleges célja a tanítás-tanulás során felmerülő problémák, esetleges konfliktusok minél hatékonyabb kezelése. A program – bátran állíthatjuk – eredményesen működik. A módszer lényege, hogy a fegyelmetlen tanulót a pedagógus az iskola egy félreeső szobájába, az ún. „arizona szobába„ küldi, ahol egy másik pedagógus várja, aki segítségére van a problémák megbeszélésében. Az arizona szobába küldött gyermek feladata az is, hogy az őt nyomasztó gondolatokat papírra vesse, majd a problémát három napon belül megbeszélje az adott tanórán megzavart pedagógussal – foglalta össze az Arizona program alapelveit Ambergerné Szűcs Veronika, a program vezetője.
A programot méltán kiegészítheti az ún. resztoratív eljárás – fogalmazott dr. Vajna Virág jogász, mediátor, aki a módszer alapjairól beszélt a Weöres iskola tantestületének ma délelőtt. A mediátor összefoglalta a resztoratív eljárás lényegét, mely módszer a károkozót szembesíti tettével, vagyis neki kell az okozott kárt helyreállítani. Vajna Virág szerint ez a módszer segíti az egyéni felelősségvállalást, szembesíti az egyént azzal, hogy tetteinek következményei vannak, de mégsem a büntetésszemléleten alapul, hiszen a közösség szabja meg, mi legyen a jóvátétel. A szakember egy példaesetet is felvázolt:
- Egy általános iskolában a diákok betörtek a tanáriba és ellopták a laptopot. Az iskola feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, majd amikor kiderült, hogy az iskola két diákja vitte véghez (fogadásból) a cselekményt, az intézmény szervezett egy ún. jóvátételi konferenciát. A tárgyaláson részt vettek az elkövetők, a sértettek és az iskola egyéb képviselői. A konferencián adott esetben mindenre fény derül. Ilyenkor arról beszélünk, ki mit gondolt vagy érzett akkor, amikor a cselekmény zajlott, mindez kire, milyen hatással lehetett és hogy lehet jóvátenni. A megbeszélés végén rendszerint születik egy jóvátételi egyezség. Ebben az esetben az egyezség része volt például, hogy a két fiúnak minden osztályterembe be kellett mennie és bocsánatot kérni tetteikért – fogalmazott a mediátor. A szakember hozzátette, a módszer nem a bűntudatra, hanem a szégyenérzetre épít. A példában említett fiatalokat a konferencián meg nem alázták, de kellemetlen helyzetbe kerültek azáltal, hogy szembesültek mindazzal, amit tettek, s ezzel kiknek, mekkora csalódást okoztak. Vajna Virág megítélése szerint a módszer sokkal hatékonyabb abból a szempontból, hogy az elkövető sokkal inkább megbánja bűnét, mintha „csak” büntetést kapna.
A programot méltán kiegészítheti az ún. resztoratív eljárás – fogalmazott dr. Vajna Virág jogász, mediátor, aki a módszer alapjairól beszélt a Weöres iskola tantestületének ma délelőtt. A mediátor összefoglalta a resztoratív eljárás lényegét, mely módszer a károkozót szembesíti tettével, vagyis neki kell az okozott kárt helyreállítani. Vajna Virág szerint ez a módszer segíti az egyéni felelősségvállalást, szembesíti az egyént azzal, hogy tetteinek következményei vannak, de mégsem a büntetésszemléleten alapul, hiszen a közösség szabja meg, mi legyen a jóvátétel. A szakember egy példaesetet is felvázolt:
- Egy általános iskolában a diákok betörtek a tanáriba és ellopták a laptopot. Az iskola feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, majd amikor kiderült, hogy az iskola két diákja vitte véghez (fogadásból) a cselekményt, az intézmény szervezett egy ún. jóvátételi konferenciát. A tárgyaláson részt vettek az elkövetők, a sértettek és az iskola egyéb képviselői. A konferencián adott esetben mindenre fény derül. Ilyenkor arról beszélünk, ki mit gondolt vagy érzett akkor, amikor a cselekmény zajlott, mindez kire, milyen hatással lehetett és hogy lehet jóvátenni. A megbeszélés végén rendszerint születik egy jóvátételi egyezség. Ebben az esetben az egyezség része volt például, hogy a két fiúnak minden osztályterembe be kellett mennie és bocsánatot kérni tetteikért – fogalmazott a mediátor. A szakember hozzátette, a módszer nem a bűntudatra, hanem a szégyenérzetre épít. A példában említett fiatalokat a konferencián meg nem alázták, de kellemetlen helyzetbe kerültek azáltal, hogy szembesültek mindazzal, amit tettek, s ezzel kiknek, mekkora csalódást okoztak. Vajna Virág megítélése szerint a módszer sokkal hatékonyabb abból a szempontból, hogy az elkövető sokkal inkább megbánja bűnét, mintha „csak” büntetést kapna.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!