Écsi Gyöngyi karácsonyi műsora

Écsi Gyöngyi hosszú évek óta gyűjti és tolmácsolja a népdalokat. Zoborvidék és Gömör énekelt kincse áll hozzá legközelebb, de énekli a magyarlakta területek valamennyi tájegységének dalait, virágéneket, históriás éneket, népéneket, világzenét. Népzenei gyűjtéseit egyetemistaként kezdte a Zoborvidéken Ág Tibor népzenekutató oldalán, majd Felső-Gömörben folytatta. Alapiskolásként és később gimnazistaként az iskola néptánccsoportjában táncolt, majd énekes szólistája lett a pozsonyi Ifjú Sziveknek, a Ghymes együttesnek, a bécsi Kaláris zenekarnak és a nemzetközi Vents’d Est (Keleti Szél) világzenei együttesnek.
Teológusként népműveléssel, népdalkörök, hagyományőrző csoportok szervezésével és vezetésével is foglalkozik, Berzétén népdalkört alapított. Munkájuk eredménye 1998-ban egy kazetta, Berzéte-Kőrösi népdalok és népmesék  a BERKŐ népdalkör előadásában. Ezt követte 2000-ben a BERKŐ CD, amelyen a helyi népdalok zenekari kísérettel hangzanak fel.
Hivatásgyakorlásának jelenlegi állomásán, Hetényben, ugyancsak énekkart és gyermek bábcsoportot vezet.
Egyedülállóak az egyházi és apokrif népénekeket bemutató (többségében saját gyűjtésen alapuló) önálló koncertjei, számára az énekelt és előadott imádságok „lángoló aranyleletek” a népzene titokzatos kincsei között, hiszen ezek tükrözik a népi tudat legmélyebb rétegeit, „ezekből tudjuk meg, honnan jöttünk, kik vagyunk és hogy mennyit érünk.”
Sokoldalú művészi képességeit „bábos” előadóművészként is kamatoztatja, kétszemélyes meseszínházában a zenének, a szónak, a mozgásnak és az alkalmazott eszközöknek egyforma súlyuk, szerepük van. Népi bábjátékaival, mesefeldolgozásaival a legkisebbeket és a felnőtteket egyaránt elbűvöli. Meséi nemcsak a legkisebbekhez szólnak, hanem nagyon a felnőtt társadalom részére is üzenetet hordoznak, ahogy az a meséknek eredetileg szerepük volt.
Forrás: internet