Mezei László építész előadása a Fő térről
2011-01-14 22:06:53 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Szegfű Klub mai vendége Mezei László építész volt, aki városunk jelképéről, a Fő térről tartott előadást. A történelmi városközpontot és az egykori középkori várat több korabeli ábrázolás bemutatásával ismertette. Két dolog biztos, a városunkra jellemző sajátos utcaszerkezet már a középkorban kialakult valamint a mai köztudatban szereplő Fő tér, mindig is központja volt a településünknek. A novemberig előkerült régészeti leletek pedig egy 1597-ben napvilágot látott metszetnek adtak új értelmezést, ez az első hiteles felmérés a korai városközpont képéről- mondta a szakember. Mezei László arra a kérdésre kereste előadásában a választ, miért is oda és úgy került a Nagytemplom, ahol van? Mit akart Eszterházy kifejezni ezzel az elhelyezéssel? Tudatosan alkalmazott geometriai számításokat a tér elrendezésénél?
A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem teljesen a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még erősen magán viseli. Az építkezéskor a templom már a klasszicizmus felé hajló barokkban, (az úgynevezett copfban, más néven klasszicizáló késő-barokkban) valósult meg. A templom méreteit tekintve óriási, a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: hossza 52 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. A két torony magassága 52 méter. A templom hossztengelye pontosan kétszer akkora, mint a kastély első homlokzata és a köztük lévő távolság is megegyezik ezzel az adattal. Tehát a templom pontosan olyan hosszú, amilyen magas. A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal és a fölötte lévő három szoborkompozícióval a könnyed szerkezetű oszlopokra támaszkodva oldották meg. A tornyok gyönyörű, rézborítású összetett sisakokban végződnek, 72 méter magasan. A tér geometriai súlypontja pontosan beleesik a templom nyugati oldalán lévő szentélyébe. Ez a tengely pedig a nyugati torony középpontján megy keresztül.
A feltárt régészeti leletekre is kitért az építész. Mezei László szerint hihetetlen, hogy közel háromszáz évig jártunk 30 centiméterre a föld alatt búvó középkori templom romjain. Az őszi feltárások során több szelvényben találták meg a régészek az egykori temető körítő falát, sírokat, kriptát. A tér általában sík terület, ám ez a mi Fő terünkre egyáltalán nem jellemző. Ha jobban megfigyeli az ember, észrevehető a szintkülönbség akár a Szent László utca, vagy a Kossuth utca lejtésében, hogy a Gróf utat már ne is említsük. A városunk központja, Fő terünk mintegy 6-7 méterrel magasabban fekszik, mint a környezete, például a Tókert. A templomot tehát dombra építették, erre utalnak a régészeti feltárások is. A Fő tér 16. szám előtt feltárt ciszterna a tér mélypontja. A Griff sarkánál lévő leletek szerint 1 méter 20 centiméterre a mai szinttől megtalálhatjuk a középkori szintet, két méter mélyre ásva pedig Árpád-kori szint van. Az OTP épületénél pedig csak 70-80 centiméterre kell leásni leletekért.
Esterházy Károlyt a városépítő jelzővel szokták illetni a történészek, nem véletlenül.Ő építtette Pápán a plébániatemplomot és a városi kórházat, amint ezt emléktábla is tudatja az intézmény főbejáratánál. Vácon megkezdte a bazilika építését. 1759-1799 között Devecser ura; a várat barokk kastéllyá építtette át. Ő hozta létre a kastélytól keletre fekvő parkot is. Egerben líceumot építtetett (amit egyetemnek szánt), könyvtárat alapított. 1769. november 5-én nyílt meg Egerben az első orvosi akadémia. Előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését. Templomot építtetett továbbá Bakonyszentivánon, Bakonyszücsön, Balatonarácson, Bében, Csóton, Devecserben, Kövágóörsön, Fenyőfőn, Hidegkúton, Pápateszéren, Ugodban.
Az építész előadása végén bemutatta a hamarosan kezdődő városközpont rehabilitációs látványterveit is.
A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem teljesen a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még erősen magán viseli. Az építkezéskor a templom már a klasszicizmus felé hajló barokkban, (az úgynevezett copfban, más néven klasszicizáló késő-barokkban) valósult meg. A templom méreteit tekintve óriási, a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: hossza 52 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. A két torony magassága 52 méter. A templom hossztengelye pontosan kétszer akkora, mint a kastély első homlokzata és a köztük lévő távolság is megegyezik ezzel az adattal. Tehát a templom pontosan olyan hosszú, amilyen magas. A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal és a fölötte lévő három szoborkompozícióval a könnyed szerkezetű oszlopokra támaszkodva oldották meg. A tornyok gyönyörű, rézborítású összetett sisakokban végződnek, 72 méter magasan. A tér geometriai súlypontja pontosan beleesik a templom nyugati oldalán lévő szentélyébe. Ez a tengely pedig a nyugati torony középpontján megy keresztül.
A feltárt régészeti leletekre is kitért az építész. Mezei László szerint hihetetlen, hogy közel háromszáz évig jártunk 30 centiméterre a föld alatt búvó középkori templom romjain. Az őszi feltárások során több szelvényben találták meg a régészek az egykori temető körítő falát, sírokat, kriptát. A tér általában sík terület, ám ez a mi Fő terünkre egyáltalán nem jellemző. Ha jobban megfigyeli az ember, észrevehető a szintkülönbség akár a Szent László utca, vagy a Kossuth utca lejtésében, hogy a Gróf utat már ne is említsük. A városunk központja, Fő terünk mintegy 6-7 méterrel magasabban fekszik, mint a környezete, például a Tókert. A templomot tehát dombra építették, erre utalnak a régészeti feltárások is. A Fő tér 16. szám előtt feltárt ciszterna a tér mélypontja. A Griff sarkánál lévő leletek szerint 1 méter 20 centiméterre a mai szinttől megtalálhatjuk a középkori szintet, két méter mélyre ásva pedig Árpád-kori szint van. Az OTP épületénél pedig csak 70-80 centiméterre kell leásni leletekért.
Esterházy Károlyt a városépítő jelzővel szokták illetni a történészek, nem véletlenül.Ő építtette Pápán a plébániatemplomot és a városi kórházat, amint ezt emléktábla is tudatja az intézmény főbejáratánál. Vácon megkezdte a bazilika építését. 1759-1799 között Devecser ura; a várat barokk kastéllyá építtette át. Ő hozta létre a kastélytól keletre fekvő parkot is. Egerben líceumot építtetett (amit egyetemnek szánt), könyvtárat alapított. 1769. november 5-én nyílt meg Egerben az első orvosi akadémia. Előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését. Templomot építtetett továbbá Bakonyszentivánon, Bakonyszücsön, Balatonarácson, Bében, Csóton, Devecserben, Kövágóörsön, Fenyőfőn, Hidegkúton, Pápateszéren, Ugodban.
Az építész előadása végén bemutatta a hamarosan kezdődő városközpont rehabilitációs látványterveit is.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!