Az MSZP a 2011. évi költségvetésről
2010-12-02 17:21:40 | cikk: mo |
A 2011-es költségvetésről szóló törvényjavaslatokról, a nyugdíjpénztárakat érintő kezdeményezésekről és a médiatörvény tervezetről tartott sajtótájékoztatót Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő ma délelőtt.
Gőgös Zoltán úgy fogalmazott, az írott és internetes felületekre eddig nem volt befolyása a Médiahatóságnak, most ezt változtatja meg a médiatörvény tervezete. Olyan feltételrendszert szab, mellyel bármelyik sajtóorgánumot pillanatok alatt tönkre lehet tenni, akár politikai döntéssel is – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
A tervezet szerint a Médiahatóság akár 25 millió forintos bírsággal sújthatja azokat a nyomtatott vagy internetes orgánumokat, amelyek nem kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtanak. A politikus a kiegyensúlyozott tájékoztatás definiálását hiányolja.
- Ezzel az a probléma, hogy a tervezetbe nincs beleírva, mit jelent a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Ha az a hatóság, amely kizárólag kormánypárti képviselettel rendelkezik, azt mondja ki alapfeltételnek, hogy egy adott sajtóorgánumban a kormánnyal kapcsolatos híradásoknak legalább a felület kétharmadán meg kell jelenniük, és ennek nem tesz eleget, akkor a hatóság azt mondja, hogy az már nem korrekt tájékoztatás és megbünteti az orgánumot. Azt gondolom, nem kellene ilyen szinten cenzúrázni a magyar médiát, ennél sokkal többet ér a sajtószabadság – jelentette ki az országgyűlési képviselő.A számok passzolnak, de egy törvénytelen államosításra épül – ezt mondta Gőgös Zoltán a 2011. évi költségvetésről. Hozzátette, törvénytelen államosítás alatt a magánnyugdíjpénztárakat érintő javaslatokat érti. Gőgös Zoltán elmondta, nyugdíj ügyben a valós választási lehetőséget nem adják meg a szereplőknek.
- Olyan zseniálisan összeállított konstrukciót csináltak, amelyben nincs más választása senkinek, minthogy az új megoldást válassza, legalábbis annak, aki 15 éven belül van a nyugdíjhoz. Miután a felmérések alapján a szereplők mintegy 20 százaléka ment volna vissza az állami rendszerbe, ezért úgy döntöttek, automatikusan átviszik azokat, akik nem nyilatkoznak. Aki maradni akar, nem elég nyilatkoznia arról, mivel személyesen lehet csak intézni, ezért el kell mennie a régiós központba. Biztos vagyok benne, hogy ezt a 3 millió ember döntő többségben nem fogja megtenni – fogalmazott az országgyűlési képviselő.
Gőgös Zoltán kijelentette, annál nagyobb a felelősség, minthogy az MSZP bárkit is arra buzdítson, hogy maradjon a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Nonszensznek nevezte azt, hogy a munkáltató által a magánnyugdíjpénztárhoz befizetett járulék, amit elneveznek adónak, mindahhoz onnantól kezdve a tagnak semmi köze. A nyugdíj ügy ezer sebből vérzik és nagyon nagy problémákat fog okozni – fogalmazott a politikus. Gőgös Zoltán a sajtótájékoztatón visszautalt a korábban a magyar tejtermelőkkel kötött megállapodásra. A megállapodás arról szólt, hogy a válság okán elszenvedett veszteségek visszapótlására a termelők 23 forint literenkénti kiegészítő támogatást kapnak három kasszából.
– Most viszont ez a kassza is veszélybe került. Benyújtottam egy módosító indítványt, amelyben plusz forrást javasoltam ehhez a területhez, hogy kifizethetők legyenek a megállapodásban rögzített támogatások. Miután láttam, hogy nem fogadták el, most még egy módosító javaslatot adtam be, valamivel kevesebb összeggel, de minisztériumon belüli, belső átcsoportosítással oldaná meg ezt a kérdést. De úgy látszik, nincs rá fogadókészség. Pedig ez évi 16-17 milliárd forintnyi elvonást jelent a tejágazattól – hangzott el a sajtótájékoztatóan.
Gőgös Zoltán úgy fogalmazott, az írott és internetes felületekre eddig nem volt befolyása a Médiahatóságnak, most ezt változtatja meg a médiatörvény tervezete. Olyan feltételrendszert szab, mellyel bármelyik sajtóorgánumot pillanatok alatt tönkre lehet tenni, akár politikai döntéssel is – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
A tervezet szerint a Médiahatóság akár 25 millió forintos bírsággal sújthatja azokat a nyomtatott vagy internetes orgánumokat, amelyek nem kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtanak. A politikus a kiegyensúlyozott tájékoztatás definiálását hiányolja.
- Ezzel az a probléma, hogy a tervezetbe nincs beleírva, mit jelent a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Ha az a hatóság, amely kizárólag kormánypárti képviselettel rendelkezik, azt mondja ki alapfeltételnek, hogy egy adott sajtóorgánumban a kormánnyal kapcsolatos híradásoknak legalább a felület kétharmadán meg kell jelenniük, és ennek nem tesz eleget, akkor a hatóság azt mondja, hogy az már nem korrekt tájékoztatás és megbünteti az orgánumot. Azt gondolom, nem kellene ilyen szinten cenzúrázni a magyar médiát, ennél sokkal többet ér a sajtószabadság – jelentette ki az országgyűlési képviselő.A számok passzolnak, de egy törvénytelen államosításra épül – ezt mondta Gőgös Zoltán a 2011. évi költségvetésről. Hozzátette, törvénytelen államosítás alatt a magánnyugdíjpénztárakat érintő javaslatokat érti. Gőgös Zoltán elmondta, nyugdíj ügyben a valós választási lehetőséget nem adják meg a szereplőknek.
- Olyan zseniálisan összeállított konstrukciót csináltak, amelyben nincs más választása senkinek, minthogy az új megoldást válassza, legalábbis annak, aki 15 éven belül van a nyugdíjhoz. Miután a felmérések alapján a szereplők mintegy 20 százaléka ment volna vissza az állami rendszerbe, ezért úgy döntöttek, automatikusan átviszik azokat, akik nem nyilatkoznak. Aki maradni akar, nem elég nyilatkoznia arról, mivel személyesen lehet csak intézni, ezért el kell mennie a régiós központba. Biztos vagyok benne, hogy ezt a 3 millió ember döntő többségben nem fogja megtenni – fogalmazott az országgyűlési képviselő.
Gőgös Zoltán kijelentette, annál nagyobb a felelősség, minthogy az MSZP bárkit is arra buzdítson, hogy maradjon a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Nonszensznek nevezte azt, hogy a munkáltató által a magánnyugdíjpénztárhoz befizetett járulék, amit elneveznek adónak, mindahhoz onnantól kezdve a tagnak semmi köze. A nyugdíj ügy ezer sebből vérzik és nagyon nagy problémákat fog okozni – fogalmazott a politikus. Gőgös Zoltán a sajtótájékoztatón visszautalt a korábban a magyar tejtermelőkkel kötött megállapodásra. A megállapodás arról szólt, hogy a válság okán elszenvedett veszteségek visszapótlására a termelők 23 forint literenkénti kiegészítő támogatást kapnak három kasszából.
– Most viszont ez a kassza is veszélybe került. Benyújtottam egy módosító indítványt, amelyben plusz forrást javasoltam ehhez a területhez, hogy kifizethetők legyenek a megállapodásban rögzített támogatások. Miután láttam, hogy nem fogadták el, most még egy módosító javaslatot adtam be, valamivel kevesebb összeggel, de minisztériumon belüli, belső átcsoportosítással oldaná meg ezt a kérdést. De úgy látszik, nincs rá fogadókészség. Pedig ez évi 16-17 milliárd forintnyi elvonást jelent a tejágazattól – hangzott el a sajtótájékoztatóan.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!